I. CIKK
Jogok törvénye

Ez a Jogok Nyilatkozata, amelyet Cironia jó emberei szuverén hatalmuk gyakorlása során készítettek, annak érdekében, hogy milyen jogok vonatkoznak rájuk és utódaira, és milyen jogok mentén épül fel a kormányzat.

1. szakasz: Az emberek egyenlősége és jogai.

Minden ember természeténél fogva egyformán szabad és független, és rendelkeznie kell bizonyos, ezzel a szabadsággal járó joggal, és a társadalom bármelyik szegmensének a részéből is jönne, semmilyen részétől nem tudják megfosztani vagy elidegeníteni utódaikat; nevezetesen az élet és a szabadság lehetőségét biztosító eszközök megszerzésétől és birtoklásától, valamint a boldogság és a biztonság törekvését és biztosítását célzó eszközöktől.

2. szakasz. Az emberek a hatalom forrásai.

Minden hatalom az emberekre hárul, és következésképpen az emberektől származik, ők az elöljárók bírái és megbízottai, akik az emberek szolgái, és általuk bármikor számonkérhetők.

3. szakasz. A közjó érdekében létrehozott kormány.

A kormányt, az emberek közös érdeke hozza létre, védelme és biztonsága érdekében dolgozik vagy kell dolgoznia, a nemzet vagy közösség fejlesztése érdekében; a kormányzás minden formája közül ez a legjobb, amely képes előteremteni a legnagyobb boldogság és biztonság, és leghatékonyabban biztosított a hivatali visszásság veszélye ellen; és amennyiben valamely kormányt nem találnak megfelelőnek vagy e célokkal ellentétesnek ítélnek, a közösség többségnek megkérdőjelezhetetlen, elidegeníthetetlen és megsemmisíthetetlen joga van annak megreformálására, megváltoztatására vagy megszüntetésére, ha úgy ítélik meg, hogy ez a legmegfelelőbb a közvélemény számára.

4. szakasz. Nincs kizárólagos járandóság vagy kiváltság; a hivatalok nem lehetnek örökletesek.

Senki egy személyben, vagy emberek csoportja nem jogosult kizárólagos vagy mindenki mástól eltiltott járandóságra vagy kiváltságokra a közösség részéről, figyelembe véve a közszolgáltatásokat is; nem lehet örökletes a hivatalviselő, a törvényhozó vagy a bíró hivatala sem.

5. szakasz. A jogalkotási, végrehajtó és igazságügyi ágak szétválasztása; rendszeres választások.

A Köztársaság jogalkotási, végrehajtó és igazságügyi szervezeti egységeinek függetlennek és különállónak kell lenniük; és ezek tagjait mentesíteni kell bármiféle nyomástól, ha az emberek többsége úgy érzi, hogy megsértették ezt az alkotmányos jogot, azokat a lehető leghamarabb a magánéletbe kell küldeni, és meg kell akadályozni, hogy visszatérhessenek ahhoz hivatalhoz, amelyet viseltek. Az eredetileg megválasztott hivatalokat és a megüresedett hivatalokat rendszeres választások biztosítják, amelyeken a korábbi tagok egésze vagy annak egy része ismét jogosult vagy nem jogosult az indulásra, attól függően, ahogy azt a törvények előírhatják.

6. szakasz. Szabad választások; kormányzáshoz való hozzájárulás.

Minden választásnak szabadnak kell lennie; és ha minden embernek elegendő bizonyítéka van arra, hogy a Köztársaság közös jóléte érdekében kíván élni szavazati jogával, ebben az esetben joga van a választójoghoz, és ezért az nem adóztatható, megfosztható vagy sérthető, nyilvános véleménynyilvánításra saját szavazatával kapcsolatban nem kényszeríthető, saját jóváhagyásuk nélkül, vagy a megfelelően megválasztott vagy kötelezett képviselőik jóváhagyása és minden olyan törvény nélkül, amelyek a közjó érdekében születtek, ezt tiltja.

7. szakasz. A törvényeket nem szabad felfüggeszteni.

A törvények felfüggesztésének vagy bármely törvény általi végrehajtásának hatalom általi megakadályozása, a Kongresszus képviselőinek egyetértése nélkül, sértik a jogokat, és tilos gyakorolni.

8. szakasz. Büntetőeljárások.

A büntetőeljárásokban az embernek joga van követelni megvádolásának okát és természetét, hogy ütköztesse érveit a vádlókkal és a tanúkkal, és bizonyítékot mutathat fel a saját javára, és élvezheti a gyors és nyilvános tárgyalást, melyet pártatlan esküdtszék bonyolít le, akiknek egyhangú hozzájárulása nélkül nem nyilvánítható bűnösnek. Nem fosztható meg élettől vagy szabadságtól, kivéve a törvények és a társai tanúvallomásai által, és bármilyen büntetőeljárás során nem kényszeríthető bizonyítékokat szolgáltatni önmagával szemben, nem kényszeríthető ugyanazon ok miatt elkövetett bűncselekmény letöltésére.

Olyan törvények hozhatók, amelyek előírják a bűncselekményeknek a bíróságok által nem nyilvántartott bírósági eljárásait, megőrizni a vádlottak azon jogát, hogy fellebbezést nyújtsanak be, és az esküdtszék előtt tárgyalást folytassanak olyan bíróságokon, amelyek rendelkeznek joghatósággal a vádlott által vélelmezett bűncselekményben. A törvények tizenkét, de nem kevesebb mint öt bírói esküdtszékből állnak, akik döntéseket hozhatnak nem erőszakos bűncselekményekben, és osztályozhatja az eseteket, és előírhatja az egyes esküdtszékek létszámát.

Büntetőügyekben a vádlott bűnösnek nyilváníthatja magát. Ha a vádlott nem tartja magát bűnösnek, de ha az lehet, akkor beleegyezésével és a Köztársaság Ügyészének a támogatásával a bíróság egy kisebb esküdtszéket jelöl ki, vagy lemond az esküdtekről. Ilyen lemondás vagy bűnösnek nyilvánítás esetén a bíróság tárgyalja az ügyet.

E szakasz rendelkezéseinek bármilyen módosítás nélkül kell érvényben lenniük.

8-A. szakasz. A bűncselekmények áldozatainak jogai.

Annak érdekében, hogy a büntetőeljárások során az áldozatokkal tisztességesen, méltósággal és tisztelettel bánjanak a Köztársaság és annak politikai hivatalainak alkalmazottai és ügynökei, valamint a bíróságok tisztviselői, a Kongresszus törvényben meghatározhatja és előírhatja, jogokat biztosíthat a büntetőeljárás ésszerű, megfelelő informatív, védelmező és hozzáférhető folyamatához. Ezek a jogok is ide tartoznak, de nem korlátozódnak csak ezekre:

1. A további károkkal vagy megtorlással szembeni védelemhez való jog megfelelő óvadék bevezetésével és a kibocsátás feltételei;

2. Jog iránti tisztelettel, méltósággal és igazságossággal a büntető igazságszolgáltatási rendszer minden szakaszában;

3. A bírósághoz való fordulás jogát a kiszabott büntetéssel kapcsolatban;

4. A bírósági eljárások időben történő értesítésének joga;

5. A behajtáshoz való jog;

6. Jog arra, hogy értesüljenek az elkövető őrizetből történő mentesítéséről vagy meneküléséről, akár a börtönbüntetés megkezdése előtt és után

7. A büntetőeljárás megindításának joga.

9. szakasz. A túlzott óvadék és pénzbírság, kegyetlen és szokatlan büntetés, a habeas corpus felfüggesztése, alkotmányos vádemelési eljárás és visszamenőleges törvénykezés tilalma.

Nem lehet megkövetelni a túlzott óvadékot, sem túlzott bírságot kiszabni, sem kegyetlen és szokatlan büntetéseket kivetni; hogy a habeas corpus okiratának kiváltságát nem lehet felfüggeszteni, kivéve, ha invázió vagy lázadás esetén a közbiztonság megkövetelheti; és ha a Kongresszus nem fogad el semmiféle vádemelési eljárást vagy utólagos törvényt.

10. szakasz. Házkutatások során, amelyet egy tiszt vagy egy megbízott vezethet annak érdekében, hogy a vélelmezett bűncselekményhez bizonyítékot szolgáltathassanak, nem lehet megnevezni nyilvánosan azt a személyt vagy személyeket, akik ellen az eljárás folyik, és akit nem lehet részleges bizonyítékokkal se a bűncselekményhez kötni, az ellen hasonlót nem lehet foganatosítani.

11. szakasz. Jogszerű eljárás; szerződési kötelezettség; magántulajdon elvétele vagy megsértése; tiltott megkülönböztetés; esküdtszéki tárgyalás polgári ügyekben.

Senkit sem szabad megfosztani életétől, szabadságától vagy vagyonától törvényes eljárás nélkül; a Kongresszus nem fogad el olyan törvényt, amely hátrányosan befolyásolja a szerződések kötelezettségét; és a vallási meggyőződés, faj, bőrszín, nemi vagy származás alapján történő kormányzati megkülönböztetés jogát nem szabad gyakorolni, azzal a különbséggel, hogy a nemek puszta különválasztása nem tekinthető megkülönböztetésnek. A vagyont érintő viták természetes személyek között zajlik, előnyösebb, ha az esküdtszék tárgyalja, a döntéseit el kell fogadni. A Kongresszus által nyilvántartásba vett bíróságokon a polgári ügyekben eljáró esküdtek számát ötre korlátozza.

A Kongresszus nem fogad el olyan törvényt, amely magánjellegű vagy alapvető jogot megsértő, a közösségi használatot korlátozó hatályú. Semmilyen magántulajdon nem sérülhet vagy kerülhet nyilvános felhasználásra anélkül, hogy a tulajdonosnak legalább kártérítést ne fizetne. Legfeljebb az a magántulajdon vehető igénybe, amire az előírt közhasználat biztosítása okán szükség van. A kompenzációnak nem szabad kevesebbnek lennie, mint a vagyon értéke, az elveszített nyereség és a tulajdon elvesztése, valamint a bevétel okozta maradvány mértéke. Az „elvesztett profit” és az „elvesztett tulajdon” fogalmakat a Kongresszus határozza meg. A közszolgáltató társaság, a közszolgáltató vállalkozás vagy a vasút gyakorolja a legfontosabb szerepet a közösségi használatban, ha ez a gyakorlat közüzemi, közszolgáltató vagy vasúti szolgáltatások engedélyezett nyújtására vonatkozik. Minden más esetben a magántulajdon birtoklása vagy megsértése nem nyilvános felhasználás, ha az elsődleges felhasználás magánhaszon, magánvállalkozás, magánügylet, munkahelyek növelése, adóbevételek növelése vagy gazdasági fejlődés céljából történik, kivéve a közhasználat megszüntetését, az ingatlanban fennálló hibát. A bizonyíték terhét a megítélő felel, hogy a felhasználás nyilvános legyen, anélkül, hogy feltételeznénk, hogy bármilyen szabálytalanság is fennáll.

12. szakasz. A szólás és a sajtó szabadsága; jog a békés gyülekezéshez és a petíció benyújtásához.

A szólásszabadság és a sajtószabadság a szabadság nagy és elidegeníthetetlen ügyei közé tartozik, és ezeket csak a despotikus kormányok által lehet korlátozni; hogy minden állampolgár szabadon beszélhessen, írhasson és közzé tehesse érzéseit minden témában, felelősséggel tartozik e joggal történő visszaélés szankcionálásáért; a Kongresszus nem fogad el semmilyen korlátozó törvényt a szólásszabadságra vagy a sajtószabadságra  nézve, ez nem sértheti az emberek békés gyülekezésének jogát és petíció benyújtását a kormány számára a sérelmek orvoslására érdekében megalapozott jogokkal kapcsolatban.

13. szakasz. Milícia; seregek; katonai alárendeltség polgári hatalomnak.

A fegyverekre kiképzett, az emberek közül való, jól szabályozott milícia a szabad állam megfelelő, természetes és biztonságos védelme, ezért nem szabad megsérteni az embereknek a fegyverek tartására és hordására vonatkozó jogát; az állandó seregeket a béke idején a szabadság védelmére kell szolgálatban tartani; a katonaságot minden esetben szigorú alárendeltség alatt kell tartani és irányítani a polgári hatalomnak.

14. szakasz. A kormánynak egységesnek kell lennie.

Az embereknek joguk van az egységes kormányzáshoz; ezért tehát nem szabad Cironia kormányától független vagy bármelyik területi egységében magát függetlennek deklaráló kormányt felállítani vagy létrehozni annak határain belül.

15. szakasz. A szabad kormányzás megőrzéséhez szükséges minőségek.

Nincs egyetlen olyan szabad kormány, amelyet egyetlen ember is megőrizhet szabadságával, hanem az igazságosság, a mérsékeltség, a mértékletesség, a szerénység és az erény határozott betartásával; az alapelvek gyakori megismétlésével lehet vezetni; és minden állampolgár elismeri, hogy kötelességekkel és jogokkal is rendelkezhet, és hogy ezek a jogok csak egy olyan társadalomban élvezhetők, ahol tiszteletben tartják a törvényeket és betartják a megfelelő eljárást.

Ez a szabad kormány, ahogy minden haladás, a tudás lehető legszélesebb körű terjesztésén nyugszik, és hogy a Köztársaságnak élnie kell azokkal a tehetségekkel, amelyeket a természet oly szabadon ültetett el az emberek között, biztosítva a teljes fejlődésük lehetőségét a hatékony oktatás céljából a Köztársaságban.

16. szakasz. A vallás szabad gyakorlása; nincs vallás megalapozása.

A vallást vagy kötelességet, amellyel tartozunk Teremtőnknek, és annak teljesítésének módját csak ok és meggyőződés vezérelheti, nem erő vagy erőszak; és ezért minden embernek a lelkiismeret diktálása szerint ugyanolyan joga van a vallás szabad gyakorlására; és hogy mindenki kölcsönös kötelessége a keresztény türelem, szeretet és odaadás gyakorlása egymással szemben. Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy bármilyen vallási istentiszteletet, szertartást vagy szolgálatot végezzen, vagy támogasson, testében vagy vagyonában nem szabad rávenni, megfékezni, megfélemlíteni vagy erősíteni, és vallási véleménye vagy meggyőződése miatt semmilyen módon nem szenvedhet; de minden embernek szabadon meg kell vallania érveléssel fenntartva véleményüket a vallási ügyekben, ami nem csökkenti, hanem kibővíti vagy befolyásolja polgári képességeit. És a Kongresszus semmiféle vallási próbát nem írhat elő, semmilyen különleges kiváltsággal vagy előnnyel nem ruházhat fel egyetlen egyházat vagy felekezet, és nem fogadhat el olyan törvényt sem, amely bármely vallási társadalmat vagy a Köztársaság bármely kerületének embereit kötelezi vagy felhatalmazza bármelyik gyakorlására. vagy nem vethet ki adót a bármely nyilvános istentiszteleti ház felépítése vagy javítása, vagy bármely gyülekezet vagy szolgálat támogatására; de mindenkinek szabadon választhatja meg vallási oktatóját, és támogatása érdekében olyan magánszerződést köthet, amilyen tetszik.

17. szakasz. A Jogok Nyilatkozatának megalapozása.

Az emberi jogokról szóló törvényben felsorolt ​​jogokat nem szabad úgy értelmezni, hogy azok korlátozzák az abban nem szereplő emberek más jogait.

II. CIKK
Választójog és a hivatalviselők

1. szakasz. A szavazók választójogának gyakorlásának feltételei.

Az emberek által lefolytatott választásokon a szavazók szavazóképességének a feltételei a következők: Minden szavazónak Cironia Köztársaság állampolgárainak kell lennie, huszonegy évesnek kell lennie, teljesítenie kell az ebben a szakaszban meghatározott tartózkodási feltételeket és regisztrálnia kell a szavazáshoz e cikk alapján. A bűncselekményért elítélt személy nem szavazhat, kivéve, ha polgári jogait az elnök vagy más megfelelő hatóság helyreállította. A törvényben előírtak szerint senki sem, akit mentálisan inkompetensnek nyilvánítottak, nem képes szavazni addig, amíg kompetenciáját vissza nem állítják.

A tartózkodási hely követelménye, hogy minden választópolgár lakóhelye legyen a Köztársaságban, abban a megyében és abban a kongresszusi körzetben, ahol szavazni akar. A szavazáshoz szükséges feltételekre a tartózkodáshoz mind a lakóhelyre, mind a tartózkodási helyre egyaránt szükség van. A Kongresszus előírhatja, hogy a tengerentúlon alkalmazott munkavállalók, valamint házastársaik és velük tartózkodó eltartottak, akik szavazati joggal rendelkeznek, kivéve azok, akik lemondtak a Köztársaságon belüli lakhelyükről., a tengerentúlon történő feltételek mellett és időben történő szavazáson vehessenek részt, törvény által meghatározott korlátokkal. A Kongresszus előírhatja, hogy a szavazásra jogosult személyek, kivéve, ha a lakóhelyük egyik szomszédságából a másikba történő áthelyezése történik meg, folytassák a korábbi körzetben történő szavazást a törvény által meghatározott feltételek és határidők mellett, feltéve, ha már folyamatban van egy választási eljárás.

Bárki, akinek korának megfelelően képes lesz a következő általános választásokon való szavazásra, annak engedélyezett a regisztráció, valamint a közbenső általános vagy időközi választásokon való szavazás.

2. szakasz. A szavazók nyilvántartása.

A Kongresszus törvényben rendelkezik minden egyéb módon szavazati joggal rendelkező személy nyilvántartásáról, aki teljesítette az e cikkben foglalt tartózkodási feltételeket, és gondoskodik arról, hogy a regisztráció lehetősége idején azon részt vehessen. Az e szakasz hatálybalépése előtt végrehajtott regisztrációk az alábbiak szerint érvényesek:

A regisztrációs nyilvántartásokat az új regisztrációk okán nem szabad lezárni kevesebb mint harminc nappal a választás előtt, kivéve azok esetében szükséges tiltani kevesebb mint hatvan nappal a választás előtt, akik ezen a választáson szavazhatnak.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a kérelmezőnek a következő információkat kell megadnia egy szabványos formanyomtatványon: teljes név; születési dátum; lakóhely címe; társadalombiztosítási szám, ha van; hogy a kérelmező jelenleg Cironia Köztársaság állampolgára; és a törvény által megkövetelt kiegészítő információk. A regisztráció iránti kérelmet a kérelmezőnek kell kitöltenie vagy annak utasításai nyomán kell kitölteni, és a kérelmezőnek alá kell írnia, kivéve, ha fizikailag akadályoztatva van. A regisztráció iránti kérelem bejelentőjével szemben nem számítanak fel díjat.

Ez a cikk nem zárja ki azt, hogy a Kongresszus a regisztráció előfeltételeként megkövetelje a kérelmező azon képességének bizonyítását, hogy saját kezével tudja elolvasni és kitölteni a regisztrációs kérelmet. A nyilvántartásokat a megyék állítják össze, amelynek elöljárói eljuttatják a Kongresszushoz minden negyedévben a regisztráltak névsorát, kivéve országos választás esetén, amikor 60 nappal az általános választások előtt kötelesek ezt megtenni.

3. szakasz. A szavazás módja.

A regisztráltak szavazásánál a következő biztosítékokat kell fenntartani: a szavazás szavazólapon vagy gépeken történik, amely alkalmas a leadott szavazatok fogadására, rögzítésére és számlálására. A szavazógépeken található szavazólapokat vagy az azon szereplő jelöltek listáját nem lehet megkülönböztetni, kivéve jel vagy szimbólum, a politikai párthoz való csatlakozást azonosító szavak alapján; és formájuk, ideértve a betöltendő hivatalokat és a jelöltek vagy jelöltek felsorolását, ugyanolyan egységesnek kell lenniük, mint az a Köztársaságban vagy egy kisebb területiegységben, amelyben a választásokat tartják.

Az előválasztáson kívüli választásokon rendelkezni kell arról, hogy a felsorolt jelölteken kívül eltérő személyek számára szavazatokat lehessen adni. A szavazatok leadásának titkosságát meg kell őrizni, kivéve a fogyatékossággal élő szavazók számára nyújtandó segítség, és a szavazóurnát vagy a szavazógépet nyilvános helyen kell tartani, nem szabad kinyitni, sem máshova vinni, sem pedig a szavazatokat titokban számolni. A szavazást törvény szerint személyesen vagy távollévő szavazással lehet leadni.

4. szakasz. A Kongresszus hatáskörei és feladatai.

A Kongresszus az Alkotmány értelmében egységes rendszert hoz létre a szavazók állandó nyilvántartására, amelyet az egyes megyék adminisztrálnak, ideértve a nyilvántartásba vételt megtagadó személyek fellebbezési rendelkezéseit, az illegális vagy csalás okán történt regisztráció kijavítását, az illegális, csalás vagy hamis nyilvántartásba vételért kiszabott szankciókat, valamint az összes regisztrált személy megfelelő felruházását, és a más országban történő regisztráció törlése azon személyek számára, akik a Köztársaságban történő szavazásra jelentkeznek.

Cironia megyéi gondoskodik a pontos és aktuális regisztrációs nyilvántartások karbantartásáról, és előírhatja a regisztrációk ilyen célú törlését. Cironia minden megyéje gondoskodik a jelöltek nyilvántartásba vételéről, szabályozza az elő-, általános és időközi választások idejét, helyét, módját, lebonyolítását és felügyeletét, miközben a Kongresszus hatalmával rendelkezik a választásokat szabályozó bármely egyéb törvény elfogadására, amely nem áll ellentétben az Alkotmánnyal.

5. szakasz. Választható hivatali tisztség megszerzése.

A Köztársaság vagy annak kormányzati egységei bármely, a nép által választott hivatalának betöltésére az egyetlen feltétel az, hogy a személynek a választást megelőző egy éven belül a Köztársaságon belül lakóhellyel kell rendelkeznie, és e hivatalra való szavazási jogosultsággal kell rendelkeznie, kivéve, ha ez az Alkotmány másként rendelkezik, és kivéve:

a) a Kongresszus szigorúbb földrajzi tartózkodási követelményeket írhat elő tagjainak megválasztására, és engedélyezheti a Köztársaság más irányító testületeinek, hogy szigorúbb földrajzi tartózkodási követelményeket vezessenek be bizonyos választásokra bizonyos irányító testületek esetén, de ezek a követelmények nem befolyásolhatják a szavazati joggal rendelkező személyek egyenlő képviseletét;

b) a Kongresszus előírhatja, hogy az helyi kormányzatokban kijelölt választható hivatalok megválasztásához a területi egységben való tartózkodáshoz nem szükséges semmilyen más feltétel a helyi kormányzó testületben való tagság betöltéséhez; és

c) ezen Alkotmány semmilyen formája nem korlátozza a Kongresszus hatalmát az összeférhetetlenség, a kettős hivatali pozíció vagy más, a Köztársaság vagy bármely politikai részleg választott vagy kinevező tisztviselőinek összeegyeztethetetlen tevékenységei tiltása ellenében.

6. szakasz. Eskü vagy megerősítés.

Az Alkotmány szabályozása alapján megválasztott vagy kinevezett tisztviselők, mielőtt hivatalba lépnének, többször megfogadják és aláírják a következő esküt vagy kijelentést: „Ünnepélyesen esküszöm (vagy kijelentem), hogy támogatom az Cironia Köztársaság Alkotmányát, és hűségesen és pártatlanul teljesítem a számomra rótt minden kötelezettséget, (Isten engem, úgy segéljen).”

8. szakasz. Választási tanácsok; regiszterek és választási tisztviselők.

Mindegyik megyében és városban a választási testület három tagból áll, akiket a törvények szerint választanak meg. A választási bizottságok kinevezésekor a lehető legnagyobb mértékben képviseltetik magát mindkét politikai párt, amelyek a kinevezésüket megelőző általános választásokon a legtöbb és a következő legtöbb szavazatot szerezték. Az ilyen tanácsok jelenlegi tagjai hivatali idejük lejártáig hivatalban folytatják hivatalukat; ezt követően utódjaikat hároméves időtartamra nevezik ki. A bizottságban előforduló megüresedett helyeket ugyanazon hatóság tisztviselője tölti be a le nem járt időszakra. Választási tanácsot szenátusi körzetenként állítanak fel egyet.

Minden választási tanács kinevezi a megyéjének vagy városának a választási tisztviselőit és a hivatalvezetőt. Az ilyen választási tisztviselők kinevezésekor a lehető legnagyobb mértékben képviseltetik mindkét politikai pártot, amelyek a kinevezésüket megelőző általános választásokon a legtöbb és a következő legtöbb szavazatot adták.

Senki, sem annak helyettese, aki az Egyesült Államok, a Köztársaság vagy bármely másik ország kormánya alatt áll, vagy bármely nyereség- vagy jutalékot betöltő hivatalban vagy poszton működik, vagy haszonélvezeti vagy bizalmi választási hivatalt lát el egy városban vagy megyében, tilos kinevezni a választási testület tagjává vagy általános hivatalvezetővé. Senki, sem annak helyettese vagy alkalmazottja, aki a Köztársaság vagy bármely megye, város vagy a Köztársaság kormánya alatt választható pozícióban nyereség- vagy bizalmi hivatalt lát el, tilos kinevezni hivatalvezető asszisztensként vagy választási tisztviselőként.

9. szakasz. A választók választáson való jogosultságai.

Egyetlen választópolgár sem jogosult szavazni azon a választáson, aki nem kényszeríthető katonai szolgálat elvégzésére, kivéve a háború vagy a közvetett veszély idején, és nem léphet fel bíróságon vádlóként, esküdtként vagy tanúként; Az ilyen választópolgárokat semmilyen polgári eljárás keretében nem szabad letartóztatni a választásokon való részvétel miatt, illetve az oda való utazás vagy az onnan való visszatérés során.

III. CIKK
A végrehajtó hatalom

1. szakasz. A végrehajtó hatalom Cironia Köztársaság elnökét illeti. Hivatalát négy éven át viseli; az ugyanilyen időtartamra választott alelnökkel együtt az elnököt az alábbi módon kell megválasztani: minden szenátusi körzetből a törvényhozó testület által előírt módon annyi elektort jelöl ki, amennyi megfelel a körzet által a Kongresszusba küldendő szenátorok és képviselők összes számának: szenátort, képviselőt, valamint a Cironia Köztársaság joghatósága alá tartozó bizalmi vagy hasznot hajtó hivatalt betöltő személyt nem lehet elektorként kijelölni.

Az elektoroknak saját szenátusi körzetük legnagyobb városában össze kell gyűlniük, és titkos szavazással szavazniuk kell az elnök és az alelnök személyére, akik közül legalább az egyik nem lehet ugyanannak az államnak a lakója, ahol az elektorok szavaznak; külön szavazólapokon kell megnevezniük azt a személyt, akit elnöknek, és azt, akit alelnöknek választanak. Külön-külön listát kell összeállítaniuk azokról, akik elnökként, és azokról, akik alelnökként kaptak szavazatokat, valamint az egyes személyekre adott szavazatok számáról, mely listákat aláírásukkal hitelesítve, pecséttel lezárva továbbítani kell az Köztársaság kormányának székhelyére a Szenátus Elnökének címére; a Szenátus elnöke, a Szenátus és a Képviselőház jelenlétében valamennyi tanúsítványt kinyitja, majd megszámlálják a szavazatokat. Az a személy lesz az elnök, aki elnökként a legtöbb szavazatot kapta, amennyiben ez a szám a kijelölt elektorok létszámát tekintve a többséget jelenti; ha ezt a többséget egyetlen személy sem éri el, a Képviselőház a három legtöbb elnöki szavazatot kapott személy közül azonnali titkos szavazással megválasztja az elnököt.   Amennyiben a Képviselőház, bár a választás jogát reá ruházták, a következő március hó negyedik napjáig sem választja meg az elnököt, az alelnök veszi át az elnök jogkörét, épp úgy, mint amikor halál esetén vagy más okból az elnök nem tud alkotmányos kötelezettségeinek megfelelni. Az lesz az alelnök, aki a kijelölt elektorok száma szerinti legtöbb alelnöki szavazatot kapja. Ha ezt a többséget senki nem szerzi meg, a Szenátus a listán szereplő két legtöbb szavazatot kapott személy közül fogja kiválasztani az alelnököt. Határozatképességhez a szenátorok számának kétharmada, a választáshoz pedig a szavazatok többsége szükséges. Ha azonban valaki alkotmányos szempontból nem választható meg az elnöki hivatalra, nem választható meg az Egyesült Államok alelnökének sem.

Elnökké csak olyan személy választható, aki a Cironia Köztársaság állampolgáraként született, vagy a jelen alkotmány elfogadása idején a Cironia Köztársaság állampolgára; az elnöki tisztségre továbbá csak olyan személy választható, aki 35. életévét betöltötte és 14 év óta a Cironia Köztársaságban van a lakhelye. Amennyiben az elnököt hivatalából elmozdítják, elhuny, hivataláról lemond vagy nem képes ellátni az elnöki hivatallal kapcsolatos hatáskört és kötelességeket, a hivatal az alelnökre száll; a Kongresszus törvényhozási úton rendelkezhetik a hivatalból történő elmozdítással, elhalálozással, lemondással vagy a hivatalviselési képtelenséggel kapcsolatban mind az elnök, mind az alelnök vonatkozásában meghatározva azt is, hogy melyik tisztségviselő látja el az elnöki tisztet, aki addig marad e hivatalban, amíg a gátló körülmény megszűnik, illetve, ha az elnököt megválasztják. Az elnök megállapított időpontokban szolgálataiért tiszteletdíjban részesül, amelyet sem felemelni, sem csökkenteni nem lehet az alatt az idő alatt, amelyre megválasztották, s ugyanezen idő alatt nem fogadhat el más anyagi juttatást sem Cironia Köztársaságától, sem külföldről, sem más területi egységtől.

Egyetlen személy sem választható meg az elnöki hivatalra több mint kétszer, és egyetlen olyan személy sem választható meg egynél több esetben, aki már egyszer azt betöltötte, illetve két évnél hosszabb ideig valaki más helyett elnöki jogkörrel rendelkezett. Ez a cikkely azonban egyetlen olyan személyre sem vonatkozhat, aki az elnöki hivatalt éppen akkor töltötte be, amikor a Kongresszus erre vonatkozó javaslatát megtette, vagy aki korábban betöltötte azt, és hatályba lépésekor nem akadályozhatja meg, hogy az elnöki hivatalt vagy az elnök jogkörét az erre máskülönben jogosult személy átvegye, illetve a már átvett hivatalt hivatali idejének végéig megtartsa.

2. szakasz. Az elnök Cironia Köztársaság szárazföldi haderejének és hajóhadának és az egyes megyék milíciájának főparancsnoka, amikor az utóbbiakat a Cironia Köztársaság tényleges szolgálatában alkalmazzák; írásban felkérheti a végrehajtó hatalom egyes ágainak vezető tisztségviselőit, véleményük megadására az adott hivatallal kapcsolatos bármilyen kötelesség vonatkozásában és, a közjogi felelősségre vonás esetét kivéve, joga van Cironia Köztársaság ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére és a kegyelmezésre. Az elnöknek joga van a Szenátus tanácsa és hozzájárulása alapján nemzetközi szerződések kötésére, feltéve, ha a jelenlevő szenátorok kétharmada ahhoz hozzájárul; kijelöli a Szenátus tanácsa és hozzájárulása alapján a nagyköveteket, követeket, konzulokat, legfelsőbb bírósági bírákat és Cironia Köztársaság más olyan tisztviselőit nevezi ki, akiknek kinevezése tekintetében az Alkotmány nem tartalmaz eltérő rendelkezéseket, és akiknek hivatalát törvény alapján állították fel; a Kongresszus azonban törvényhozási úton, ha azt megfelelőnek találja, alsóbb hivatalok tisztviselőinek kinevezését egyedül az elnökre, bíróságokra vagy a végrehajtó ágazatok vezetőire ruházhatja. Az elnök joggal bír megüresedett hivatalok betöltésére akkor, amikor a Szenátus nem ülésezik, olyan kinevezések adományozása útján, amelyek a legközelebbi ülésszak végén lejárnak.

3. szakasz. Az elnök időről-időre tájékoztatja a Kongresszust a Köztársaság helyzetéről s a Kongresszusnak megfontolásra ajánlhat olyan intézkedéseket, amelyeket szükségesnek és hasznosnak ítél; rendkívüli alkalmakkor összehívhatja mindkét Házat, illetve az egyik Házat, s abban az esetben, ha a két Ház nem tud megállapodni az elnapolás ideje tekintetében, mindkettőt annyi időre napolhatja el, melyet megfelelőnek ítél; fogadja a nagyköveteket és követeket; gondot fordít arra, hogy a törvényeket híven hajtsák végre és kiadja Cironia Köztársaság összes tisztségviselői számára a kinevezési okmányokat.

4. szakasz. Cironia Köztársaság elnökét, alelnökét és valamennyi polgári tisztségviselőjét közjogi felelősségre vonás során hivatalukból el kell mozdítani, hazaárulás, vesztegetés, vagy egyéb súlyos bűncselekmény és vétség miatt történt elítélés esetén.

III. CIKK
A törvényhozó hatalom

l. szakasz. Minden itt meghatározott törvényhozó hatalom ezennel a Cironia Köztársaság Kongresszusát illeti, amely Szenátusból és Képviselőházból áll.

2. szakasz. A Képviselőház az egyes kongresszusi körzetek népe által minden második évben választott tagokból áll és az egyes megyék választói a megye számbelileg legerősebb törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek. Csak olyan személy lehet képviselő, aki elérte 21. életévét, 7 éve a Cironia Köztársaság polgára, és aki a választás idején annak a választókerületnek a lakosa, amelyben a választás történik. A képviselőket a Köztársaság részét alkotó megyékből létrejövő körzetekből kell megválasztani, amelyek egy szenátusi körzethez tartozó megyékből tevődnek össze. A Képviselőház megválasztja elnökét és egyéb tisztségviselőit; csak a Képviselőház van felhatalmazva a közjogi felelősségre vonásnál a vádemelésre.

3. szakasz. A Cironia Köztársaság Szenátusa megyék szabad akaratából létrejövő kerületekből áll, minden kerület két szenátorral rendelkezik, akiket a megyék választókorú lakossága hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.

A megválasztásuk módjában a korábbi gyakorlatokhoz képest nem történik változás; amennyiben lemondás vagy egyéb okok folytán mandátumok üresednek meg akkor, a Szenátus elnöke a megüresedett mandátumok betöltése érdekében ideiglenesen kijelölhet szenátorokat: a választási tanács a megüresedett helyeket betölti oly formán, hogy időközi választásokat ír ki, vagy azt a következő általános választásra halasztja.

Szenátorrá csak 30. évét betöltött olyan személy választható, aki 9 éve az Cironia Köztársaság polgára, és aki a választás időpontjában annak a kerületnek lakosa, amelyben a választás történik. Cironia Köztársaság alelnöke a Szenátus elnöke, szavazati joggal azonban, szavazategyenlőség esetét kivéve, nem rendelkezik.

A Szenátus választja egyéb tisztségviselőit, valamint ideiglenes elnökét az alelnök távolléte esetén, vagy amikor Cironia Köztársaság elnökének a tisztjét gyakorolja. Csak a Szenátusnak van hatásköre a közjogi felelősségre vonás során a tárgyalás lefolytatására. Amikor a Szenátus ebből a célból ülésezik, a szenátorok esküt vagy ünnepélyes fogadalmat tesznek. Amikor Cironia Köztársaság elnökét vonják felelősségre, az elnöki tisztet a Legfelsőbb Bíróság elnöke látja el; marasztaló ítéletet minden esetben csak a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértésével lehet meghozni. A közjogi felelősségre vonás során hozott ítélet nem mehet túl a hivatalból való elmozdításon, valamint azon, hogy az érintett személy nem tölthet be választott tisztséget, nem láthat el megbízást és nem tölthet be a Cironia Köztársaság szuverenitása alá tartozó bizalmi vagy hasznot hajtó hivatalt: az elítélt személy ellen azonban mindamellett vádat lehet emelni, bíróság elé lehet állítani, s a törvény szerinti polgári vagy büntető ítélettel lehet sújtani.

4. szakasz. Szenátorok és képviselők megválasztásának idejét, helyét és módját a Köztársaság Kongresszusa állapítja meg;

A Kongresszus évente legalább egyszer összeül, mely összeülés napja december első hétfője, kivéve, ha a törvény erre más napot határoz meg.

5. szakasz. A Kongresszus egyes Házai bírálják el a választásokat, a választási eredményeket s tagjaik választhatóságát; az egyes Házak többsége határozatképes ennek végrehajtására; ennél kisebb számú tag azonban a Házat egyik napról a másikra elnapolhatja és felhatalmazással bírhat arra, hogy az egyes Házak által megállapított módon és büntetések mellett kényszerítse a hiányzó tagokat a megjelenésre. A Kongresszus Házai meghatározhatják házszabályaikat, büntetéssel sújthatják rendbontó tagjaikat és a tagok kétharmadának hozzájárulásával kizárást foganatosíthatnak.

A Kongresszus mindkét Háza üléseiről naplót vezet, amelyet időről-időre közzétesz, kivéve azokat a részeket, amelyek megítélésük szerint titkosságot igényelnek; az egyes Házak tagjai által leadott igen vagy nem szavazatokat bármely kérdésben a jelenlévő tagok egyötödének kívánságára a naplóban fel kell tüntetni.

A Kongresszus ülésezésének tartama alatt a Kongresszus egyik Háza a másik Ház hozzájárulása nélkül három napnál hosszabb időre nem napolhatja el üléseit, s azokat nem helyezheti át más helyre, mint ahol a két Ház ülésezik.

6. szakasz. A szenátorok és képviselők szolgálataikért a törvényben megállapított tiszteletdíjban részesülnek, amelyet a Cironia Köztársaság kincstári hivatala folyósít. A hazaárulás, súlyos bűncselekmény, vagy békebontás eseteit kivéve szenátorokat és képviselőket a Kongresszus adott Házának ülésszakán való részvétel tartama alatt, valamint oda és visszamenetelük során nem lehet letartóztatni; a Kongresszus Házaiban tartott beszéd vagy vita miatt más helyen sem vonhatók felelősségre. Szenátor vagy képviselő mandátumának fennállása idején nem nevezhető ki Cironia Köztársaság fennhatósága alá tartozó olyan polgári hivatalra, amelyet ezen időszak alatt létesítettek, vagy amelynek díjazását ezen idő alatt felemelték; Cironia Köztársaság fennhatósága alá tartozó hivatalt viselő személy hivatalviselésének tartama alatt a Kongresszus egyik Házának sem lehet tagja.

7. szakasz. Az állami bevételekre irányuló törvényjavaslatokat a Képviselőház kezdeményezi; a Szenátus azonban egyéb törvényjavaslatokhoz hasonlóan, módosításokat terjeszthet elő, illetve a javaslatokat módosításokkal fogadhatja el. A Képviselőház és a Szenátus által elfogadott minden törvényjavaslatot mielőtt az törvényerőre emelkednék, Cironia Köztársaság elnöke elé kell terjeszteni; az Elnök, egyetértése esetén, azt aláírja, ellenkező esetben ellenvetéseivel együtt visszaküldi a Kongresszus ama Házának, mely a törvényjavaslatot kezdeményezte; e Ház az ellenvetéseket részletesen feltünteti naplójában és hozzálát a törvényjavaslat újbóli tárgyalásához. Amennyiben az új tárgyalás után a Ház kétharmada elfogadja a törvényjavaslatot, azt az ellenvetésekkel együtt a Kongresszus másik Házának kell megküldeni, amely azt hasonló módon új tárgyalás alá veszi; ez utóbbi Ház tagjainak kétharmada által történt elfogadás esetén az törvényerőre emelkedik.

Minden ilyen esetben azonban a Kongresszus mindkét Házában igennel vagy nemmel kell szavazni és a törvényjavaslat mellett és ellen szavazó személyek nevét a két Ház naplójában fel kell tüntetni. Amennyiben valamely törvényjavaslatot az elnök az eléje terjesztéstől számított 10 napon belül (vasárnap kivételével) nem küldi vissza, az ugyanolyan módon törvényerőre emelkedik, mintha aláírta volna, kivéve, ha a Kongresszus elnapolása miatt a visszaküldés nem lehetséges, mely esetben az nem emelkedik törvényerőre.

A Szenátus és a Képviselőház egyetértését igénylő minden rendeletet, határozatot vagy szavazatot (kivéve az elnapolás kérdését) Cironia Köztársaság elnöke elé kell terjeszteni; mielőtt az hatályba lép az elnöknek jóvá kell hagynia, illetőleg, amennyiben azt nem hagyja jóvá, a Szenátus és a Képviselőház kétharmada törvényerőre emelheti a törvényjavaslatokkal kapcsolatos szabályozások és korlátozások szerint.

8. szakasz. A Kongresszus hatáskörrel bír adók, vámok, illetékek és járulékok kivetésére, valamint behajtására, adósságok kifizetésére, Cironia Köztársaság közös védelmére és általános jólétére vonatkozó rendelkezések meghozatalára, de a vámok, illetékek és járulékok Cironia Köztársaság egészében egységesek; kölcsön felvételére Cironia Köztársaság számára; az idegen nemzetekkel folytatott kereskedelem szabályozására; Cironia Köztársaság egész területén az állampolgárság megszerzésének egységes szabályozására; valamint a csődeljárást szabályozó egységes törvények meghozatalára; pénzérmék kibocsátására, azok, valamint idegen pénzérmék értékének megállapítására, továbbá a szabványsúlyok és mértékek rögzítésére; az állami értékpapírok és Cironia Köztársaság forgalomban lévő pénzérméinek hamisítása miatt büntetések megállapítására; a tudomány és a hasznos művészetek haladásának támogatására azzal, hogy a szerzők és a feltalálók számára a vonatkozó írásművek és felfedezések jogát biztosítja meghatározott időre; a Legfelsőbb Bíróság alá tartozó bíróságok létesítésére; a kalózkodás és a nyílt tengeren elkövetett súlyos bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog elleni cselekmények meghatározására és megbüntetésére; hadüzenetre, elkobzó és megtorló levelek kibocsátására, valamint a szárazföldi és tengeri zsákmányolás szabályozására; hadseregek szervezésére és fenntartására azonban ilyen célokból a költségvetési hitel két évnél hosszabb időre nem terjedhet; hajóhad felállítására és fenntartására; a szárazföldi és tengeri haderők irányításának és szervezetének szabályozására; a milícia igénybevételével kapcsolatos rendelkezésekre, a Köztársaság törvényeinek végrehajtására, felkelések elfojtása és ellenséges támadások visszaverése céljából; a milícia szervezetére, fegyverzetére és fegyelmére vonatkozó rendelkezések kibocsátására és a milíciának a Cironia Köztársaság szolgálatában álló részének irányítására.

9. szakasz. Olyan személyek bevándorlását vagy behozatalát, akiket a jelenlegi törvények alkalmasnak találnak a bebocsátásra, a Kongresszus 1965. év előtt nem tiltja el. Az államkincstárból csak törvényhozási úton adott felhatalmazás alapján lehet kifizetést teljesíteni; időről-időre az állami költségvetés bevételeit és kiadásait feltüntető beszámolót és mérleget kell közzétenni. A Cironia Köztársaság nem adományoz nemesi címet; Cironia Köztársaság joghatósága alá tartozó hasznot hajtó vagy bizalmi tisztséget betöltő személy a Kongresszus hozzájárulása nélkül idegen állam vezetőjétől ajándékot, anyagi juttatást, hivatalt vagy címet nem fogadhat el.

IV. CIKK
Bíróságok

1. szakasz: Igazságügyi hatalom; joghatóság.

A Köztársaság bírói hatalmát a Legfelsőbb Bíróság és a többi, a Legfelsőbb Bíróságnak alárendelt vagy a fellebbviteli bíróságok alkotják, amelyeket a Kongresszus időről időre felállíthat. Az általános joghatósággal rendelkező bíróságokat, a fellebbviteli bíróságokat és a Kongresszus által kijelölt egyéb bíróságokat nyilvántartott bíróságoknak nevezik.

A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmány értelmében veleszületett hatáskörrel rendelkezik a habeas corpus, a utasítás és a tilalom ügyében; mérlegeli az elítélt bűnözők által a tényleges ártatlanság iránti kérelmeket, a Kongresszus által biztosított esetekben és módon; a bírói bizalmatlanság, a nyugdíjba vonulás és az e cikk 10. szakasza szerinti elbocsátás ügyében; valamint hogy válaszoljon az állami jog kérdéseire, amelyet Cironia Köztársaság bírósága vagy bármely más joghatóság fellebbviteli bírósága elé citál. A Legfelsőbb Bíróság minden egyéb joghatósága fellebbező. A fellebbezés és egyéb eljárási kérdésekben előírt ésszerű szabályok figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság ezen Alkotmány alapján fellebbező joghatósággal bír az olyan esetekben, amikor valamely törvény alkotmányosságát az Alkotmány írja elő, valamint olyan ügyekben, amelyek bármely személy életét vagy szabadságát érintik.

A Kongresszus engedélyezheti a Köztársaság számára a fellebbezés jogát minden olyan esetben, beleértve a személy életét vagy szabadságát is, feltéve, hogy ez a fellebbezés egyébként nem sérti ezt az Alkotmányt. A fenti korlátozásokra figyelemmel a Kongresszus hatáskörébe tartozik a Köztársaság bíróságainak eredeti és fellebbviteli joghatóságának meghatározása.

2. szakasz. Legfelsőbb Bíróság.

A Legfelsőbb Bíróság kilenc bíróból áll. A Kongresszus, ha az egyes házak megválasztott tagjainak háromötöde két egymást követő rendes ülésen szavaz, növelheti vagy csökkentheti a Bíróság tagjainak számát, feltéve, hogy a Bíróság legalább 11, de legfeljebb tizenöt főből állhat. A Bíróság ülésezhet, és végleges határozatot hozhat, vagy törvényeket semmisíthet meg. Semmiféle határozat nem válhat a Bíróság ítéletévé, kivéve legalább három bírósági egyeztetés utáni  végzés, és egyetlen törvény sem tekinthető  alkotmányellenesnek, kivéve, ha a Legfelsőbb Bíróság tagjainak a többsége nem nyilvánítja annak.

3. szakasz. A bíró kiválasztása.

A főbírót a bírák közül a törvény által előírt módon kell kiválasztani.

4. szakasz. Az igazságszolgáltatási rendszer igazgatása.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságszolgáltatás adminisztratív vezetője. Ideiglenesen kinevezheti a nyilvántartási bíróság bármely bíráját a Legfelsőbb Bíróság kivételével bármely más bírósághoz, és kinevezheti bármely nyugdíjba vonult bírót, a beleegyezésével, a Legfelsőbb Bíróság kivételével bármely bíróságra. A Kongresszus elfogadhat olyan kiegészítő intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart a bíróságok igazságszolgáltatásának javítása és az igazságügyi rendszer vizsgálata céljából.

5. szakasz: Gyakorlati eljárási szabályok.

A Legfelsőbb Bíróság jogosult a fellebbezések lefolytatására, valamint a Köztársaság bíróságainál alkalmazandó gyakorlatra és eljárásokra vonatkozó szabályok kidolgozására, ám ezek a szabályok nem lehetnek ellentmondásban az általános törvényekkel, amelyeket a Kongresszus hoz meg.

6. szakasz. A Legfelsőbb Bíróság véleményei és ítéletei.

Amikor az ítéletet vagy rendeletet a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatja vagy megerősíti, vagy ha az eredeti ügyeket érdemben rendezi, a Bíróság fellépésének indokait írásban meg kell jelölni, és az ügy nyilvántartásában meg kell őrizni. A Bíróság esetleg új bírósági eljárás alá vonhatja az ügyet. Bármely polgári ügyben hozhat végleges ítéletet, azzal a különbséggel, hogy a peres ügyben hozott ítélet vagy a nem tisztázott kártérítés iránti keresetet nem szabad növelni vagy csökkenteni.

7. szakasz. A bírák kiválasztása és képesítése.

Mind a legfelsőbb, mind az alsó bíróságok bírái hivatalukat addig gyakorolják, míg azt megfelelően látják el.

A Legfelsőbb Bíróság minden tagja és a többi törvénybe foglalt bíróság minden bírája a Köztársaság lakosa, és legalább öt évvel kinevezésük és megválasztásuk előtt bekerültek a Köztársaság ügyvédi kamarájába. A bíróság minden bírója hivatali ideje alatt annak a bíróságnak a joghatósága alá tartozik, amelybe kinevezték vagy megválasztották; azzal a feltétellel, hogy ha az ilyen joghatóság határát beolvasztják vagy más módon megváltoztatják, akkor annak egyik bírója sem váltható le hivatalból, az ilyen annektálás vagy változtatás kivételével egyébként lehetőséget kap a hivatala további gyakorlására.

8. szakasz. Kiegészítő igazságügyi személyzet.

A Kongresszus további igazságügyi alkalmazottakat, például nem bírósági bírákat, vagy békebírókat jelölhet, és előírhatja joghatóságukat, valamint meghatározhatja a kiválasztásuk módját és a szolgálat feltételeit.

A Kongresszus megbízhatja a több bírósági tisztviselőt, akik illetékességi joggal rendelkeznek, ha végrendeletről van szó, valamint a gyámok, személyes képviselők, kurátorok, értékelők és őrizetben elítélt vagy bűncselekmény miatt elítélt személyek bizottságainak kinevezésére és képesítésére, valamint a vagyonkezelők cseréjének kérdésében.

9. szakasz: Bizottság; kártérítés; nyugdíjazás.

A Legfelsőbb Bíróság minden hivatalát és a többi bírósági bírót az elnök jelöli. Olyan fizetéseket és juttatásokat kapnak, amelyeket a Kongresszus ír elő, amelyet a törvényben előírt módon fel kell osztani a Köztársaság, annak városai és megyéi között. A Kongresszus kifejezett tiltása vagy korlátozása nélkül a városok és megyék megtehetik, hogy helyi alapokból kiegészítsék a földrajzi határaikon belül szolgálatot tevő bírók fizetését. A bírók fizetése hivatali ideje alatt nem csökkenhet.

A Kongresszus olyan törvényeket hozhat, amelyeket szükségesnek tart a bírák nyugdíjazásához, az általa előírt feltételekkel, kompenzációkkal és kötelességekkel.

10. szakasz. Fogyatékkal élő és alkalmatlan bírák

A Kongresszus felállít egy Igazságügyi Nyomozási és Felülvizsgálati Bizottságot, amely az igazságszolgáltatás, az ügyvédi kamara és a közösség tagjaiból áll, és felhatalmazást kap arra, hogy kivizsgálja azokat a vádakat, amelyek a bíró nyugdíjazásának, bizalmatlanságának vagy lemondásának alapját képezik. A Bizottság felhatalmazást kap meghallgatások lefolytatására, valamint tanúk és iratok idézésére. A Bizottság előtti eljárások és dokumentumok bizalmasak lehetnek, amint azt a Kongresszus az általános jog szerint előírja.

Ha a Bizottság úgy véli, hogy a vád megalapozott, hivatalos panaszt nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz.

Panasz benyújtásakor a Legfelsőbb Bíróság nyílt ülésen tart tárgyalást, és ha a fogyatékosság megállapítása állandó vagy valószínűleg tartós és súlyosan akadályozza a bíró feladatainak ellátását, a bírót visszavonja hivatalából. Az e hatalom alatt nyugdíjba vonult bírót az öregségi ellátások szempontjából úgy kell tekinteni, hogy önként nyugdíjba vonult.

Ha a Legfelsőbb Bíróság a panasz meghallgatása után megállapítja, hogy a bíró hivatali ideje alatt kötelességszegést követett el, vagy tartósan elmulasztotta ellátni hivatalának feladatait, vagy az igazságszolgáltatás megfelelő végrehajtását hátrányosan befolyásoló magatartást követett el, bünteti és hivatalából lemond. Az ilyen kinevezett bíró nem jogosult nyugdíjazási juttatásokra, hanem kizárólag az általa befizetett járulékok visszatérítésére, az azokon felhalmozódott jövedelmekkel együtt.

Ez a szakasz a Legfelsőbb Bíróság tagjaira, a többi törvényileg előírt bíróság bíráira vonatkozik. A Kongresszus általános törvények szerint is rendelkezhet, bármely nyilvántartásba nem vett bíróság bíráinak vagy igazságügyi feladatokat ellátó egyéb személyzetének nyugdíjazása, bizalmatlansága vagy visszavonása ügyében dönthet.

11. szakasz. Összeférhetetlen tevékenységek.

A nyilvántartott bíróság igazságszolgáltatója vagy bírája hivatali ideje alatt nem folytathatja a jog gyakorlását a Köztársaságon belül vagy anélkül, nem kereshet vagy fogadhat el bármilyen nem bírói választható hivatalt, és nem tölthet be más közbizalmi hivatalt, és nem vehet részt bármely más összeférhetetlen tevékenység.

12. szakasz Korlátozások; bírói kinevezés.

Bíró nem kaphat hatalmat a szavazók által megválasztott helyi kormányzati tisztviselők kinevezésére, kivéve ha a hivatali állás betöltését a következő általános választásokig gyakorolja, vagy ha a megüresedés az ilyen választásokat megelőző húsz nappal rákövetkező általános választás előtt történik meg, kivéve, ha az ilyen választás a betöltendő hivatali idő végétől számított hatvan napon belül esik.

VII. CIKK
Helyi kormányzat

1. szakasz. Fogalommeghatározások.

A cikk értelmében (1) a „megye” minden létező megyét vagy az azt követően létrehozott egységet jelent; (2) „nagyváros”: független beépített közösség, amely a törvény rendelkezéseinek megfelelően 1958. július első napjának déléig várossá vált, vagy amelynek meghatározott határokon belül 5000 vagy annál nagyobb népessége van, (3) „város”: bármely meglévő város bármely megyében lévő beépített közösség, amely meghatározott határokon belül 1000 vagy annál nagyobb vagy kisebb népességgel rendelkezik, és amely a törvényben előírt módon várossá vált; (4) „helyi kormányzat”: a törvény által előírt, a Kongresszus által meghatározott határokon belül szervezett kormányzati egység (5) „általános törvény”: olyan törvény, amely hatálybalépésének időpontjában egyaránt vonatkozik minden megyére, nagyvárosra, városra vagy helyi kormányzatra, (6) „külön törvény”: egy megyére, nagyvárosra, városra vagy helyi önkormányzatra alkalmazandó törvény, amelynek elfogadásához a Kongresszus minden házába megválasztott tagok kétharmadának pozitív szavazata szükséges.

A Kongresszus általános törvény szerint növelheti az ebben a cikkben a nagyvárosok és városok számára előírt lakossági minimumokat. Bármely megye, amely az Alkotmány hatálybalépésének napján választható kormányzati formát fogadott el olyan érvényes törvény alapján, amely nem felel meg az e cikk általános törvényi követelményeinek, az általános törvényi követelmények figyelembevétele nélkül folytathatja kormányzati formáját mindaddig, amíg egy, e cikknek megfelelően biztosított kormányzati forma nem szerveződik. Ebben a cikkben a Kongresszus felhatalmazást kap, hogy általános törvény által kötelezővé tegye  annak a formáját, erre a célra külön rendelkezés  a megye részéről nem érvényes, kivéve, ha ez a cikk máshogy nem rendelkezik.

2. szakasz. Szervezet és kormányzat.

A Kongresszus általános törvények szerint rendelkezik a szervezetre, a kormányra, a hatalmakra, a határok megváltoztatására, megyék, nagyvárosok, városok és regionális kormányzatok konszolidációjára és feloszlatására. A Kongresszus általános törvények útján meghatározhatja a megyék, nagyvárosok vagy városok kormányzati választható formáit is, amennyiben azokat a megyékben, nagyvárosokban vagy városokban az ilyen tervekről szavazó minősített szavazók többségi szavazata jóváhagyja.

A Kongresszus külön törvény útján meghatározhatja bármely megye, nagyváros, város szervezetét, kormányzatát és hatásköreit, a regionális kormányzatot, ideértve a jogalkotási, adóügyi és adókivetési jogát, de nem fogadhat el olyan külön törvényt, amely megyék, nagyvárosok vagy városok határainak kiterjesztését vagy csökkentését írja elő.

A regionális kormányzat szervezését előíró minden törvénynek a Kongresszus által előírt egyéb követelményeken túl a regionális kormányzat szervezetének jóváhagyását kell előírnia az abban szavazó kvalifikált szavazók többségével. Minden megye és város, amely részt vesz a regionális kormány létrehozásában, és az arról szavazó választók egy megye vagy egy település azon része, amely részt vesz a regionális kormányzatban.

3. szakasz: Felhatalmazások.

A Kongresszus általános vagy külön törvényben előírhatja, hogy bármely megye, nagyváros, város vagy más kormányzati egység gyakorolhatja hatáskörét vagy bármely funkcióját, és részt vehet annak finanszírozásában közösen vagy a Köztársasággal együttműködésben, vagy bármely más kormányzati egység a Köztársaságon belül vagy anélkül. A Kongresszus általános vagy külön törvényben rendelkezhet bármely szolgáltatás átadásáról vagy megosztásáról a regionális kormányzat számára, bármely megye, nagyváros, város vagy egyéb kormányzati egység funkciói és kapcsolódó létesítményeiről az ilyen regionális kormányzat határain belül.

4. szakasz. Megyei és városi tisztviselők.

Az egyes megyék és városok minősített szavazói választják meg a kincstárnokot, a seriffet, a Köztársaság kerületi és megyei ügyészét, a titkárt, aki annak a bíróságnak a tisztviselője, amelynek hivatalában a határozatokat nyilvántartják, és a bevételi biztost. Az ilyen tisztviselők feladatait és ellentételezését általános törvény vagy külön törvény írja elő.

Az ilyen tisztviselők rendszeres választására november első hétfőjét követő pénteken kerül sor az elnökválasztást követő harmadik évben. Az ilyen tisztviselők a következő január első napján lépnek hivatalba, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik, tisztségüket négy évig tartják.

A Kongresszus rendelkezhet megyei vagy városi tisztviselőkről vagy kiválasztásuk módjáról, ideértve két vagy több kormányzati egység engedélyét az ebben a szakaszban előírt tisztviselők megosztására, e szakasz rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül (1) az általános törvényben bármely megyében vagy városban hatályba lép, ha azt az erre a célra megtartott választáson előterjesztik az ott szavazati joggal rendelkező választópolgárok elé, és az ilyen megyékben vagy városokban az erről szavazó személyek többsége jóváhagyja, vagy (2) külön kérésre megtörtént egy ilyen választást követően minden érintett megyében vagy városban. Ez a törvény nem csökkenti a választások idején betöltött tisztségviselői időtartamot. Ez a szakasz nem követeli meg egyik megyétől és várostól sem, hogy jelen Alkotmány hatályba lépése előtt megválassza vezetőit.

A Kongresszus általános vagy külön törvényben rendelkezhet további tisztviselőkről és hivatali idejükről.

5. szakasz. Megyei, nagyvárosi és városvezető testületek.

Az egyes megyék, nagyvárosok vagy városok irányító testületét az adott megye, nagyváros vagy város minősített szavazói választják meg a törvényben előírt módon.

Ha a tagokat kerület szerint választják meg, akkor a kerületet szomszédos és összefüggő területekből kell összeállítani, és úgy kell felépíteni, hogy a megközelítően azonos lélekszámú körzetekben képviseljék a lakosságot. Amikor a tagokat kerület szerint választják meg, bármely megye, nagyváros vagy város irányító testülete a törvényben meghatározott módon növelheti vagy csökkentheti a kerületek számát, 1961-től és minden ezt követő 10 évben, valamint amikor az ilyen körzetek határait megváltoztatják, a törvény által előírt módon újra elosztja a kerületi képviselők számát az irányító testületben. Ha valamelyik ilyen egység irányító testülete nem teljesíti az itt leírt módon előírt feladatokat, annak bármely állampolgára nevében keresetet kell benyújtani az irányító testület általi végrehajtására.

A törvény eltérő rendelkezése hiányában minden város vagy település irányító testületét június második keddjén kell megválasztani, az elnökválasztást követő harmadik évben és a következő szeptember első napján lép hivatalba. A törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyes megyék irányító testületét november első hétfője utáni pénteken kell megválasztani, az elnökválasztást követő első évben, és a következő január első napján lép hivatalba.

6. szakasz. Több hivatal.

Kivéve, ha két vagy több egység együttesen gyakorolja a 3. és a 4. szakaszban engedélyezett funkciókat, akkor egyidőben egyszerre nem lehet egynél több, az e cikkben említett hivatalviselés. Az irányító testület egyetlen tagja sem jogosult hivatali ideje alatt, amelyre megválasztották vagy kinevezték, az irányító testület által választással vagy kinevezéssel betöltött másik tisztség betöltésére, azzal a különbséggel, hogy az irányító testület egyik tagját meg lehet nevezni az egyéb testületek, bizottságok és testületek számára, amelyeket az általános törvény megenged, kivéve, hogy egy irányító testület tagját megválaszthatják vagy kinevezhetik a polgármesternek vagy a bizottság elnöki tisztségének betöltésére, ha azt általános törvény vagy külön törvény lehetővé teszi.

7. szakasz. Eljárások.

Az ötszáz dollárt meghaladó összegű pénzeszközök elfogadására, az adók kivetésére vagy a pénz kölcsönfelvételének engedélyezésére vonatkozó rendeletet vagy határozatot nem lehet elfogadni, kivéve az irányító testületbe megválasztott összes tag többségének rögzített igenlő szavazatával. Ilyen rendelet vagy határozat vétója esetén, amennyiben fennáll a vétó, az azt követő szavazáson az irányító testületbe megválasztott tagok kétharmadának rögzített igennel történő elfogadását kell megkövetelni.

Bármely rendelettel vagy határozattal kapcsolatos végleges szavazáskor fel kell jegyezni minden szavazó tag nevét és szavazási módját.

8. szakasz. Engedély a köztulajdon használatához.

Nincs utca, vasút, gáz, víz, gőz vagy elektromos fűtés, elektromos fény vagy áram, hűtőház, sűrített levegő, viadukt, vezeték, telefon vagy híd, sem ezekkel vagy hasonló vállalkozásokkal foglalkozó társaság, egyesület, személy vagy társulás, amely hozzáférhet egy nagyváros vagy város utcáinak, sikátorainak vagy nyilvános területeinek használatához az ilyen város vagy település hatóságainak előzetes hozzájárulása nélkül.

9. szakasz. Ingatlan eladása és koncesszió biztosítása városok számára.

Nincs a városnak a vízparton, a rakparton lévő ingatlanokon, nyilvános parton, dokkoknál, utcákon, utakon, parkokon, hidakon vagy más nyilvános helyeken olyan ingatlanja, illetve annak gáz-, víz- vagy elektromos munkálatait kizárólag rendelet vagy határozat alapján lehet eladni, kivéve olyan döntés után, amelyet az irányító testületbe megválasztott összes tag háromnegyedének rögzített igenlő szavazatával fogadtak el.

A légiforgalmi jogok kivételével nem szabad koncessziót, lízinget közkincs vagy más köztulajdon megkönnyítésére szolgáló jogot, vagy határozatot hozni, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel eltörléséről legfeljebb 40 évig, a nyilvánosság engedélyével. a támogatók jelentős számával együtt lehet csak végrehajtani, amelyek legfeljebb hatvan évre ítélhetők oda. Mielőtt bármilyen, öt évnél hosszabb ideig ilyen koncesszió életbe lépne, a vasúti pályaudvar kivételével a megfelelő kihirdetést követően a nagyváros vagy város nyilvános ajánlatokat fog kapni. Az ilyen ajánlat és az annak alapján megkötött bármely szerződés előírhatja, hogy abban az időben, amikor a folyósítás történik, az utcákon, sugárutakon és más nyilvános helyeken közzé kell tenni az üzletből származó összeget, és ha van ilyen, a kedvezményezett ingatlanját, vagy a kedvezményezett valós kifizetését. ami a város tulajdonává válik; de a kedvezményezett nem jogosult fizetésre a koncesszió értéke miatt. Bármely berendezés vagy ingatlan, amelyet egy ilyen város vásárol, eladható vagy bérbe adható, vagy ha az általános törvények nem tiltják, fenntartható, ellenőrizhető és üzemeltethető ebben a városban. Minden ilyen támogatásnak meg kell határoznia az abban előírt értékbecslés módját, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatás elvesztésére vagy egyéb módon a közszolgáltatás ésszerű hatékonyságának és az ingatlan karbantartásának az időtartama alatt történő biztosítása érdekében.

10. szakasz. Adósság

a) Egyik város sem bocsáthat ki kötvényeket vagy egyéb kamatozó kötelezettségeket, amelyek – ideértve a meglévő adósságot is – bármikor meghaladhatják a városban lévő adóköteles ingatlanok becsült értékének tíz százalékát, amint azt az adózás utolsó előző becslése alapján kiszabták. A város vagy a település korlátozásának meghatározásakor nem kell figyelembe venni az adósság következő osztályait:

(1) adósságlevelek, bevételi kötvények vagy egyéb kötelezettségek, amelyeket kiállítottak egy ilyen nagyváros vagy város bevételeinek beszedése előtt az adott évre; feltéve, hogy az ilyen igazolások, kötvények vagy egyéb kötelezettségek a kibocsátásuk napjától számított egy éven belül lejárnak, esedékesek, és nem haladják meg az adott év bevételét.

(2) Olyan kötvények, amelyek teljes bizalmat és hitelt vállalnak egy nagyváros vagy város számára, amelyet a 7. szakasz. szerint elfogadott rendelettel engedélyeztek, és amelyet a nagyváros vagy a város minősített választópolgárainak jóváhagyásával szavaztak meg kibocsátásuk kérdésében, vízellátás vagy más speciális vállalkozás esetében, amelytől a város bevételt szerezhet; de attól az időponttól kezdve és azt követően, amelyet az irányító testület határoz meg, és amely nem haladja meg a megkötéstől időpontjától számított öt évet, bármikor és mindaddig, amíg az ilyen vállalkozás nem termel elegendő bevételt a működés és az igazgatás költségeinek fedezéséhez (ideértve a kötvények kamatait is), a személyek vagy vagyont érő károk elleni biztosítás költségeinek, valamint a süllyedő alapba befizetendő éves összegnek, amely elegendő a lejárat előtt vagy azt megelőzően a kötvények megfizetéséhez, az ilyen vállalkozás számlájára kibocsátott összes fennálló kötvényt bele kell foglalni a korlátozás meghosszabbítására.

(3) Olyan város kötvényei, amelyek tőkéje és kamatai kizárólag a vízrendszer vagy más olyan speciális vállalkozás vagy vállalkozások bevételeiből és járandóságaiból fizetendők, amelyekből a városnak bevétele származhat, vagy biztosítva van, kizárólag más kormányzati egységek hozzájárulásával vagy azokkal együtt lehet az ilyen bevételeket felhasználni.

(4) Egy város vagy település szerződéses kötelezettsége egy évnél hosszabb időtartamra szól bármely állami tulajdonban lévő vagy ellenőrzött regionális projekttel kapcsolatban, ha a projektet állami hivatalok engedélyezték, vagy ha a Kongresszus általános vagy külön törvényben engedélyezte a kizárást ilyen projekt céljából.

b) Semmilyen adósságkötelezettséggel nem lehet szerződést kötni egyetlen megyével vagy kerülettel, sem pedig valamely regionális kormányzattal vagy kerületével, vagy azok nevében, kivéve a Kongresszus által az általános törvény által felruházott felhatalmazással. A Kongresszus nem engedélyez ilyen adósságot, kivéve az (a) bekezdés (1) és (3) bekezdésében leírtaknak megfelelően, a kötvények visszafizetését és a kibocsátott kötvényeket, az iskolaszék és a megye vezető testülete hozzájárulásával, egy megye vagy körzet nevében vagy annak nevében iskolai célú beruházási projektek céljából használhatják fel, és eladják, a törvény által előírt állami hivatalnak, kivéve, ha az erre felhatalmazó általános törvény nem rendelkezik máshogy vagy adott esetben a megye vagy körzetének, vagy annak régiójának vagy körzetének minősített szavazóinak  az akaratával nem változtat, az ilyen adósság lekötésének kérdése kapcsán a jóváhagyáshoz vagy az elutasításhoz a választáson szavazó minősített szavazók többségi szavazata szükséges. Az ilyen jóváhagyás feltétele az adóssági szerződés megkötésének.

Bármely megye a kérdéses választáson szavazó megyei minősített választópolgárok igenlő szavazatának jóváhagyásával lehetőséget biztosíthat a városnak, ha e szakasz szerint kötvényeit bocsátja ki. Ha egy megye úgy dönt, akkor ezt a szakasz minden, a városokra alkalmazandó előnyeit és korlátozásait ki kell tölteni, de a megyére vonatkozó korlátozás meghatározásakor bele kell foglalni bármely város adósságát, hacsak ez a szakasz másként nem rendelkezik az a megye, amely feljogosította az ingatlanadóra.

VIII. CIKK
Oktatás

1. szakasz Kiváló minőségű állami iskolák fenntartása.

A Kongresszus gondoskodik az ingyenes általános iskolák és középiskolák rendszeréről az összes iskolás korú gyermek számára a Köztársaságon belül, és törekszik annak biztosítására, hogy magas színvonalú oktatási programot hozzanak létre és folyamatosan tartsanak fenn.

2. szakasz: Minőségi előírások; Az állami iskolák állami és helyi támogatása.

A több iskolaosztályra vonatkozó minőségi előírásokat időről időre az Oktatási Minisztérium határozza meg és írja elő, a felülvizsgálatot csak a Kongresszus végezheti.

A Kongresszus meghatározza az előírt minőségi előírásoknak megfelelő oktatási program fenntartásának költségek biztosításának módját, és gondoskodik az ilyen program költségeinek megosztásáról a Köztársaság és a helyi kormányzati egységek között. A helyi kormányzatok minden egysége biztosítja a költségrészét helyi adókból vagy más rendelkezésre álló forrásokból.

3. szakasz: Kötelező oktatás; ingyenes tankönyvek.

A Kongresszus biztosítja a megfelelő korú minden jogosult gyermek kötelező általános és középfokú oktatását, amelynek a jogosultságokat és életkort törvény határoz meg. Gondoskodik arról, hogy a tankönyveket költség nélkül biztosítsák minden olyan állami iskolába járó gyermek számára, akinek a szülei vagy gyámjai anyagilag nem képesek azokat kiadni.

4. szakasz. Iskolai tanácsok.

Az iskolák felügyelete az egyes iskolai körzetben egy iskolaszékre hárul, amelynek tagjai a választott formában, megnevezett időtartamra, képesítéssel és a törvényben előírt számmal vannak megválasztva.

A Kongresszus rendelkezhet bármely oktatási intézmény létrehozásáról, fenntartásáról és működtetéséről, amelyek kívánatosak a Köztársaság embereinek szellemi, kulturális és foglalkozási fejlődéséhez. Az ilyen intézmények irányítását, valamint a látogatói testületek vagy más irányító testületek státusát és hatásköreit a törvény előírja.

5. szakasz: Tilos az állami előirányzatok olyan iskolákhoz vagy tanulási intézményekhez csoportosítani, amelyek nem az állam vagy annak kizárólagos ellenőrzése alatt állnak, vagy annak egyes részei.

Nem szabad állami pénzeszközöket felhasználni olyan iskoláknak vagy tanulási intézményeknek, amelyek nem az állam vagy annak kizárólagos ellenőrzése alatt állnak, vagy annak  valamilyen módon nem része; egyrészt azzal a feltétellel, hogy a Kongresszus, valamint több megye, nagyváros és város irányító testületei – a Kongresszus által előírt korlátozásokra is figyelemmel – megfelelő pénzeszközöket biztosítanak oktatási célokra, amelyek felhasználhatók az Cironia általános, középiskolái, főiskolái vagy posztgraduális képzésében állami és nem magániskolákban és oktatási intézményekben tanuló hallgatók segítésére, amely kizárólag az állam vagy bármely más megye, nagyváros vagy város tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló oktatási intézményben tanul; másodszor, hogy a Kongresszus pénzeszközöket rendelhet el egy hivatalnak, vagy egy hivatal tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló iskolának vagy intézménynek, amelyet két vagy több megye hozott létre és működtet egy közös megállapodás alapján, és  a  felek célja az oktatási lehetőségek biztosítása az ilyen megállapodáshoz csatlakozó megyék polgárai számára; harmadszor, hogy a megyék, nagyvárosok, városok és kerületek előirányzatokat fizethetnek nem közoktatási ipari vagy műszaki képzésben részesülő iskoláknak, valamint bármely olyan iskolának vagy tanulási intézménynek, amely az ilyen megye, nagyváros, város vagy iskolakerület tulajdonában van, vagy kizárólag annak ellenőrzése alatt áll. .

6. szakasz. A nem állami felsőoktatás támogatása.

A Kongresszus kölcsönöket és ösztöndíjakat nyújthat olyan hallgatóknak vagy azok nevében, akik a Köztársaság nonprofit felsőoktatási intézményeiben járnak, amelynek elsődleges célja főiskolai vagy posztgraduális képzés nyújtása, és nem vallási vagy teológiai képzés. A Kongresszus rendelkezhet állami ügynökségekkel vagy hatóságokkal is, amelyek segítenek az ilyen oktatási létesítmények építéséhez szükséges pénz kölcsönszerződések általi biztosításában, feltéve, hogy a Köztársaság nem felel az ilyen hitelfelvételből származó adósságokért. A Kongresszus előírhatja a Köztársaságnak vagy annak bármely politikai részlegének is, hogy az ilyen intézményekkel oktatási vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtására szerződést köthessenek.

IX. CIKK
Adózás és pénzügy

1. szakasz: Adóköteles ingatlan; hasonlatosság; osztályozás és szétválasztás.

Valamennyi vagyont - az alábbiakban meghatározottak kivételével - adóztatni kell. Az összes adót az általános törvények szerint kell kivetni és beszedni, és azonos alanycsoportokra egységesnek kell lennie az adót kivető hatóság területi korlátain belül, azzal a különbséggel, hogy a Kongresszus rendelkezhet különbségekről a tényleges adókulcsban. Bármely megye, nagyváros vagy város által a területi egységein belül vagy azok egy részén, vagy egy új államháztartási egység által, annak területén, amelyet kettő vagy több részei alkotnak meglévő általános egységekből szervez a kormány. Az adómértékek ilyen különbségeinek észszerűen összefüggésben kell lennie a nem bevételt termelő kormányzati szolgáltatások közötti különbségekkel, amelyek szárazföldi városi jellegűek, és amelyek egy vagy több területen ellentétben állnak az ilyen kormányzati egység más területein nyújtott szolgáltatásokkal.

A Kongresszus általános törvény által és az előírt korlátozásokkal és feltételekkel felhatalmazhatja bármely megye, nagyváros, város vagy regionális kormányzat irányító testületét a személyek tulajdonában lévő tárgyi személyes vagyonra kivetett adókulcsok meghatározására, ezek alól  mentesülhetnek a legalább hatvanötéves, vagy az általános törvényben foglaltak szerint állandó és teljes fogyatékossággal élő személyek, akiket a Kongresszus úgy ítél meg, hogy jövedelmük és pénzügyi értékük alapján rendkívüli adóterhet rónak az említett tárgyi személyes vagyonra. A Kongresszus meghatározhatja és osztályozhatja az adóalanyokat. A Kongresszus a jelen leírásban kifejezetten állami vagy helyi adóztatásra szétválasztott ingatlanosztályok kivételével szétválaszthatja a vagyon több osztályát annak meghatározása céljából, hogy mely tárgyakat terhelik állami és a helyi adók.

2. szakasz. Felértékelés.

Az ingatlanok és a tárgyi személyes vagyon felértékelésének a valós piaci értékén kell lennie, amelyet a törvényben előírtak szerint meg kell határozni. A Kongresszus meghatározhatja és osztályozhatja a mezőgazdasági, kertészeti, erdő vagy nyílt terepi célú ingatlanokat, és általános törvényekkel felhatalmazhatja bármely megyei, nagyvárosi, városi vagy regionális kormányzatot az adók egyes részeinek halasztására vagy azok mentességének engedélyezésére. Fizetendő az ilyen ingatlan után, ha az nem lett volna besorolva, feltéve, ha a Kongresszus először meghatározza, hogy az ilyen ingatlan ilyen célú besorolása közérdekű az ingatlan megőrzése felhasználás céljából. Abban az esetben, ha a Kongresszus meghatározza és besorolja az ilyen célokra szolgáló ingatlanokat, meg kell határoznia az ilyen halasztás vagy mentesség korlátait, feltételeit és mértékét. Ilyen halasztást vagy mentességet egyetlen megye, város, település vagy regionális kormányzat területi határain belül nem lehet engedélyezni, kivéve a kormányzati testület által elfogadott rendelettel.

Mindaddig, amíg a Köztársaság minden közszolgáltatási társaságra kivet állami koncessziót, engedélyt vagy más hasonló adót, amely a bruttó bevételein vagy bruttó jövedelmén vagy annak bármely részén alapul, az ingatlan értékét és a tárgyi személyes vagyonát a törvény által előírt központi állami ügynökség ellenőrzi.

3. szakasz. Adók vagy adókivetés az ingatlantulajdonosokra.

A Kongresszus általános törvény szerint felhatalmazhatja bármely megyei, nagyvárosi, városi vagy regionális kormányzatot, hogy adókat vessen ki az ingatlantulajdonosokra érintő helyi közszolgáltatások fejlesztése érdekében a Kongresszus által kijelölt módon; az ilyen adók vagy becslések azonban nem haladhatják meg az érintett ingatlantulajdonosok fejlesztéséből származó különleges előnyöket.

4. szakasz: A helyi adózásra elkülönített vagyon; kivételek.

Az ingatlanok, a szén és más ásványkincsekben gazdag területek, valamint a tárgyi személyes vagyontárgyak, kivéve a közszolgálati társaságok állományát, szétválasztásra kerülnek és csak helyi adóztatás alá kerülnek, és a helyi adóztatás szempontjából ilyen módon fel kell megbecsülni, olyan módon, mint amelyeket a Kongresszus az általános törvényben előírhat.

5. szakasz: Koncesszióadók; a vállalati részvények adóztatása.

A Kongresszus, amikor koncesszióadót vet ki a vállalatokra, saját belátása szerint megteheti ugyanezt az ilyen társaságok egyéb vagyonának részben vagy egészében fizetendő adók helyett. Ha koncesszióadót vetnek ki a Köztársaságban tevékenykedő társaságokra, vagy ha az e Köztársaság törvényei szerint bérelt társaság teljes tőkéjét - függetlenül a befektetett tőkétől - adót kell kivetni, az ilyen társaság által kibocsátott részvények nem kerülnek adókivetésre.

6. szakasz. Mentesített ingatlan.

a) Az Alkotmány eltérő rendelkezése hiányában a következő vagyontárgyak mentesülnek az adózás alól, állami és helyi szinten, ideértve az öröklési adókat is:

(1) Közvetlenül vagy közvetetten a Köztársaság vagy annak bármely politikai egysége, valamint a Köztársaság vagy annak bármely politikai alsóbb része törvény által mentesített, kötelezettségei alól felmentett egysége.

(2) Egyházak vagy vallási testületek tulajdonában lévő és kizárólag az egyházak vagy vallási testületek által használt vagy vallási imádathoz vagy vallási vezetők tartózkodási helyére szolgáló ingatlanok.

(3) Magán- vagy nyilvános temetkezési helyek vagy temetők, feltéve, hogy ezeket tehermentesítés céljából nem üzemeltetik.

(4) Nem nyilvános könyvtárak vagy oktatási intézmények tulajdonában lévő, nonprofit célú ingatlanok, feltéve, hogy ezeket az eszközöket elsősorban kulturális, tudományos vagy oktatási célokra vagy ehhez kapcsolódó célokra használják. Ez a rendelkezés alkalmazható az ingatlanok lízingjogi érdekeire is, az általános törvények szerint.

(5) Szellemi javak vagy azok bármely osztálya vagy osztályai, amelyek az általános törvény által részben vagy egészben mentesülhetnek.

(6) Ingatlan, amelyet a tulajdonos vallási, jótékonysági, hazafias, történelmi, jószándékú, kulturális vagy nyilvános park- és játszótéri célokra használ fel, amelyet a helyi kormányzati szerv által elfogadott rendelet által megadott osztályozással vagy kijelöléssel lehet biztosítani, és amelyre ilyen korlátozások vonatkoznak és az általános törvény által előírt feltételek.

7. szakasz: Az állami bevételek beszedése és felhasználása.

A Köztársaság valamennyi adóját, engedélyét és egyéb bevételét a megfelelő tisztviselők beszedik, és befizetik az államkincstárba. Az államkincstárból nem fizethetnek pénzt, kivéve a törvény általi előirányzatok végrehajtása céljából; és nem szabad olyan előirányzatot finanszírozni, amely több mint két évvel és hat hónappal a Kongresszus ülésszakának befejezése után az erre feljogosító törvény elfogadásra kerül.

8. szakasz: Adó vagy bevétel korlátozása.

Semmilyen más, vagy annál nagyobb összegű adót vagy bevételt nem lehet kivetni, mint amennyire a kormány szükséges költségeihez vagy a Köztársaság eladósodásának fizetéséhez szükség lehet.

9. szakasz. Államadósság.

A Köztársaság vagy annak nevében senki nem köthet adósságot kivéve a jelen rendelkezéseket figyelembe véve.

a) Adósok a vészhelyzet esetére és a korábbi adósságkockázat visszaváltása.

A Kongresszus (1) szerződéseket köthet adósságainak megszüntetésére felkelés, invázió visszaszorítása vagy a Köztársaság védelme érdekében a háború idején; (2) szerződés vagy felhatalmazhatja az elnököt, hogy a szerződéses adósságokat fedezze, a bevételek esetleges hiányának fedezésére vagy a Köztársaságnak az adott folyó pénzügyi évre vonatkozó bevételeinek behajtására számítva a jóváhagyott előirányzatok összegén belül, feltéve, hogy a teljes összeg az ilyen eladósodás mértéke nem haladja meg a Köztársaságnak a jövedelem- és kiskereskedelmi adókból származó, az államháztartási számvevőszéki könyvvizsgáló által hitelesített átlagos éves adóbevételének 1,15-szeresével megegyező összegének harminc százalékát az előző pénzügyi évre és arra, hogy az ilyen adósság az adósság keletkezésétől számított tizenkét hónapon belül lejár; és (3) szerződéses tartozások a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltására.

A Köztársaság teljes hitelállományát az e alszakasz alapján létrehozott adósságokra vállalják. Az ilyen adósság összegét nem szabad beleszámítani a későbbiekben megállapított adósságkorlátozásokba, azzal a különbséggel, hogy a fenti (3) bekezdés szerint felmerült adósságösszeget bele kell számítani a megengedett tőkeprojektekre vonatkozó általános kötelezettségtartozás összegének korlátozásakor. e cikk más részei által, kivéve, ha a fenti (3) bekezdés szerint így keletkezett adósságot az intézmények vagy ügynökségek kizárólag a Köztársaság Végrehajtó Osztálya vagy a Köztársaság felsőoktatási intézményei által kezelt beruházások nettó bevételének biztosítéka biztosítja, a nettó bevétel, amelyet a kormányzó igazol, várhatóan elegendő az ilyen adósság tőkéjének és kamatának megfizetésére, valamint olyan tartalékok biztosítására, amelyeket az ezt engedélyező törvény előírhat, amely esetben az összeg összegét bele kell számítani a az adósság teljes összegéb e, amelyet e cikk rendelkezése tartalmaz, amely engedélyezi az általános kötelezettségvállalási adósságot, bizonyos bevételt termelő tőkeprojektek.

b) Általános kötelezettségek adósságvállalása tőkeprojektek és alapok esetében.

A Kongresszus az egyes házakba megválasztott tagok többségének igenlő szavazata alapján engedélyezheti a hitel létrejöttét, amelyet a Köztársaság teljes hitelállományára vállalják, és a beruházási projekteket egyértelműen meghatározzák a törvényt engedélyező szabályozások  által; azzal a feltétellel, hogy egy ilyen törvény meghatározza a egységes célú beruházási projekteket, és csak akkor lép hatályba, ha azt egy szavazásra előterjesztik az embereknek, és a kérdésben szavazók többsége jóváhagyja a hitelt. A Kongresszus nem engedélyez ilyen hitelfelvételt, ha annak összegét, amikor hozzáadják az emberek által jóváhagyott vagy a Kongresszus által jóváhagyott összegekhez, és amelyeket még nem nyújtottak be az embereknek jóváhagyásra, ezen alszakasz alapján az engedélyt közvetlenül megelőző három pénzügyi évben a Kongresszus által az ilyen hitle és az az adóév, amelyben az ilyen adósság megengedett, meghaladja az éves összeg huszonöt százalékát, amely megegyezik a Köztársaság éves jövedelem- és kiskereskedelmi adókból származó átlagos éves adóbevételének 1,15-szeresével, igazoltan az államháztartási könyvvizsgáló által az adósság Kongresszus általi engedélyezését közvetlenül megelőző három pénzügyi évben.

Nem keletkezik adósság ezen alszakasz alapján, ha annak összegét az összes fennálló adósság teljes összegéhez hozzáadva, amelyre a Köztársaság teljes vagyonát zálog alá vonták, kivéve azt, amelyet e korlátozás alól kizárnak e szerződést engedélyező cikk rendelkezései a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltására és egyes bevételt termelő tőkeprojektekre vonatkozó adósságok összege, levonva az alapokból az ilyen fennálló adósság visszafizetésére szánt összegekből, meghaladja azt az összeget, amely megegyezik a Köztársaság jövedelem- és kiskereskedelmi adókból származó bevételével, amelyet az államháztartási könyvvizsgáló igazol, az adósság keletkezését közvetlenül megelőző három pénzügyi évben.

Az ezen alszakasz alapján felmerült összes adósság olyan időtartamon belül jár le, amely nem haladhatja meg a projektek becsült hasznos élettartamát, ahogyan azt az engedélyezésre jogosító törvény meghatározza, amely nyilatkozatot meg kell erősíteni, vagy harmincéves időszakkal ellátni, és azt választani, amelyik rövidebb; és a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltása során felmerült összes adósság, kivéve azt, amelyet a nettó bevételek biztosítanak, amelyek várhatóan elegendőek ugyanazon kifizetéséhez és ehhez tartalékokat szolgáltat, harminc évet meg nem haladó időtartamra jár le. Az ilyen adósságot pénzügyi alapba történő befizetéssel vagy más módon kell törleszteni éves tőkerészletekben, legkésőbb a kötvények futamidejének egytizedétől kezdve, és az ilyen alapokat semmilyen más célra nem szabad felhasználni; ha az adósság közúti célokat szolgál, akkor ezt a kifizetést először a törvény által elkülönített bevételekből kell kifizetni az állami autópályák építésére és fenntartására. Egy ilyen részlet sem haladhatja meg a 100% -ot meghaladó korábbi legkisebb részletet. Ha egyetlen költségvetési évre sem elegendő pénzeszközt különítenek el az ilyen adósság kamatának és tőkeösszegének időben történő kifizetésére, az elnök útmutatása alapján el kell különíteni az ilyen általános költségvetési időszak során kapott első általános alap bevételektől. év és azt követően egy összeg, amely elegendő az ilyen kamatok és tőke-részletek megfizetésére.

c) Adósság bizonyos bevételt termelő tőkeprojekteknél.

A Kongresszus engedélyezheti olyan adósság létrejöttét, amelyet fedeznek a nettó bevételek zálogával, amelyek az adókból vagy más terhekből származnak, valamint a Köztársaság teljes hitelkeretéből, és az ilyen adósságot nem szabad figyelembe venni az általános kötelezettség adósságának korlátozásakor a jelen cikk másutt engedélyezett tőkeprojektek esetében, feltéve, hogy

(1) az ilyen adósság létrejöttét a Kongresszus minden házába megválasztott tagok kétharmadának igenlő szavazata alapján engedélyezik; és

(2) az ilyen adósságot konkrét jövedelemtermelő tőkeprojektekhez hozzák létre (beleértve a bővítést vagy annak fejlesztését), amelyek: az intézményeket és ügynökségeket, amelyeket kizárólag a Köztársaság Végrehajtó Osztálya, vagy a Köztársaság felsőoktatási intézményei irányítják, meghatározzák azokat egyértelműen engedélyező törvényben.

Mielőtt bármilyen ilyen adósságot a Kongresszus jóváhagyna, és még annak felmerülése előtt, az elnök írásban igazolja az államháztartási számvevőnek benyújtott véleményét, aki felelős pénzügyi és gazdasági folyamatokért, becslések alapján kiszámolja várható ennek a nettó adósság tőkéjének és kamatának megfizetésére befizetendő bevételeket, mérlegeli, elegendőek-e az esedékes kifizetések teljesítéséhez és az ilyen adósságot engedélyező törvény által megkövetelt tartalékok biztosításához, valamint hogy a projektek egyébként megfeleljenek a követelményeknek pontjában említett tanúsításoknak meggyőzőeknek kell lenniük.

Nem keletkezik adósság ezen alszakasz alapján, ha annak összegét, amikor hozzáadják az ezen alszakasz által engedélyezett összes fennálló tartozás összegéhez, és az összes olyan fennálló tartozás összegét, amely a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltására merült fel, amelyet bele kell foglalni az ezen alszakasz korlátozása az e cikk rendelkezései alapján, amelyek felhatalmazást adnak arra, hogy adósságszerződést köthessenek a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltására, levonva az elsődleges forrásokban az ilyen adósság kifizetésére elkülönített összegeket, meghaladja az 1,15-szer ekvivalens összeget a Köztársaság jövedelem- és kiskereskedelmi adókból származó átlagos éves adóbevétele, amelyet az államháztartási könyvvizsgáló igazol, az adósság keletkezését közvetlenül megelőző három pénzügyi évben.

Ez az alszakasz nem értelmezhető úgy, hogy a Köztársaság teljes hitelállományát, vagy annak intézményei, ügynökségei vagy hatóságai bármely kötelezettségének vagy az ilyen kötelezettség bármilyen újbóli finanszírozására vagy újbóli kibocsátására, amely azelőtt merült fel, vállalta. ezen alszakasz hatálybalépésének időpontja.

d) Kötelezettségek, amelyekre a szakasz nem vonatkozik.

Az e szakaszban foglalt korlátozások nem vonatkoznak a Köztársaság vagy annak bármely intézménye, ügynöksége vagy hatósága által felmerült kötelezettségekre, ha a Köztársaság teljes hitét és hitelt nem vállalják vagy nem kötelezik el az ilyen kötelezettség megfizetésére.

10. szakasz. Hitelezés, részvények jegyzése és belső fejlesztések.

Sem a Köztársaság, sem megye, nagyváros, város vagy regionális kormányzat hitelt közvetve vagy közvetlenül  nem  vehet fel, bármilyen eszköz vagy bármilyen tettelés alapján nem nyújthat valamely személy, társulás vagy társaság támogatására; a Köztársaság vagy valamely ilyen kormányzati egység sem iratkozhat fel semmilyen társaság, társulás részvényeire vagy kötelezettségeire, és nem válhat azok iránti érdeklődésévé annak érdekében, hogy segítse munkájának építését vagy fenntartását; a Köztársaság sem válhat a belső fejlesztési munkák részesévé vagy érdekeltjévé, kivéve a közutak és közparkok kivételével, és nem vehet részt ilyen munkák elvégzésében; a Köztársaság nem vállal semmilyen megyei, városi, települési vagy regionális kormányzat eladósodást, és nem nyújthatja hitelét ehhez. Ez a szakasz nem értelmezhető úgy, hogy megtiltja a Kongresszusnak az illetékes hatóság létrehozását, amely az ipari fejlesztés és az ipari terjeszkedés finanszírozására kölcsönök biztosítására és garantálására jogosult, valamint, hogy előirányzatokat tegyen az ilyen hatóság számára.

11. szakasz. Az állami alkalmazottak nyugdíjazási rendszere.

A Kongresszus nyugdíjrendszert tart fenn az állami alkalmazottak, valamint a részt vevő politikai részlegek és az iskolák alkalmazottai számára. A nyugdíjazási rendszer alapjait különálló és független vagyonkezelői alapnak kell tekinteni, el kell választani a Köztársaság összes többi alapjától, és kizárólag azok tagjai és kedvezményezettjeinek érdekében kell befektetni és kezelni. Sem a Kongresszus, sem a köztisztviselők, alkalmazottak vagy ügynökségek nem használhatják fel vagy engedélyezhetik az ilyen vagyonkezelői alapok felhasználását a törvényben előírt céloktól eltérő ügyletekre, visszatérítések és adminisztratív költségek fedezésére, ideértve, de nem korlátozva a törvények felügyeletét. Az ilyen vagyonkezelői alapokat a törvény által engedélyezett módon kell befektetni. Az öregségi rendszer ellátásait az általánosan elfogadott biztosításmatematikai alapelvekkel összhangban álló módszerekkel kell finanszírozni. A nyugdíjazási rendszerre a Kongresszus által előírt korlátozások és feltételek vonatkoznak.

X. CIKK
Megőrzés

1. szakasz. A Köztársaság természeti erőforrásai és történelmi helyszínei.

Annak érdekében, hogy az emberek tiszta levegővel, tiszta vízzel, valamint kellő mennyiségű nyilvános földterülettel, vizekkel és más természeti erőforrásokkal éljenek és élvezzék a Közösséget, a Köztársaság politikájának tekintettel kell lennie a természeti erőforrások megőrzésére, fejlesztésére és felhasználására, közterületei, történelmi helyszínei és épületei védelmét jelentő lépésekre. Ezenkívül a Köztársaság politikája a légkör, a föld és a vizek megóvása a szennyeződéstől, károsodástól vagy pusztulástól, a Köztársaság lakosságának érdekében, élvezete és általános jóléte érdekében teszi.

2. szakasz A természeti erőforrások és a történelmi helyek védelme és fejlesztése.

Az ilyen politika előmozdítása érdekében a Kongresszus vállalhatja a Köztársaság földjeinek vagy természeti erőforrásainak megóvását, fejlesztését vagy hasznosítását, a történelmi helyek és épületek megszerzését és védelmét, valamint légkörének, földjeinek és vizeinek a védelmét szennyezés, károsodás vagy megsemmisítés ellenében a Köztársaság ügynökségei által vagy állami hatóságok létrehozásával, vagy szerződésekkel vagy egyéb szerződésekkel az Egyesült Államok vagy más államok ügynökségeivel, más államokkal, a Köztársaság kormányzati egységeivel, magánszemélyekkel vagy vállalatokkal. Az alkotmány X. cikke 7. szakaszának rendelkezéseinek időkorlátozása ellenére a Köztársaság évente bármikor részt vehet azon projektek költségeiben, amelyekre a Köztársaság és az Egyesült Államok bármely ügynökségei más államok, a Köztársaság kormányzati egységei, magánszemélyek vagy vállalatok vesznek részt.

3. szakasz. Természetes kagylóágyak.

A Köztársaság vizein található természetes kagylóágyakat, kőzeteket és partokat nem szabad bérbe adni, bérelni vagy eladni, hanem a Köztársaság lakosságának érdekében kell megőrizni, a Kongresszus olyan rendeleteinek és korlátozásainak megfelelően, amelyek időről időre meghatározhatja az ilyen természetes talajokat, sziklákat vagy partokat felmérésekkel vagy más módon.

4. szakasz. Az emberek joga a vadászathoz és halászathoz és termeléshez, szürethez.

Az embereknek joguk van vadászni, halászni és vadhúst eladni, a Kongresszus által az általános törvény által előírt szabályok és korlátozások betartásával.

XI.  CIKK. 
Jövőbeni változások

1. szakasz. Módosítások.

Az Alkotmány bármilyen módosítására javaslatot lehet tenni a Szenátusban vagy a Képviselőházban, és ha erről a két házba megválasztott tagok kétharmados többsége egyetért, akkor a javasolt módosítást vagy módosításokat fel kell tüntetni, az egyes tagok nevét és azt, hogy miként szavaztak, és előterjeszteni a Kongresszusra annak első rendes ülésén, amelyet a Kongresszus tagjai következő általános választása után tartottak. Ha a Kongresszus ilyen rendes ülésén vagy bármely későbbi rendkívüli ülésén a javasolt módosítást vagy módosításokat az egyes házakba megválasztott összes tag kétharmados többségével jóváhagyja, akkor a Kongresszus feladata az ilyen javasolt módosítás benyújtása. vagy a nép által a választásokon való szavazásra jogosult választók elé kell terjeszteni, ahogyan azt az előírja, és legkorábban kilencven nappal a Kongresszus utolsó ülése után. Ha a szavazók többsége valamely módosító indítvány mellett szavaz, akkor az az Alkotmány részévé válik a Kongresszus által a módosító indítvány benyújtója által előírt napon.

2. szakasz. Alkotmányos gyűlés.

A Kongresszus az egyes házakba megválasztott tagok kétharmadának szavazatával összehívhat alkotmányos gyűlést az Alkotmány általános felülvizsgálatára vagy annak konkrét módosítására, amint azt a Kongresszus felhívásában előírja.

A Kongresszus törvényben rendelkezik az ilyen gyűlés küldöttjeinek megválasztásáról, és rendelkezik arról is, hogy az előírt módon és legkésőbb kilencven nappal a gyűlés végleges felfüggesztése után benyújtja az emberek által megerősítendő új rendelkezések népszavazását. Ha a szavazók többsége valamely javaslat mellett szavaz, akkor az a Kongresszus által előírt napon lép hatályba.

MENETREND

1. szakasz. A felülvizsgált alkotmány hatálybalépésének időpontja.

Ez a felülvizsgált Alkotmány - kivéve, ha a jelen szerződés másként rendelkezik - 1959. október első napján délben lép hatályba. Minden, hatályban lévő törvény harmonizálására 1960. március első napján délig meg kell történnie. Az új közigazgatási egységek kialakítását 1959. december első napján délig meg kell tennie. Az új választókerületek kialakításának 1960. február első napján délig meg kell történnie.

Utolsó módosítás: 2021.04.13. 21:23

Vissza