Előválasztás

Minden negyedik évben, amikor Cironiában lejár az elnök mandátuma, mindkét pártban megindul az előválasztási folyamat. Az előválasztás során kerül kiválasztásra pártonként az a jelölt, aki a párt hivatalos jelöltjeként fog indulni a választásokon. Ha valamelyik pártnak a hivatalban lévő elnöke úgy dönt, hogy újraindul, nem szokás ellenjelöltet állítani, ha valami mégis elindul, a hivatalban lévő államfő esélyei a jobbak.

Az 23 megyében és Ridgefield fővárosban a pártvezetések a megyei hivatalokkal egyeztetve döntik el, hogy melyik megyében mikor tartják a választásokat, az pedig teljesen az egyes pártok belügyei, hogy milyen formában választják meg és osztják ki azokat a delegáltakat, akik az elnökjelölő konvención szavaznak a jelöltjük személyéről. Az is, hogy hány delegáltja vagy az egyik és a másik pártnak. Ugyanakkor van néhány megye, ahol az előválasztást a két párt egy időpontban tartja, az kifejezetten igaz az első három megmérettetésre, de utána is lehetnek átfedések, ez mindig a két párt és a megyék megállapodásán múlik.

A konvenció delegáltja

A delegáltak számának meghatározása nagyon egyszerű matematikai képlet alapján történik kiosztásra: a megyei szenátorok számának és a megyében működő kongresszusi körzetek (képviselőházi választókerületek) négyszeres/hatszoros/nyolcszoros/tízszeres szorzatának az összege. A számot minden esetben a pártvezetés dönti el. A szorzót négyévenként lehet cserélni, de egyik pártnak sem érdeke az állandó változtatás. A pártvezetésnek kell továbbá azt is eldöntenie, hogy a megyék párthoz kötődő vezetője, szenátorai és képviselői szuperdelegáltként teljes szavazati joggal részt vehessenek-e a konvención, vagy csak a választott delegátusok. Egy bizonyos megye delegátusait az a személy fogja képviselni a konvención, aki a párton belüli munkamegosztás révén birtokolja a megyét. A delegátusok számát a választások előtt egy évvel kell közzétennie a hivatalos pártvezetéseknek. Ugyanakkor azt is a pártvezetés határozza meg, hogy csak megyei szint, csak választókerületi szint, vagy a kettő keveréke legyen érvényben. Ezeket is négyévente lehet változtatnia a pártoknak.

Kaukusz vagy előválasztás?

Az előválasztásnak két típusát különböztetjük meg: kaukusz (jelölőgyűlés) és előválasztás. A kaukuszon az adott párt regisztrált tagjai gyűlnek össze bizonyos időre, előre egyeztetett helyeken (sportcsarnokok, iskolák, irodaépületek, templomok, stb.), ahol személyenként szavaznak a jelöltekről, miután minden jelölt helyi főtámogatója elmondja a kortesbeszédét. A kaukusz kétféleképpen folyhat le:

1) A kortesbeszéd elhangzása után felírja minden szavazó egy jelölt nevét a szavazólapra, aztán bedobják az urnába, és aztán, miután mindenki leszavazott, összeszámolják.

2) Miután a kortesbeszédek elhangzottak, egyenként nyílt szavazással döntenek a jelöltekről. Mivel minden egyes kaukuszhelyszínt csak egy jelölt nyerhet, addig szavaznak, amíg valamelyik jelölt el nem éri a voksok több mint ötven százalékát. Addig győzködik egymást a választók, amíg a kevésbé esélyes jelölt támogatói be nem állnak egy esélyes mögé. Ebben az esetben a jelöltek nem szavazatokért, hanem kaukuszhelyekért küzdenek. A kaukusz az egész megyében egy időpontban kezdődik. A kaukuszok általában zártak, de lehetnek nyitottak is, azaz a függetlenként regisztrált szavazók is voksolhatnak. Amikor egy kaukuszhelyen véget ér a folyamat, jelentést tesznek közzé a helyi szerveknek a választás eredményéről, amelyet aztán a megyei hivatal közzétesz.

Az előválasztás tekinthető a hagyományos választásnak, ahol a választók reggeltől estig az urnák elé járulhatnak, és ott leadhatják a szavazatukat. Amikor pedig bezárnak az urnák, megkezdődik a szavazatok számlálása, választókörönként. Az előválasztás is lehet zárt (csak a pártszavazóként regisztrált választó vehet részt) vagy nyitott (a függetlenként regisztrált választó is részt vehet).

A delegátusok elosztása

A delegátusok elosztása – mint ahogy a fentebbiekből kiderült – megyei illetve választókerületi szinten történik. Hogy milyen arányban kerülnek kiosztásra a megyei és a választókerületi szinten elnyerhető delegátusok, azt a pártvezetés dönti el, annyi a kikötés, hogy a választókerületekben egy megyén belül ugyanannyi elnyerhető delegátus legyen. Azaz ha van öt választókerület, akkor mind az ötben három-három, vagy öt-öt etc. delegátus lehet.

Ahhoz, hogy milyen módszer szerint osszák el a jelöltek között a mandátumokat, több lehetőség áll a rendelkezésre, amely lehet azonos vagy eltérő a megyei és a választókerületi szintek közötti kiosztás. Ezek a következők:

Küszöb nélküli arányos elosztás: Az arányos elosztást azt jelenti, hogy a jelöltek a szavazati arányuknak megfelelő delegátust szerzik meg, ebben az esetben nincs küszöb, így ideális esetben az is kaphat delegátust, aki csak két százalékot szerzett. Ha nincs küszöb, akkor a választókerületi mandátumokat is ennek megfelelően osztják ki.

Az arányos elosztás kombinálható az „abszolút küszöbbel” is: az a jelölt, aki megszerzi a szavazatok ötven százalékát és még egy szavazatot, elnyeri a megyei szinten megszerezhető összes küldöttet, és az ellenfelei már csak a választókerületi delegáltakban reménykedhetnek. Például ha az egyik jelölt 48 százalékot szerez egy olyan megyében, ahol 10 delegátust lehet elnyerni megyei szinten, továbbá öt választókerületben 2-2 delegátust, akkor öt delegátust bír a megyei szinten elnyerhetőkből, a választókerületit pedig az ottani eredmények döntik el, ahol az öt választókerületből háromban nyer. Ha ugyanez a jelölt ugyanebben a megyében 54 százalékot szerez és három választókerületben nyer, akkor 10 küldöttet azonnal szerez (a megyei szinten elnyerhetők közül mindet viszi), viszont választókerületiekből már nem, hiszen kettőben az ellenfelei nyertek.

Küszöbbel történő arányos elosztás: Az arányos, de küszöbbel rendelkező rendszerben 5, 10, 15 és 20 százalékos küszöböt köthetnek ki az egyes pártok jelöltjeiknek a delegátusok szerzésében folyó versenyben.  Az „abszolút küszöbbel” vegyíthető.

A győztes viszi a legtöbbet: Az a jelölt, amelyik a legtöbb szavazatot kapja meg, lehet ez relatív (50 százalék alatti) vagy abszolút (50 százalék feletti) többség, megszerzi az össze, megyei szinten elérhető delegátust, az ellenfelei már csak a választókerületi delegátusok megszerzésében reménykedhetnek.

A győztes mindent visz: Az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja, az szerzi meg az összes delegáltat. Ez az elv működhet megyei és/vagy választókerületi szinten is.

Ezeket a lehetőségeket lehet vegyíteni a megyei és a választókerületi delegátusok elosztását.

A győztes

Az előválasztáson az lesz a győztes, aki a kaukuszok és az előválasztások során megszerzi a delegátus felét és még egyet. Ha ez nem történik meg, akkor nyílt konvenció következik, és addig szavaznak a jelöltekről (ekkor már jelölhetőek olyan személyek is, akik nem vettek részt az előválasztási harcokban), amíg valaki meg nem szerzi a többséget. A konvención kerül megválasztásra az alelnök, akire a győztes elnökjelölt javaslatot tehet, de mellette mások is pályázhatnak.

 Az előválasztási folyamat három hétig tart, és az első választásra mindig hétfőn, Crowley megyében kerül sor, kaukusz által. A következőre csütörtökön kerül sor Burkhill megyében, amely már előválasztás. A harmadikra szombaton, Jefferson megyében kerül sor, amely megint előválasztás, és nem kaukusz. Innentől kezdve a pártok önálló döntésén múlik, hogy melyik megyében mikor voksolnak. A második héten kötelező választási nap a kedd és a szombat, amikor legalább hat-hat megyében kötelező a két pártnak szavaztatni („szuperkedd” és „szuperszombat”). Az előválasztásokat a harmadik hét szerdai napjáig kell befejezni, míg a konvenciókat vasárnap estig kell megtartani. Az alelnökjelöltek személyét a konvenció napjáig kell nyilvánosságra hozni.

A kampány településenként folyik, erről majd a „Kampány” menüpont alatt lehet olvasni. Tehát az előválasztási kampány egészen a választást megelőző nap 20 óráig tart. Vagyis ha hétfőn van a választás, akkor vasárnap 20 óráig lehet kampányolni. Akkor településenként megkezdődik az aktivitás kiszámítása, ha vannak pluszpontok, azok is beszámításra kerülnek. A pluszpontokból kiszámításra kerülnek a százalékos eredményeket, amelyek megyei szinten összesítésre kerülnek. Ha valamelyik párt a második számú kaukuszt választja, és egyik jelölt sem éri el az ötven százalékos küszöböt, akkor az utolsó jelölt szavazatainak a szavazatai kerülnek kiosztásra a többi jelölt között. Ha a jelölt nyilatkozik arról, hogy sikertelenség esetén ki kapja meg a voksait, akkor a kiválasztott jelölt kapja meg a voksok négyötödét. Ha nem nyilatkozik, akkor fele-fele arányban oszlik majd meg az első és a második helyezett között.

Utolsó módosítás: 2020.06.11. 20:42

Vissza