Törvény megtekintése

   K.H.8. - Büntetés-végrehajtási és börtöntörvény

Benyújtotta: Donovan Winchester
Kiadva: 2019. máj. 30. (1957/11)
hatályos

Büntetés-végrehajtási és börtöntörvény

 

Szponzor: Donovan Winchester (R-UN), Balthazar Nelson (R-MN)

Társszponzor: Barnabus Rodney (R-OE)

 

A törvény célja, hogy a Kongresszus az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme, kiemelten az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak emberi méltóságának a tiszteletben tartása érdekében, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése céljából, az állam kizárólagos büntető hatalmának a végrehajtáson keresztül történő érvényesítése céljából, szem előtt tartva azt a társadalmi elvárást, hogy az elítéltek teljes körű foglalkoztatása által az önfenntartó büntetés-végrehajtás megvalósíthatóvá váljon, a büntetés végrehajtás rendszere jogszabályi úton kerüljön kontroll alá.

 

A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ügydöntő határozatban meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon.

 

I. fejezet: Általános fogalmak és általános rendelkezések

1.§: Büntetés-végrehajtási szervezet: a szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozását, valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv, amely a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. Ezen feladatokat törvény határozza meg.

 

2.§: Büntetés-végrehajtási intézetek: a jogszabályok, a miniszteri és kormányzói utasítások, az intézményi parancsnok/igazgató parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak — köztük a kóros elmeállapotúak — gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását, illetve társadalomtól való elszeparálását.

 

3.§: Szabadságvesztés fokozata: A szabadságvesztés végrehajtásának több fokozata van. A bíróság a szabadságvesztést kiszabó ítéletekor meghatározza, hogy milyen fokozatban kell azt letölteni. Ez lehet fogház, börtön vagy fegyház.

 

4.§: Fogház: A fogház fokozat a szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási módja. Életrendje részben meghatározott, a reintegrációs programokon kívüli szabadidejét belátása szerint használhatja fel. A büntetés-végrehajtási intézeten belül a számára kijelölt területen biztonsági és rezsim besorolása alapján akár szabadon is járhat. Zárkája, lakóhelyisége ajtaját este zárva, nappal nyitva kell tartani. Magánál tartható tárgyainak köre korlátozott, ami a rezsimszabályokhoz igazodóan bővíthető, azonban a korlátozás a könyvtári- és tankönyvekre, tanszerekre, valamint az engedélyezett kegytárgyakra, családi fényképekre nem terjedhet ki. Kapcsolattartásának gyakorisága, illetve tartama a rezsimszabályok szerint bővíthető. Eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama beleszámít a büntetésbe. Külső munkáltatásban részt vehet.

 

5.§: Börtön: Életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll. Zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal engedélyezhető a teljes vagy az időszakos nyitvatartás. A magánál tartható tárgyainak köre korlátozott, ami a rezsimszabályokhoz igazodóan bővíthető. A kapcsolattartásának gyakorisága, illetve tartama a rezsimszabályok szerint bővíthető. Eltávozása kivételesen és részlegesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. Külső munkáltatásban részt vehet.

 

6.§: Fegyház: A szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási módja. Az elítéltek életrendje büntetésük töltése alatt részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll. Zárkájuk ajtaját éjszakára zárva kell tartani, nappal engedélyezett a rezsimszabályokhoz igazodó időszakos nyitvatartás. A maguknál tartható tárgyak köre korlátozot. Ez a korlátozás nem terjed ki a tankönyvekre, kegytárgyakra, családi fényképekre. Külső munkáltatásban kivételesen részt vehetnek, ha a munkavégzés alatt elkülöníthető a külvilágtól.

 

7.§: Fogvatartott: aki a szabadságelvonással járó büntetést, intézkedést, büntetőeljárási kényszerintézkedést, az elzárást büntetés-végrehajtási szervnél tölti. Eltávozás nem engedélyezhető.

 

8.§: Kiskorú elítélt: Azon elítélt személy, amely 18. életévét még nem töltötte be.

 

9.§: Fiatalkorú elítélt: Azon elítélt személy, amely 18. életévét betöltötte, de 21. életévét nem haladta meg.

 

10.§: Fegyelemsértés: Fegyelemsértést követ el az, aki a büntetés-végrehajtás rendjét vétkesen megszegi, más fogvatartottat fegyelemsértés elkövetésére szándékosan rábír, vagy más fogvatartott részére fegyelemsértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

 

11.§: A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését.

 

12.§: A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtását az állam a bíróság, a végrehajtási ügyintéző, a bírósági végrehajtói szervezet, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szervek, a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek útján teljesíti. A végrehajtásban – törvényben meghatározottak szerint – más szervek és szervezetek is közreműködnek.

 

13.§: A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt

(a): őrzését, felügyeletét és ellenőrzését;

(b): elhelyezését, élelmezését, ruházatát;

(c): a hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását;

(d): jogainak e törvény szerinti gyakorlását;

(e): alapoktatásához szükséges feltételeket;

(f): foglalkoztatásához szükséges alapfeltételeket;

(g): társadalmi visszailleszkedését segítő egyéb reintegrációs programokhoz szükséges feltételeket.

 

14.§: A büntetés-végrehajtási szervek tevékenysége során biztosítani kell a személyi állomány és a fogvatartottak elhelyezésére, ellátására szolgáló épületek, szolgálati és munkahelyek, egyéb létesítmények tervezése, építése, működése, üzemelése, a közlekedési eszközök használata során a közegészségügyi rendelkezések megtartását, az ehhez szükséges feltételrendszer megteremtését.

 

15.§: A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt

(a): elkülönítése a külvilágtól;

(b): őrzése, felügyelete és ellenőrzése;

(c): bv. intézeten belüli mozgása;

(d): életrendje;

(e): személyes szükségleteire fordítható összeg;

(f): jutalmazása és fenyítése;

(g): részvétele a reintegrációs programokban.

 

16.§: A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre. A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – fegyházban, börtönben vagy fogházban –, a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakcíméhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód és fokozat.

 

17.§: A szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt kockázati elemzése, magatartása és a reintegrációs tevékenységben való részvétele függvényében az egyes fokozatokon belül a végrehajtás rendje, az elítélt részére adható kedvezmények az egyes fokozatokhoz kapcsolódó rezsimszabályok szerint eltérőek lehetnek.

 

18.§: Az elítélt az egyes végrehajtási fokozatokhoz kapcsolódóan általános, enyhébb és szigorúbb rezsimszabályok alá sorolható be.

 

19.§: A végrehajtás biztonságának fenntartása érdekében az egyes fokozatokhoz tartozó rezsimszabályokon belül az elítélt biztonsági besorolása alapján az elítélt őrzésére, felügyeletére, ellenőrzésére, a zárkaajtó zárva tartására, büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgására, látogatónak biztonsági fülkében vagy rácson keresztül történő fogadására, külső munkahelyen történő foglalkoztatására, az intézet elhagyására, az elítélt előállítására, szállítására vonatkozó előírások szigorúbbak lehetnek.

 

20.§: Az állami büntetés végrehajtási szervezet törvényes működéséért a igazságügyi miniszter felelős.

 

21.§: A igazságügyi miniszter ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja az állami büntetés végrehajtási szervezet fejlesztési terveit, továbbá dönt létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről, továbbá felhatalmazása van a büntetés-végrehajtási intézmény igazgatójának kinevezéséhez, felmentéséhez. Ezen felül jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát, a büntetés-végrehajtási intézeteket és intézményeket jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti.

 

22.§: Az megyei büntetés végrehajtási szervezet törvényes működéséért a megye kormányzója a felelős.

 

23.§: A megye kormányzója ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja az állami büntetés végrehajtási szervezet fejlesztési terveit, továbbá dönt létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről, továbbá felhatalmazása van a büntetés végrehajtási intézmény igazgatójának kinevezéséhez, felmentéséhez. Ezen felül jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát, a büntetés-végrehajtási intézeteket és intézményeket jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti.

 

II. fejezet: Büntetés végrehajtási szervezetek és intézmények

24.§: A büntetés-végrehajtási intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogvatartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható.

 

25.§: A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott intézetek, gazdasági társaságok kizárólagos állami és megyei tulajdonban vannak.

 

26.§: A büntetés-végrehajtási szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és egyesületekkel, az ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel, alapítványokkal, oktatási intézményekkel és személyekkel. Ha az ilyen szervezetek vagy személy a büntetés-végrehajtási szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a büntetés-végrehajtási szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat megszegik, a büntetés-végrehajtási szervezet az együttműködést megszüntetheti.

 

27.§ A szabadságvesztés végrehajtása során el kell különíteni:

(a) a különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól;

(b) a férfiakat a nőktől;

(c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól;

(d) a katonákat a katonának nem minősülő elítéltektől;

(e) a fekvőbetegeket az egészségesektől;

(f) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől.

 

28.§: Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani.

 

29.§: Betegséget terjesztő vagy okozó rovarok észlelése vagy elkülönítést igénylő fertőző megbetegedés gyanúja esetén a fogvatartottat el kell különíteni, közösségbe helyezni csak a megfelelő kezelést, illetve gyógyulást követően a bv. orvos írásbeli engedélyével lehet.

 

30.§: A büntetés-végrehajtási intézeteket tisztán kell tartani, biztosítani kell az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek előírásoknak megfelelő természetes és mesterséges szellőzését, megvilágítását, fűtését, a levegőminőségi normák betartását, a tisztálkodási lehetőségeket, a személyi higiénéhez szükséges egyéb feltételeket.

 

31.§: A fogvatartottat befogadáskor közegészségügyi és járványügyi szempontból egészségügyi szakdolgozó megvizsgálja. A fogvatartott közösségbe mindaddig nem helyezhető, amíg közegészségügyi-járványügyi vizsgálata nem történt meg.

 

32.§: Befogadáskor a fogvatartotton látható külsérelmi nyomokat, bőrfelszíni ismertetőjegyeket dokumentálni kell. Amennyiben a fogvatartotton külsérelmi nyomok láthatók vagy bántalmazás gyanúja merül fel, vagy elmondása szerint sérüléseket szenvedett, haladéktalanul intézkedni kell orvosi látlelet felvétele iránt.

 

33.§: A gyógyításhoz szükséges gyógyszert, valamint a gyógykezelés időtartamát a bv. orvos határozza meg. A fogvatartott csak a büntetés-végrehajtási orvos egyedi megítélésén alapuló, írásos engedélye alapján tarthat magánál gyógyszert.

 

34.§: Fogvatartott gyógyszert nem kezelhet és nem oszthat.

 

35.§: A büntetés-végrehajtási intézetbe bejuttatott és a büntetés-végrehajtási orvos által nem engedélyezett gyógyszert meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

36.§: Büntetés-végrehajtási intézetet, intézményt az arra kijelölt, hivatalos úton kinevezett parancsnok, főigazgató főorvos, igazgató vezeti, aki felelős az intézet feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért, gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit, felelős az intézet gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért, ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett, illetve képviseli az intézetet.

 

37.§: Az állami vagy megyei büntetés végrehajtási intézmény igazgatója gondoskodik az intézmény törvényes működéséről, előterjesztést, javaslatot tesz a miniszter vagy kormányzó részére  meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan – egyedi döntésként – parancsot ad, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol, meghatározza az intézményben rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit.

 

38.§: A igazságügyi miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében – az átadás-átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint – a büntetés-végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek részére ellátási kötelezettség terheli.

 

39.§: A börtönbe befogadott személy az együttélési normák betartása érdekében köteles együttműködni, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely másokban megbotránkozást, félelmet kelthet, illetőleg társát munkájában, tanulásában, pihenésében zavarja. 

 

40.§: Az elítélt a személyi állománnyal való együttműködés során köteles az előírásoknak megfelelően kulturált magatartást tanúsítani, a kiadott utasításokat hiánytalanul, legjobb képessége és tudása szerint végrehajtani. Az utasításokat, intézkedéseket nyilvánosan nem bírálhatja, megszegésükre társait semmilyen módon nem buzdíthatja. A személyi állományú tagokról sértő nyilatkozatot nem tehet.

 

41.§: Szigorúan tilos:

(a): zárkában hangoskodni, az ablakból kikiabálni, jeleket adni, egyéb módon önmagát észrevehetővé tenni, tárgyakat kidobni, vagy más személyeket zaklatni;

(b): tiltott tárgyakat magánál tartani;

(c) tiltott tárgy intézet területére történő bejuttatását megkísérelni;

(d): a magánál tartható tárgyakat ajándékozni, cserélni, értékesíteni;

(e): szeszesitalt, más bódító, vagy kábító hatású szert megszerezni, készíteni, tartani, használni, másoknak átadni;

(f): az intézeti orvos által nem engedélyezett gyógyszereket magánál tartani, az engedélyezett gyógyszereket összegyűjteni, másoktól megszerezni, beszedni, másoknak gyógyszert továbbadni;

(g): a zárkában dohányozni;

(h): az éjszakai nyugalmat bármilyen módon zavarni;

(i): személyi állományú taggal büntetés-végrehajtási jogviszonytól eltérő kapcsolatot létesíteni.

 

42.§: Az elítéltek jutalmazására a büntetés-végrehajtási intézet bármely személyi állományú tagja tehet javaslatot. Az alábbi esetekben adható az elítélteknek jutalom: példamutató magatartás, munkában elért eredmény, tanulásban tanúsított szorgalom, közösség érdekében végzett tevékenység, élet vagy jelentős anyagi érdek megmentése, súlyos veszély elhárítása.

 

43.§: Az elítélteknek az alábbi jutalmak adhatók, amelyeknek megítélése az intézeti vezető hatásköre: dicséret, látogatófogadás soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása, a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, pénzjutalom, tárgyjutalom, a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése, látogató büntetés-végrehajtási intézeten kívüli fogadása soron kívül, jutalom kimaradás, jutalom eltávozás, egyéb.

 

44.§: Fegyelemsértésnek minősül különösen, ha

(a): megsérti a büntetés-végrehajtás rendjére és biztonságára, a fogvatartottak kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit;

(b): megszegi az intézet házirendjét;

(c): nem tartja be a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya tagjának, továbbá letartóztatott esetében a rendelkezési jogkör gyakorlójának az utasításait;

(d): az előállításakor vagy egészségügyi intézménybe való szállítása esetén nem tartja be az előállítást elrendelő szerv vagy az egészségügyi intézmény rendjére vonatkozó szabályokat;

(e): megszegi a munkarendet, nem tesz eleget a munkáltató utasításainak;

(f): saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető olyan magatartást tanúsít, amely egyben a büntetés-végrehajtás rendjét is sérti;

(g): olyan tárgyat tart magánál, amely jogszabály rendelkezése, valamint a házirend alapján nem lehet birtokában;

(h): kábítószert, új pszichoaktív anyagot vagy más pszichoaktív szert állít elő, engedély nélkül tart vagy fogyaszt;

(i): az élelem átvételét vagy elfogyasztását feltételhez köti.

 

45.§: Fenyítési nemek:

(a): feddés: az elítélt büntetés-végrehajtási intézményi aktájában tett írásos bejegyzés;

(b): a magánál tartható tárgyak körének korlátozása. A magánál tartható tárgyak körének korlátozása legalább 3, legfeljebb 12 hónapig tarthat;

(c): intézet által szervezett programokon, rendezvényeken, művelődési, szabadidős, illetve sportprogramokon való részvétel korlátozása, attól való eltiltás. A programoktól, rendezvényektől történő eltiltás, vagy a művelődési, szabadidős és sportprogramokon való részvétel korlátozása, meghatározott alkalmakra, de legfeljebb 12 hónapig tarthat;

(d) A többletszolgáltatások megvonása legalább 3 hónaptól, legfeljebb 12 hónapig terjedhet;

(e): a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése. A személyes szükségletekre fordítható összeg 12 hónapig terjedő időre, legfeljebb 50 százalékkal csökkenthető;

(f): magánelzárás: A legsúlyosabb fenytési nem. A magánelzárás fegyházban 25, börtönben 20, fogházban 10 napig terjedhet, amelynek időtartama alatt nem engedélyezhető, hogy a fogvatartott dolgozzon, iskolába járjon vagy látogatót fogadjon. A magánelzárás a fiatalkorúak börtönében 10, a fiatalkorúak fogházában 5 napig terjedhet.

 

46.§: A magánelzárás időtartama alatt a fogvatartott kimaradásra és eltávozásra nem mehet, a védőjével való kapcsolattartást kivéve nem telefonálhat, és nem levelezhet, nem küldhet, és nem kaphat csomagot, nem fogadhat látogatót, a személyes szükségleteire nem vásárolhat, nem veheti igénybe az intézet művelődési és sportolási lehetőségeit, sajtóterméket nem olvashat.

 

47.§: A büntetés-végrehajtási szervezet állománya olyan személyekből áll, akik rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges személyi, egészségi, fizikai feltételekkel, megfelelő iskolai végzettséggel (szakképzettséggel) és azokkal a pszichikai adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el.

 

48.§: A büntetés-végrehajtási intézet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban, továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyekből állhat.

 

49.§: A büntetés-végrehajtási intézetben működtetett fegyveres biztonsági őrség a következő tevékenység ellátásában működhet közre:

(a): a büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kiléptetés végrehajtása;

(b): objektumvédelmi tevékenység;

(c): járőrözési tevékenység;

(d): területőrzés a büntetés-végrehajtási szervek határán kívül elhelyezkedő területen a büntetés-végrehajtási szervek anyagi javainak vagy az ott tartózkodó fogvatartottak őrzése érdekében;

(e): fogvatartotti foglalkoztatás biztosítása a büntetés-végrehajtási szervek területén belül vagy kívül.

 

50.§: A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosítószáma, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő tagját a szolgálati igazolványa igazolja.

 

51.§: A személyi állomány tagja köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák, sanyargassák, vagy egyéb, az emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítsanak.

 

52.§: Az intézkedő nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A személyi állomány tagja az ilyen magatartás tanúsítóját a cselekmény abbahagyására felszólítani, vele szemben intézkedni, vagy az intézkedésre jogosult személynek jelentést tenni köteles.

 

53.§: Az intézkedés során kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedésnél megsérült személy részére — amint az lehetséges — segítséget kell nyújtani, gondoskodni kell az orvosi ellátásáról, kórházi elhelyezés esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy értesítéséről.

 

54.§: Ha az intézményi intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogvatartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a büntetés-végrehajtási szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.

 

55.§: Az intézményi igazgató, parancsnok munkabiztonsági okból vagy a feladatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a közalkalmazott, a kormánytisztviselő, valamint a munkavállaló munkaidőben meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a munkaidőben történő használatát. A korlátozások a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részlegen vagy a fogvatartottak foglalkoztatására kijelölt területen munkát végzők esetében, továbbá a büntetés-végrehajtási szerv területén kívüli felügyeleti és ellenőrzési feladatokat ellátó személyek esetében vezethetők be.

 

56.§: A büntetés-végrehajtási. szerv területére beléphet:

(a): a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagja;

(b): a hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy;

(c): a fogvatartotthoz látogatási céllal érkező személy;

(d): a szakorvosi vizsgálatra jelentkező, szabadlábon lévő elítélt;

(e): a büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa, ügyvezető igazgatója által engedélyezett személy;

(g): a fogvatartott nem védőként eljáró jogi képviselője, törvényes képviselője, illetve meghatalmazás alapján eljáró egyéb képviselője.

 

57.§: A büntetés-végrehajtási szerv területére belépő személy köteles a büntetés-végrehajtási szerv rendjére és biztonságára vonatkozó előírásokat betartani.

 

58.§: A büntetés-végrehajtási szerv területére belépni vagy arról kilépni szándékozó személyt a személyazonosságának és a belépés indokának a megállapítása céljából igazoltatni kell.

 

59.§: A büntetés-végrehajtási szerv rendjére és biztonságára veszélyes tárgyak be- és kivitelének a megakadályozása érdekében a belépni és kilépni szándékozó személy ruházata és csomagja átvizsgálható.

 

60.§: A büntetés-végrehajtási szerv területére behajtó vagy onnan távozó járműveket át kell vizsgálni

 

61.§: Amennyiben az érintett a 57.§-60.§ bekezdésekben foglalt intézkedéseknek nem tesz eleget, a személy belépésének és a jármű behajtásának az engedélyezését meg kell tagadni, a kilépésre és a jármű kihajtására csak a szükséges intézkedések megtétele után kerülhet sor.

 

62.§: A büntetés-végrehajtási szerv rendjére és a biztonságára vonatkozó legfontosabb előírásokról szóban, illetve a részletes szabályokról - ideértve a be nem vihető tárgyak jegyzékét is - a belépni szándékozó személyeket írásban tájékoztatni kell.

 

63.§: A büntetés-végrehajtási szerv területére belépő személyt a belépési engedélyre utaló, a ruházaton elhelyezhető jelzéssel kell ellátni.

 

64.§: A büntetés végrehajtási szerv területére nem vihető be lőfegyver, lőszer, robbanószer, szúró- vagy vágóeszköz, alkohol, szeszes ital, kábítószer, a közbiztonságra, valamint egyéb, a büntetés végreahajtási szerv rendjére és a fogva tartás biztonságára veszélyes tárgy, továbbá adó-vevő készülék, telefon, fényképezőgép, illetve hang, kép vagy hang és kép rögzítésére alkalmas más készülék bevitelét.

 

65.§: A fogvatartott látogatója a látogatási engedély alapján léptethető a büntetés-végrehajtási szerv területére. A látogató ruházatát és csomagját ellenőrizni kell, amihez technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető.

 

66.§: A látogató a járművét csak a büntetés-végrehajtási szerv arra kijelölt területére viheti be.

 

67.§: A látogató a büntetés-végrehajtási szerv területén csak felügyelet mellett mozoghat.

 

68.§: A látogató a fogvatartottal az erre kijelölt helyiségben beszélhet, a beszélgetés ellenőrizhető.

 

69.§: A képviselő a fogvatartottat a bv. szerv vezetőjével előre egyeztetett időpontban látogathatja meg.

 

70.§: A fogvatartott képviselője nem léphet a büntetés-végrehajtási szerv területére, ha a fogvatartottal való kapcsolattartását a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében az ügyész vagy a bíróság korlátozta vagy kizárta, illetve akkor sem, ha magatartása – a rendelkezésre álló adatok alapján – az intézet biztonságát veszélyezteti.

 

71.§: A letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv ujjnyomatot vehet a befogadott személytől, azonosítás céljából.

 

72.§: A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során — amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre —, az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles.

 

73.§: Az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok, addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek.

 

74.§: Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet. Kényszerítő eszköz nem alkalmazható a magatehetetlen személlyel szemben — továbbá a testi kényszer és a bilincs kivételével — a terhes nővel és a gyermekkorú személlyel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők.

 

75.§: Az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer alkalmazható.

 

76.§: A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell.

 

77.§: A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt 5 munkanapon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.

 

78.§: A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell.

 

79.§: Kényszerítő eszköz fogvatartottal szemben akkor alkalmazható, ha:

(a) a büntetés-végrehajtási szerv rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;

(b) bármely személy életét, testi épségét, személyes szabadságát sérti, vagy veszélyezteti;

(c) bűncselekmény megakadályozása érdekében szükséges.

 

80.§: Kényszerítő eszköz alkalmazható azzal a személlyel szemben, aki:

(a) a büntetés-végrehajtási szerv által fogvatartott személy életét, testi épségét, személyes szabadságát vagy a fogvatartás biztonságát sérti, illetve veszélyezteti;

(b) a büntetés-végrehajtási szerv területén annak rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;

(c) a büntetés-végrehajtási szerv, illetve a személyi állomány tagja ellen támad, a személyi állomány tagját a feladatának ellátásában akadályoz, vagy intézkedésre kényszerít;

(d) a büntetés-végrehajtási szerv vagyonát rongálja, és azt felhívás ellenére sem hagyja abba;

 

81.§: A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a büntetés-végrehajtási szerv elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul.

 

82.§: Az intézkedésnek ellenszegülő személlyel szemben az ellenszegülés megtörésére testi kényszer (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazható.

 

83.§: Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá bármely személy jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülésének megtörésére.

 

84.§: A büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, illetve gumibot alkalmazható az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására, az intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülés megtörésére.

 

85.§: A büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, valamint irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés alkalmazható az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására.

 

86.§: Ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lőfegyver használható

(a): az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;

(b): a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

(c): a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése vagy a közveszély okozása bűncselekmény megakadályozására vagy megszakítására;

(d): bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének a megakadályozására;

(e): lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;

(f): a bv. szerv ellen elkövetett fegyveres támadás elhárítására;

(g): a fogvatartott erőszakos kiszabadításának a megakadályozására;

(h): azzal szemben, aki a nála lévő fegyvert, vagy más, az életre és testi épségre veszélyes eszközt felszólításra nem teszi le, és magatartása annak ember elleni közvetlen használatának szándékára utal;

 (i): a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására.

 

87.§: Lőfegyverhasználat a hivatásos állomány tagjának saját elhatározásából, vagy az arra jogosult elöljáró utasítására történhet.

 

88.§: Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés, valamint a speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés.

 

89.§: A hivatásos állomány tagja csak a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített lőfegyvert és lőszert használhatja.

 

90.§: A büntetés-végrehajtási szerv területén belül a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására és egyéb tartózkodására szolgáló helyiségbe vagy területre lőfegyvert bevinni szigorúan tilos.

 

91.§: A 90.§ bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendkívüli esemény felszámolása érdekében alkalmazott lőfegyverekre, valamint a 89.§-ban meghatározott, nem élet kioltására tervezett, speciális lőszerek alkalmazása során használt lőfegyverekre.

 

92.§: A büntetés-végrehajtási szerv területére a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert – a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja által viselt fegyvert kivéve – bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell.

 

93.§: Lőfegyverhasználatnak tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben csak akkor van helye, ha az egyes személy elleni lőfegyverhasználat feltételei fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia.

 

94.§: Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni.

 

95.§: Szájkosár nélkül szolgálati kutya pórázon akkor alkalmazható, ha az intézet, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető csoportosulás enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, vagy ha az a személyi állomány tagjának az intézkedésével szemben tanúsított aktív ellenállás leküzdéséhez szükséges.

 

96.§: Szájkosár és póráz nélkül szolgálati kutya személyi sérüléssel fenyegető támadás, illetve az életet vagy a testi épséget közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására, illetve az elzárást töltő személy kivételével a fogvatartott szökésének a megakadályozására, és a megszökött fogvatartott elfogására alkalmazható.

 

97.§: A hivatásos állomány tagjai kötelékben alkalmazhatók

(a): fogolyzendülés felszámolására;

(b): terrorcselekmény felszámolására;

(c): túszok kiszabadítására;

(d): megszökött fogvatartott felkutatására és elfogására;

(e): a bv. szervet, illetőleg eszközeit, járműveit ért támadás elhárítására;

(f): a bv. szervből, annak járműveiből való erőszakos kitörés megakadályozására;

(g): a bv. szerv biztonságát sértő vagy ezzel közvetlenül fenyegető tömeges vagy erőszakos cselekmények megakadályozására, felszámolására;

 

98.§: A fogvatartottról a fogvatartóbüntetés-végrehajtási szerv helyi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás kiterjed a fogvatartott általános személyazonosító adataira, lakcímére, fényképére, a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb – bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási – eljárásban keletkezett azon iratokra, egészségügyi dokumentumokra, leadott ingóságokra vonatkozó tárgyi tétellistára.

 

99.§: A büntetés-végrehajtási szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn.

 

100.§: Az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, meghatározott feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet fenntartása körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenységet végeztethet, amely nem minősül munkáltatásnak.

 

III. fejezet: Kiadatás harmadik fél részére

101.§: Ezen fejezet célja, hogy szabályozza a büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést.

 

102.§: A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az sértené a Ciron Köztársaság közrendjét, illetve alapvető nemzetbiztonsági érdekét. E kérdésben az igazságügyért felelős miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

 

103.§: A bűnügyi jogsegély formái:

(a): kiadatás;

(b): büntetőeljárás átadása, illetve átvétele;

(c): szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése;

(d): vagyonelkobzás, elkobzás vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése;

(e): eljárási jogsegély;

(f): feljelentés külföldi államnál.

 

104.§: A bűnügyi jogsegélyt a miniszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri.

 

105.§: Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető vagy terjeszthető elő, ha

(a): a cselekmény mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő;

(b): a jogsegély nem politikai bűncselekményre, vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik.

 

106.§: A 105.§ alkalmazásában a cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz képest.

 

107.§: A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény köztörvényi jellege mindig túlnyomó a politikaihoz képest.

 

108.§: Az igazságügyi miniszter a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet, és a külföldi állam kezdeményezésére viszonossági nyilatkozatot tehet.

 

109.§: A jogsegély iránti megkeresés teljesítését a miniszter, illetve a legfőbb ügyész megfelelő garanciákhoz kötheti, a garanciavállalás elutasítása esetén pedig megtagadja a teljesítést, ha feltételezhető, hogy a külföldön folyó eljárás, a várható büntetés vagy annak végrehajtása nincs összhangban az Alaptörvénynek, továbbá a nemzetközi jognak az emberi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseivel és alapelveivel.

 

110.§: Cironiában tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható.

 

111.§: Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő

 

112.§: Nincs helye a kiadatásnak, ha

(a): az a bűncselekmény, illetve az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár a megkereső államban, akár a Ciron Köztársaságban elévült;

(b): a kiadni kért személy büntethetőségét a kegyelem megszüntette vagy a vele szemben kiszabott büntetés végrehajtását a kegyelem kizárja;

(c): a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg;

(d): a ciron bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta;

(e): a megkereső állam azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, és a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították a védelemhez fűződő jogokat. Nem tagadható meg a kiadatás, ha a megkereső állam megfelelő garanciát nyújt arra, hogy a kiadni kért személy kérelmére biztosítja részére az ügy újbóli tárgyalásához való jogot.

 

113.§: Ha e törvény kivételt nem tesz, ciron állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és a Ciron Köztársaság területén nem rendelkezik lakcímmel.

 

114.§: Meg kell tagadni a menekült kiadatását, kivéve, ha azt biztonságosnak minősített harmadik ország kéri.

 

115.§: A menedékes, a befogadott, valamint a menekültkénti, illetve menedékeskénti elismerését kérő külföldi annak az államnak, ahonnan elmenekült, nem adható ki.

 

116.§: Meg kell tagadni a kiadatást, ha annak végrehajtása nemzetközi egyezménybe ütközik.

 

117.§: A kiadatás az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor engedélyezhető, ha biztosított, hogy

a kiadni kért személlyel szemben a kiadatását megelőzően elkövetett olyan más bűncselekmény miatt, amelyre a kiadatást nem engedélyezték, a megkereső államban nem folytatnak le büntetőeljárást, vagy nem foganatosítanak személyi szabadságot korlátozó intézkedést, továbbá nem adják ki, és nem adják át harmadik országnak ezen cselekmény miatt,

 

118.§: Ha ugyanazon személy kiadatása iránt több állam terjeszt elő kérelmet, a kiadatásról szóló döntésnél figyelemmel kell lenni különösen az elkövetés helyére, a kiadni kért személy állampolgárságára, a megkeresések érkezési sorrendjére, és ha a megkeresések különböző bűncselekményekre vonatkoznak, azok tárgyi súlyára.

 

119.§: Ha a kiadni kért személy nem tartózkodik Magyarországon, vagy a felkutatására tett intézkedés nem vezetett eredményre, értesíteni kell a minisztert, aki erről tájékoztatja a megkeresést előterjesztő államot.

 

120.§: A megkereső külföldi államot terheli a személyek szállításával, átszállításával kapcsolatos költség, ha az érintett Cironiába vagy Cironiából történő szállítására, vagy Cironia területén történő átszállítására a megkereső külföldi állam kezdeményezése alapján került sor. Egyéb esetben a kiadatási eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

 

121.§: A kiadatás kérdésében az igazságügyi miniszter dönt. Ha a bíróság végzése szerint a kiadatásnak a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a miniszter a kiadatást a bíróság végzésére utalással tagadja meg. A miniszter döntéséről értesíti a megkereső külföldi államot.

 

122.§: Ha a kiadott személy ellen a Ciron Köztársaság területén más bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, vagy a kiadott személy szabadságvesztését vagy elzárását tölti, az eljárás befejezéséig, illetve a büntetés végrehajtásának befejezéséig az átadását a miniszter elhalaszthatja.

 

123.§: Kiadatás iránti megkeresés büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében terjeszthető elő külföldi államnál.

 

124.§: A terhelttel szemben - feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja - a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsáthat ki büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.

 

125.§: A bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot, valamint szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs esetén a jogerős ítéletet megküldi a miniszternek.

 

126.§: A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. A bíróság a vádemelés előtt az elfogatóparancsot hivatalból is visszavonhatja. 

 

127.§: A kiadatási kérelem előterjesztéséről az igazsűgügyi miniszter dönt; döntéséről a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.

 

128.§: Ha a miniszter a kiadatási kérelmet nem terjeszti elő, a miniszter tájékoztatásától függően a nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni.

 

129.§: A kiadatási kérelem teljesítése esetén a kiadatási kérelem alapján külföldön történt fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.

 

130.§: A büntetőeljárás átadható, ha - különösen az elkövetés helyére, a terhelt tényleges tartózkodási helyére vagy a sértett érdekeire figyelemmel - célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.

 

131.§: Külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvehető, ha - különösen az elkövetés helyére, a terhelt tényleges tartózkodási helyére vagy a sértett érdekeire figyelemmel - célszerű, hogy azt a Ciron köztársaságban folytassák le.

 

132.§: Ha egy külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvétele indokolt, a legfőbb ügyész a büntetőeljárás átadása érdekében a külföldi államot megkeresheti.

 

133.§: A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.

 

134.§: A külföldi ítélet a ciron bíróság ítéletével azonos érvényű, ha a külföldi ítéletet ciron bíróság e törvény alapján elismerte. El nem ismert külföldi ítélet a büntetőeljárásban nem vehető figyelembe.

 

IV. fejezet: Zárórendelkezések

135.§: Az alábbi törvény megszavazásától visszavonásig érvényes.


vissza

   Üzenőfal

2023. nov. 11. Peter Bedroom: Peti? Lesz meg ebbol valami?

2023. máj. 17. Laura Grey: Sziasztok ! Na mi újság a játékkal? Még mindig fejesztés alatt van? vagy halott lett az egész project

2023. márc. 05. Peter Bedroom: na lesz valami a jatekbol? kicsit mar sokallom a fejlesztesi idötennyi ido alatt megcsinalom a nasa honlapjat bakker

2023. jan. 28. Dr.Szöllösi Dominik: sziasztok

2023. jan. 28. Dr.Szöllösi Dominik: sziasztok uj ember vagyok miniszter elnöki pózícíóra pályázom szavazattok rám majd

2023. jan. 28. George Lee: sziasztok, ma menni fog egy köremail!

2023. jan. 23. Benedict Decker: Hello

2022. dec. 03. Francis J. Wright: Üdv Mindenkinek!

2022. dec. 03. Francis J. Wright: Üdv Mindenkinek!

2022. dec. 03. Francis J. Wright: Üdv Mindenkinek!

2022. nov. 19. Peter Bedroom: Remélem a a játékidöt is jol átfogjátok gondolni sokkal legenyesebb attol hogy mikor kezdödik a játék

2022. nov. 13. George Lee: Sziasztok, most már elkezdünk dolgozni a változásokon, a sztorin, fogunk jelentkezni

2022. nov. 10. Francis J. Wright: Sziasztok! Mi újság?

2022. okt. 10. Peter Bedroom: Szia eltelt 2 honap kb van már valami elorelepes?

2022. aug. 14. George Lee: köszi

2022. aug. 14. Peter Bedroom: Rendben ram szamithatsz a kezdesnel sot ha barmiben segithetek menet kozben szolj.

2022. aug. 14. George Lee: Sziasztok, már dolgozok a játék átdolgozásán, egy olyan formában, amit hasonló szimulációban lehet folytatni, de sokkal történetközpontúbb, és döntéscentrikus lesz, új térben

2022. aug. 09. Dr. Terence Rothman: Varhato valami a jatekkal kapcsolatban? vagy vegleg mondjunk le rola?

2022. ápr. 25. Adolf Hitler: Ne csak lapítsatok, ha idejön a Führer

2022. ápr. 25. Adolf Hitler: Mondjátok el

2022. ápr. 25. Adolf Hitler: Hol találom az önéletrajzomat

2022. ápr. 25. Adolf Hitler: Heil én!

2022. ápr. 25. Adolf Hitler: Heil én!

2022. ápr. 24. Peter Bedroom: Sziasztok lesz valami? vagy felejtsuk el Cironiat?

2022. márc. 12. George Lee: Sziasztok, sajnos egy munka miatt április elejére csúszik sok minden, viszont közben alakítunk át pár dolgot, ami jobbá teszi az élményt, nem felejtettük el Cironiát

2022. febr. 15. Fernand Geber: Nincs valami nagy nyüzsgés

2021. dec. 24. George Lee: még nagyobb elánnal most már nekem is kevesebb munkám lesz

2021. dec. 19. George Lee: sziasztok, úgy gondolom, hogy az ünnepek után már lehet indulni, ha vagyunk legalább öten-hatan

2021. dec. 14. Peter Bedroom: Peti, fórum!

2021. dec. 06. Alexander Smith: Jelenleg stagnálás.

2021. dec. 05. Francis J. Wright: Együttérzek. Első karácsonyom lesz, vizsgaidőszak nèlkül. Kemény időszak fizikailag, mentálisan egyaránt. És itt Curoniában mi a helyzet?

2021. dec. 05. Francis J. Wright: Együttérzek. Első karácsonyom lesz, vizsgaidőszak nèlkül. Kemény időszak fizikailag, mentálisan egyaránt. És itt Curoniában mi a helyzet?

2021. dec. 04. Alexander Smith: Közeledik a vizsgaidőszak

2021. dec. 02. Francis J. Wright: Sziasztok! Mi újság?

2021. dec. 02. Francis J. Wright: Sziasztok! Mi újság?

2021. dec. 02. Francis J. Wright: Sziasztok! Mi újság?

2021. aug. 15. Peter Bedroom: Fórum otletek, javaslatok....

2021. jún. 10. George Lee: ma 20 órától szenátusi szavazások következnek!

2021. jún. 03. George Lee: már nem

2021. jún. 03. Robert O'Connor: Rendben, meg épp nézem még mindig Május van Cironiában ? :O

2021. jún. 03. George Lee: CONGRESSIONAL RECORD cikk, benne a mai szavazásra kerülő javaslatok tartalmi kivonatával.

2021. jún. 03. George Lee: Módosító javaslatok összefoglalója délután olvasható lesz.

2021. jún. 03. George Lee: Szavazni

2021. jún. 03. George Lee: Sziasztok, ma 20 órától kezdődnek a szavazások a Szenátusban. Mindenki egyenként tud majd

2021. máj. 31. Danny Sanchez JR.: Elnézést a triplikált közleményért, már Petinek is jeleztem hogy huncutkodik a netem, mert Telekom hálózatépítést végez nálunk

2021. máj. 10. George Lee: 20:45-től lehet felszólalni a szenátusban,egészen egyig kivételt képez, ha valaki a kisebbségi vagy a többségi vezetőt képviseli, akkor a reggeli ügyek alatt is szabad

2021. máj. 09. Peter Bedroom: tulbuzgó voltam

2021. máj. 09. George Lee: Szia, még nem is került napirendre illetve a holnapi nap folyamán tudsz majd hozzászólni

2021. máj. 09. Danny Sanchez JR.: Szenátus-törvénylavaslat vitája, szót kértem

2021. máj. 06. Peter Bedroom: Peti, a válaszom ment...

   Online (0)

 
Cironia politikai-gazdasági szerepjáték - Madenia CMS v2.0b © 2016-2024 Balla Péter / Molnár Dénes | Adatkezelési tájékoztató