Mikor minden kezdeti lépéssel készen vagytok, a párton belül ki kell vennetek a részetek a munkából. Azaz, választotok egy vagy több megyét, ahol ti személyisítitek a jelölteket és választott tisztségviselőket, a nevükben dolgoztok (párton belüli munkamegosztás). Mivel két párt lesz a játék során, választási évben esetleg egy függetlennel egészülhetnek ki az elnökjelöltek, a pártok éves százalékai, amely a teljesítmény alapján kerül meghatározásra, megyei szinten történik. Azaz minden aktivitás, amely megyei szinten történik, hozzáadódik az országos aktivitáshoz, így a játék során mindenki képet kap, hogy egyes megyék melyik párthoz állnak közel.

De az egyes pozíciókban milyen aktivitást lehet produkálni?

Elnök

A Köztársaság elnöke az ország állam- és kormányfője, benyújtja a törvényjavaslatokat (ebből az első hét utolsó napjáig kötelezően a költségvetési törvényt), jelöli a nagyköveteket és a Legfelsőbb Bíróság tagjait (első esetben véleményezheti a jelölteket, második esetben szavazás során meg is vétózhatja azokat), irányítja a külpolitikát, tárgyal az ország érdekképviseleteivel, gazdasági csoportjaival, a pártok vezető személyiségeivel. Évente egyszer a Kongresszus előtt (a Képviselőház és a Szenátus együttes ülése) megtartja évértékelő beszédét (Üzenet a Köztársaságnak), ha szükséges, egy évben több Kongresszust is összehívhat. Mindenfajta korlát nélkül kinevezi a kormányának a tagjait, de ugyanígy bármikor le is válthatja őket, interjúkat ad az újságoknak, rádiónak és televíziónak. Évente egyszer, vagy ha akut esemény történik többször, televíziós beszédet intéz az emberekhez (Üzenet a Nemzetnek).

A játék során a legösszetettebb feladat lesz az elnököt megtestesíteni, de nem lehetetlen, már csak azért sem, mivel a párttagság segítheti az elnökét, hiszen ez a párt érdeke is. Elvárás, hogy egy év alatt legalább három törvényjavaslatot nyújtson be.

Az elnök sajtótájékoztatót ad, amelyet a televízió vagy a rádió közvetít, így az chaten fog zajlani, ahol az újságírók élőben kérdezhetnek az elnöktől. Közleményeket tesz közzé, diplomáciai tárgyalásokról referál, rendezvényeken tart beszédet.

Alelnök

Az alelnök a Szenátus elnöke, aki nem rendelkezik szavazati joggal a felsőházban, csak szavazategyenlőség esetén. Szóval a Szenátus ülésein csak akkor elnököl, ha kiélezett szavazás van. Lemondás és haláleset esetén ellátja az elnöki jogkört, amíg nem iktatják be, ha az elnök külföldön tartózkodik, helyettesítik. Segíti az elnök munkáját a törvényjavaslatok elkészítésében, és a kormányzati programok megvalósításában.

Az alelnök közleményeket ír és publikál, sajtótájékoztatókat tart, televíziós és rádiós műsorokban vesz részt, különböző rendezvényeken tart beszédet.

Szenátor

Részt vesz a törvénykezési munkában, képviseli a megye érdekeit, lehetőség szerint egyeztet az alelnökkel és az elnökkel, törvényjavaslatot nyújt be egyedül vagy más szenátortársával, járja a megyéjét, részt vesz jótékonysági rendezvényeken, sajtótájékoztatókat tart, nyilatkozatokat tesz közzé. Tárgyal társadalmi és gazdasági szervezetekkel.

A többségi szenátusi frakció jelöli saját tagjai közül a Szenátus alelnökét, aki a szenátusi üléseket vezeti, ha az alelnök nem ér rá, illetve a többségi vezetőt (a nagyobbik képviselőcsoportot vezető frakcióvezető), míg a kisebbségi szenátusi frakció jelöli a második szenátusi alelnököt, aki a Szenátus elnökét és a többségi alelnököt helyettesíti azok elfoglaltsága idején.

A szenátorok sajtótájékoztatókat tartanak, kommünikéket írnak, törvényjavaslatokat nyújtanak be egyénileg vagy közösen, felszólalnak a szenátusi vitákban (törvényjavaslatok és jelölések) megyei és országos rendezvényeken szerepelnek, televíziós és rádióinterjúkat adnak. Ha a megyéjükben tartanak rendezvényt, az javít a megyei párt támogatottságának a növekedésében, helyben.

Képviselő

Részt vesz a törvénykezési munkában, képviseli a választókerülete és a megyéje érdekeit, lehetőség szerint egyeztet az alelnökkel és az elnökkel, törvényjavaslatot nyújt be egyedül vagy más szenátortársával, járja a választókerületét, részt vesz jótékonysági rendezvényeken, sajtótájékoztatókat tart, nyilatkozatokat tesz közzé. Tárgyal társadalmi és gazdasági szervezetekkel.

A többségi képviselőházi frakció jelöli saját tagjai közül a házelnököt, aki a képviselőházi üléseket vezeti, ha nem ér rá, a többségi frakció által jelölt alelnök vezeti az üléseket. Szavazati joga csak akkor van, ha szavazati egyenlőség alakul ki. Ha az elnök és az alelnök is akadályoztatva van vagy külföldön tartózkodik, átveszi az államfői jogköröket. A legnagyobb frakcióval rendelkező párt választja meg a többségi vezetőt (a nagyobbik képviselőcsoportot vezető frakcióvezető), míg a kisebbségi képviselőházi frakció jelöli a kisebbségi képviselőházi alelnököt, aki a Képviselőház elnökét és a többségi alelnököt helyettesíti azok elfoglaltsága idején.

A képviselők sajtótájékoztatókat tartanak, kommünikéket írnak, törvényjavaslatokat nyújtanak be egyénileg vagy közösen, megyei és országos rendezvényeken szerepelnek, televíziós és rádióinterjúkat adnak. Ha a megyéjükben tartanak rendezvényt, az javít a megyei párt támogatottságának a növekedésében, helyben.

Kormányzó

A kormányzó a megye lakosai által megválasztott helyi vezető, aki saját megyéjében rendeleteket adhat ki minden olyan ügyben, amely a megyét érinti. Ha a saját pártja kerül többségbe a megyei tanácsban, akkor korlátok nélkül működhet, hiszen a rendelet-tervezeteit a helyi pártnak is támogatnia kell, ellenben ha az ellenzéki pártok tartják ellenőrzésük alatt, akkor sok rendelkezést megvétózhatnak, ahogy az elnök is visszaküldheti a megyei tanácsok határozatait, illetve időlegesen megvétózhatja azokat.

A kormányzók sajtótájékoztatókat tartanak, kommünikéket írnak, rendeleteket tesznek közzé, megyei és országos rendezvényeken szerepelnek, televíziós és rádióinterjúkat adnak. Ha a megyéjükben tartanak rendezvényt, az javít a megyei párt támogatottságának a növekedésében, helyben.

Utolsó módosítás: 2020.06.11. 20:17

Vissza