Szenátus napirendi pontja?

Levezető elnök: Kérdezem a Szenátust, van-e ellenvetés?  Megállapítom, hogy ellenvetés nem történt.

Írnok: ,,A javaslat kiírásáról szóló szavazás előkészítése folyamatban van."

Egyhangú egyetértést kérek, hogy az indítványról vita nélkül szavazzon a Szenátus.

Levezető elnök: „Átadom a szót a Szenátusi Titkárnak!

Titkár: Vita lezárását kezdeményező indítvány. ,,Mi, alulírott szenátorok, egyetértésben a Szenátus jelenlegi szabályzatának 22. pontjával, nyolcan, kérjük, hogy a törvényjavaslatról szóló vitát, amely a Ciron Köztársaság alkotmányáról szól, zárjuk le, és kezdődjék meg a vitát lezáró szavazás előkészítése."

Elnök úr, elküldtem a levezető elnök hivatalához a vita lezárását kérő indítványt a törvényjavaslat kapcsán.

A Többségi Vezető következik

Elnök Úr!

Tisztelt Elnök úr, tisztelt Szenátus!

Úgy vélem Harley szenátor úr hozzászólására. Egyrészt ezt továbbra sem tekinteném javaslatnak, amíg hiteles formát nem ölt, egy felszólalásnak, véleménynek tekinthető csak. Amíg be nem érkezik módosító javaslatként nem lehet teljes körűen véleményezni. Azt támogatom, hogy ha egy szenátori módosító érkezik, azt elég legyen a Szenátusnak megszavaznia.

Mindazonáltal a szenátor által tett hozzászólásában rejlő tartalomra is regalánk érdemben.

Mindenekelőtt ki kell mondani, hogy az új Alktomány szükséges, ha országunkat egyben akarjuk tartani. A mostani folyamatok gazdasági, kulturális és társadalmi kettészakadáshoz vezethnetnek, melyet jelen új Alkotmány rendezni fog, ezért támogatandó ítélem meg. Új egyensúlyt kell kialakítani a megyék és az állam viszonyában. Ez a legnagyobb módosítás ebben a javaslatban a meglévő Alkotmányunkhoz viszonyítva.

A válaztükerületi és Szenátusi körzetek előzetes, nem hivatalos értesülések alapján a progresszívak által is támogathatók. Kialakításánál nem a politikai célok vezérelték a megalkotókat, amiért minden dícséret is megiileti az alkotókat. Könnyen hozhattak volna olyan rendszert, ami évtizedekre biztosítja a politikai hatalmukat, de nem éltek. Ez is a mérsékelt politizálás egyik ékes példája.

Azonban van olyan tartalmi elem, amivel nem tudok teljes mértékben egyet érteni. Az igazszászolgáltatásban is nagyon fontos szerpe van az egyensúlynak. Ennek legfőbb biztosítéka, hogy minél több szereplő legyen, akik felügyeletet gyakorlonak. Ha minden pozícióba közvetlenül a választók juttatnak embereket, akkor egyoldalú lesz az igazságszolgáltatásunk. A választó lesz vádló, bíró és ítélő is, hiszen az esküdtszék is választókból áll. Emellett a főállamügyész a kormány tagja, az Igazságügyi Minisztérium vezetője. Ha őt is küln választanák meg a polgárok, akkor már mért nem minden Miniszteri tisztre a választók szavazatai alapján juttatunk vezetőt. A mindenkori végrahajtó hatalomnak meg kell adni a lehetőséget a leghatékonyabbnak vélt kormányzat összeállítására a Szenátus meglévő ellenőrző szerepe mellett. A megyei és a kerületi ügyészség esetén támogathatónak tartom a választói jog kiszélesítését, azonban a bírói rendszerben nem. Amikor közvetlen választások alapján döntenek egy tisztségről a szakmai szempontok háttérbe szorulhatnak a populizmus és populárizmus mögött. Ezt a bírói tisztség esetében nem engedhetjük meg. Az ügyéeszek estebén is fontos lenne látni a részletes javaslatot, hogy milyen szakmai cenzus jelenne meg ebben a tekintetben, mielőtt végleges döntés születne.

Köszönöm a figyelmet!

Monroe szenátora.

Elnök úr!

Egyetért a Szenátus a javaslattal? 

(Ha nem értesz egyet, kérj szót, jelentsd be, hogy tiltakozol, és fejtsd ki, miért, 24 órád van rá)

Elnök Úr,

Azért kértem szót, hogy több kérdésben reagáljak az Alkotmánytervezettel kapcsolatos vitára. Először is el kell, hogy mondjam, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszerünk az egyik legjobb. De szükséges a korrekció, a széttartó gazdasági adatok, az eltérő szabályozások azt feltételezik, hogy szükséges kormányzati átszervezés, szükséges bizonyos változás előidézése, ugyanakkor azokban az ügyekben, amelyekben lehetséges, fenn kell tartani az autonómiát, és szélesíteni kell a választópolgárok beleszólási jogán is, a hagyományainkat pedig meg kell tartani.

Az első ilyen a Szenátus befolyásának a fenntartása. Semmiféle jogot nem vehet el az Alkotmány a felsőháztól, ahogy ezt nem is teszi, és a szenátorok megválasztása sem fog érdemben változni. Az Igazságügyi Bizottságba rövid időn belül előterjesztem az új szenátusi körzeteket, és ahogy eddig, úgy ezután is két szenátor kerül megválasztásra, különböző időpontokban. Amikor a körzeteket rajzoltuk, nem a lakosságszámra, sokkal inkább a kulturális és társadalmi behatásokra és hagyományokra alapoztunk. Az új Alkotmány nem veheti el a kiváltságokat, amelyet a Szenátus élvez az elnök által kormányzati pozícióba jelölt személyekkel szemben, nem szűkítheti le a kormányzati ellenőrzési jogokat. Ezek olyan princípiumok, amelyeket nem lehet se most, se máskor elvenni!

Mégis, van egy javaslatom, amivel szeretném módosítani a jelenlegi szövegezést. Azt javaslom, hogy a kerületi ügyészeket, megyei ügyészeket, a megyei, fellebbviteli és legfelsőbb bírákat illetve a főállamügyészt közvetlenül a szavazók válasszák meg. Ez a rendszer nem újkeletű, több amerikai államban, Alabamától Wisconsinig, az igazságügyi posztra pályázókat közvetlenül, populáris szavazatok által a helyi lakosok támogatják azt a személyt, aki szerintük a legalkalmasabb, ez nálunk is így van az ügyészek kapcsán. Ezt szeretném kiterjeszteni, ezzel sokkal demokratikusabb rendszert teremthetünk magunknak. A javaslatom szerint a megyei és kerületi ügyészeket 4 évre, a megyei és fellebbviteli bírókat 6, míg a Legfelsőbb Bíróság tagjait 10 évre, korlátozás nélkül, és természetesen nem egyszerre, hanem eltérő időben. Véleményem szerint ez még inkább előmozdítja a bírósági munka átláthatóságát és a közvélekedésben való pozitív vélekedések megjelenését. Számomra kifejezetten fontos, hogy a ciron polgárok megértsék, mennyire fontos a véleményük, megértsék, mennyire fontos a bíróságok szerepe egy jogállamban.

Elnök úr, a javaslatommal kapcsolatban kérném a Szenátus egyhangú támogatását, hogy a javaslat rögtön a Szenátus elé kerüljön.

Átadom az ülésterem nyilvánosságát.

Harkley szenátor következik!

Elnök Úr!