Törvény megtekintése

Egy törvény, amely szabályozza a ciron úthálózat kezelését és igénybevételi feltételrendszerét. 

Szponzor: Nathen Bartek (R-OE)

Társszponzorok: Thad Castle (R-GD)

I. fejezet: A törvénycsomag célja, általános fogalmak és rendelkezések

1.§: A tervezet célja az országos autópálya- és közúthálózat közútkezelői (fenntartási, üzemeltetési, karbantartási, rekonstrukciós, fejlesztési és felújítási) feladatait a közútkezelői tevékenység ellátásának biztosításához szükséges eszközökkel, vagyonnal, vagyoni értékű jogokkal, szerződésekkel, továbbá munkavállalókkal együtt végzett tevékenységek általános szabályozása.

2.§: A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.

3.§: A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.

4.§: Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.

5.§ Fenttartási, üzemeltetési, karbantartási, rekonstrukciós, fejlesztési és felújítási munkálatokat a ciron úthálózat vonatkozásában kizárólag közútkezelői gazdasági társaságok végezhetnek.

6.§: Közút fogalma: az állam, valamint az önkormányzatok tulajdonában és kezelésében lévő olyan útszakasz, amely a közforgalom számára nyitott. A közutak lehetnek városok vagy egyéb települések utcái, főútjai, illetve lakott területen kívüli autóutak vagy autópályák. A közút igénybevétele – az útdíjas autópálya, autóút kivételével – díjmentes. A közutakon kívüli utak a magánutak.

7.§: Magánút: Az egyéb jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a magánszemélyek tulajdonában álló területen lévő utak. Ezek az utak lehetnek közforgalom elől elzárt magánutak, vagy a közforgalom számára megnyitott saját használatú utak.

8.§: Közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, illetőleg közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni csak a magánút kezelőjének kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad.

9.§: Országos közút: Állami tulajdonban és gondozási felelősségben álló közutak.

10.§: Helyi közút: Megyei és önkormányzati tulajdonban és gondozási felelősségben álló közutak.

11.§: Országos közutakon fenttartási, üzemeltetési, karbantartási, rekonstrukciós, fejlesztési és felújítási munkálatokat közútkezelői gazdasági társaságok kizárólag az ügyeletes szakminisztériummal kötött szerződések alapján végezhetnek.

12.§: Helyi közutakon fenttartási, üzemeltetési, karbantartási, rekonstrukciós, fejlesztési és felújítási munkálatokat közútkezelői gazdasági társaságok kizárólag az adott megye kormányzójával - a megyei tanács jóváhagyása melett- kötött szerződések alapján végezhetnek.

13.§: Közutak működtetője: a közút tulajdonosa vagy tulajdonosi joggyakorlója, aki a rendeltetésszerű használat biztosításért felelős.

14.§: Fejlesztés: új útszakasz, új csomópont vagy új forgalmi sáv létrehozására irányuló beruházás, amely a közúthálózat hosszának vagy a meglévő hálózat teljesítőképességének (kapacitásának), biztonságának növelése céljából valósul meg, illetve meglévő útszakaszon vagy az út részét képező műtárgyon, azok tartozékain végrehajtott olyan beavatkozás, amely a velük szemben támasztott műszaki követelményeket a korábbi kialakítással szemben magasabb szinten képes kielégíteni.

15.§: Felújítás: a forgalmi igénybevételtől, az időjárástól vagy más természeti hatástól elhasználódott úttesten, azok tartozékain, az út környezetében, valamint a környezetvédelmi építményeken végzendő azon tevékenységek összessége, amelyek az út használati értékét növelik és a forgalmi igényeknek megfelelő, eredeti műszaki állapot helyreállítását szolgálják.

16.§: Fenntartás: a felújítási és karbantartási beavatkozások együttese, a forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása.

17.§: Karbantartás: a meglévő úttesten, azok műtárgyain, úttartozékain, az út környezetében, valamint a környezetvédelmi építményeken évente vagy évente több alkalommal végzett minden olyan beavatkozás, amelyet a folyamatos elhasználódás miatt a rendeltetésszerű, zavartalan, biztonságos üzemeltetés érdekében kell végezni.

18.§: Üzemeltetés: a rendeltetésszerű közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását elősegítő szolgáltatások összessége.

19.§: A koncessziós pályázatot az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik működtetésére a közlekedési miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

20.§: A koncessziós pályázatot a megyei önkormányzatok törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete írja ki.

 

II. fejezet: Közúti közlekedéssel és hálózat fenntartással, fejlesztéssel összefüggő állami és megyei feladatok, jogkörök:

21.§: Állami és önkormányzati feladatok:

(a): a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése;

(b): a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása;

(c): a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;

22.§: Állami feladatok:

(a): a járművek műszaki vizsgálata

(b): a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása

(c): a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása

(d): a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;

23.§: Megyei feladatok:

(a): a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása

24.§: A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési és gazdasági szervek látják el.

25.§: A meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter koordinálja.

26.§: A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.

 

III. fejezet: Közútkezelői gazdasági társaságok és feldataik

27.§: Az úthálózat kezelői:

(a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a koncessziós társaság;

(b) más országos vonatkozásában a közlekedési miniszter döntése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100%-os részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik;

(c): helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, az általa megbízott szervezet, vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik;

(d): a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő;

28.§: Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a Ciron Állami Közútkezelő, amely a vagyonkezelői feladatokat közfeladatként látja el.

29.§: Az országos közúthálózat közútkezelői feladatainak ellátásának műszaki ellenőrzéséről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

30.§: A közútkezelői tevékenység az alábbi feladatok ellátására terjed ki a közúthálózat vonatkozásában: nyilvántartás, üzemeltetés, karbantartás, információszolgáltatás és forgalomszabályozás.

31.§: A közútkezelő az alábbi feladatok ellátása során járhat el építtetőként:

(a): elválasztó sáv átépítése (burkolatépítés, vasbeton terelőfal kihelyezése, csapadékvíz elvezető rendszer építése vagy átépítése;

(b): közvilágítás kiépítése, meglévő közvilágítás átépítése;

(c): pihenőhelyek felújítása, bővítése, tengelyterhelés mérő helyek kialakítása;

(d): jelzőlámpa telepítése;

(e): zárt és nyílt vízelvezető rendszerek építése, felújítása; áteresz és csatlakozó műtárgyak (tisztító berendezések) építése, környezetvédelmi berendezések (olaj- és hordalékfogó műtárgy, purátor stb.) építése;

(f): zajvédő falak, támfalak, védőkerítések építése;

(g): hírközlési létesítmények építése

(h): meglévő mérnökségeknek helyt adó épület felújítása, új mérnökségeknek helyt adó épület építése, egyéb magasépítés;

(i): gyalogos-átkelőhely kiépítése;

(j): forgalomcsillapító geometria kiépítése sávelhúzással, középszigettel;

(k): autóbusz-öböl kiépítése;

(l): közúti híd műtárgyak rekonstrukciója, tartószerkezetek teherbírását, kialakítását, átalakítását nem érintő felújítások, valamint megrongálódott műtárgyak helyreállítását célzó felújítás vagy rekonstrukció;

(m): a forgalmi terhelés miatt indokolt új sáv építése, sávszélesítés, ívkorrekció, csomóponti felállósáv és kanyarodó sáv kialakítása, a csomópontok építése, átépítése (ideértve új körforgalom létesítését)

(n): új mellékutak építése és a meglévő mellékutak rekonstrukciója;

(o): kerékpárutak építése;

32.§: A közútkezelői társaságok továbbá az alábbi feladatokat látják el:

(a): a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről;

(b): a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja;

(c): a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága érdekében vagy időjárási körülmények miatt lezárja a közutat vagy korlátozza annak forgalmát;

(d): köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen;

(e): kialakítja és időszakonként felülvizsgálja a közút forgalmi rendjét;

(f): nyilvántartja a közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket;

(g): köteles a közút megrongálódását kijavítani, a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani, a kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni;

(h): gondoskodik a közút és annak 2 méteres környezetének tisztántartásáról, valamint végzi a közút síkosságmentesítését,

(i): a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni (a kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni);

(j): hozzájárulása szükséges a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez;

(k): katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat lát el az állami közutak tekintetében;

(l): Az úttest forgalombiztonsági célú megvilágítása.

33.§: A közútkezelési szolgáltatási színvonal meghatározása során a rendelkezésre álló pénzügyi keretet a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal biztosítása mellett kell felhasználni.

34.§ A közutak kezelése kiterjed az alábbi elemekre:

(a): közutak műszaki létesítményei;

(b): a közutak műtárgyai (hidak, alagutak, egyéb műtárgyak);

(c): úttartozékok (közúti jelzések rendszerei, környezetvédelmi létesítmények, korlátok, sorompók);

(d): a közútpótló vízi létesítmények;

(e): a közút használatát ellenőrző rendszerek;

(f): a közút üzemeltetését támogató elektronikai rendszerek;

35.§: A közútkezelő vagy az általa megbízott szervezet a közutakról egységes rendszerben, folyamatosan nyilvántartást vezet változáskövetéssel, amelyhez a nyilvántartási adatokat (műszaki, minőségi költség, baleseti forgalmi stb adatok) saját adatgyűjtéssel és változáskövetési adatszolgáltatás előírása útján szerzi be.

36.§: Ha a közútkezelő tudomást szerez egy adott közutat vagy hidat érintő havária eseményről, elemi kárról, téli-tavaszi felfagyásról és olvadási burkolatkárról, rongálásról, útlezárást eredményező balesetről, közlekedésbiztonságot befolyásoló útszennyeződésről, a közútkezelőnek – az út- és hídellenőrzési eljárásrendtől függetlenül – soron kívüli út- és hídellenőrzést kell tartania.

37.§: A hidak műszaki felügyeletének célja, hogy a közútkezelő meggyőződjön a hidak műszaki állapotáról, és annak ismeretében megtehesse – a híd állékonysága, valamint a forgalombiztonság érdekében – a megállapított elváltozások és hibák kijavítására, a szükséges korlátozások bevezetésére vonatkozó intézkedéseket, illetve – indokolt esetben – kezdeményezhesse a híd átépítését. Az egyéb műtárgyak közül az aluljárók esetében a hidaknál alkalmazott szemlék és vizsgálatok előírásait kell alkalmazni. Az alagutak esetében a hidaknál alkalmazott szemlék és vizsgálatok előírásait kell alkalmazni.

38.§: A hidak, alagutak, aluljárók, egyéb műtárgyak esetében a kezelő köteles félévenként ellenőrzést tartani.

39.§: Rendkívüli műtárgy ellenőrzést kell tartani komolyabb természeti katasztrófa, szélsőséges időjárási körülmények esetén.

40.§: A közút területén a forgalom biztonságát zavaró növényzetet az észlelést, vagy amennyiben arról a közútkezelő bejelentés útján szerzett tudomást, annak megalapozottsága esetén az erről való meggyőződést követően el kell távolítani. Ha a növényzet lombos állapotában a látótávolságot vagy a közúti jelzések láthatóságát zavarja, akkor azt azonnali beavatkozással meg kell szüntetni.

41.§: A forgalomirányító jelzőlámpák megfelelő műszaki állapotának biztosítása érdekében a forgalomirányító jelzőlámpát (a vezérlőberendezést, azok egységeit, a jelzéstechnikai felépítményt) évente legalább egyszer ellenőrizni kell.  Az esetleges műszaki meghibásodásokat a közútkezelő köteles 36 órán belül elhárítani és az eredeti állapotot visszaállítani, működtetését a közútkezelőnek biztosítania kell.

42.§: A forgalomirányító lámpák megfelelő műszaki állapotát felmérő ellenőrzések időpontját és az azok során tett megállapításokat, valamint az előző ellenőrzés során tett észrevételekkel kapcsolatos intézkedéseket dokumentálni kell.

43.§: A közútkezelőnek a karbantartási munkák elvégzéséről tájékoztatni kell a közút területén lévő közművek tulajdonosait, üzemeltetőit.

44.§: A burkolathibákat a forgalom biztonságát és az út állagát veszélyeztető szempontok szerint 1. fokozatú és 2. fokozatú burkolathibákra kell bontani. Az 1. fokozatú burkolathibák a természetes elhasználódás (állapotromlás) során keletkező olyan hibák, amelyek elhárítása rendszeres állapotvizsgálat alapján tervezhető, azonnali beavatkozást azonban nem igényelnek. A 2. fokozatú burkolathibák a forgalom biztonságát és az út állagát veszélyeztető lokális burkolathibák (a továbbiakban: kátyú). A kátyú magában foglalja a közút jellemző műszaki állapotától eltérő jellegű olyan burkolathibákat, amelyek az utak használóit, a járművezetőket hirtelen irányváltoztatásra kényszerítenek, és ezzel balesetet idézhetnek elő. Ide tartoznak az 5 cm-nél mélyebb burkolathibák.

45.§: A földutak karbantartásáról – személygépkocsival történő járhatóságának biztosításáról – a forgalmi viszonyoknak, a talaj adottságának és az időjárásnak megfelelően évente legalább egyszer kell gondoskodni. A földutak karbantartása során a földutak járófelületét, a profil kialakítását rendezni kell. A földutak fő hibáit – gödrösödés, elsárosodás – a nem megfelelő talajszerkezet javításával, az útfelület egyenletessé tételével, megfelelő oldaleséssel és a csapadékvíz elvezetésének megoldásával szükséges megszüntetni. A földutak karbantartása során prioritással kell kezelni azokat a földutakat, amelyek életvitelszerűen lakott ingatlanok kizárólagos megközelítését szolgálják.

46.§: Az útburkolati jeleket – az éves javítási program keretén belül – rendszeresen fel kell újítani, az optikai vezetés láthatóság biztosítása – a közlekedésbiztonság javítása – érdekében.

47.§: A zajvédelmet szolgáló berendezéseknek a természetes elhasználódásból, megrongálódásból eredő pótlását, cseréjét, szükséges karbantartását folyamatosan kell végezni.

 

IV. fejezet: Díjelszámolás, költségek, tulajdonviszonyok

48.§: Mentesül mindennemű díjfizetés alól a nemzet és rendvédelmi szervek által üzemben tartott gépjárművek után, illetve a megkülönböztető jelzés használatára jogosult szervezetek által üzemben tartott gépjárművek után.

49.§: A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

50.§: A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozásra vonatkozóan a megyei vezetés várakozási díjat jogosult megállapítani, melyet rendelet formájában köteles iktatni.

51.§: A várakozási díj mértékét a megyei kormányzó testület rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. 

52.§: A helyi kormányzói testület megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.

53.§: Az országos közutakon, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatást az ingatlan vagyonkezelője, vagy megbízása alapján az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló, a közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek kezelőjének minősülő gazdasági társaság vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság látja el.

54.§: A járművek országos közutakon, valamint állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a vagyonkezelő, illetve szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

55.§: A járművek országos közutakon, autópályákon, autóutakon, valamint állami tulajdonban álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon úthasználatra vonatkozóan a megyei vezetés úthasználati díjat jogosult megállapítani, melyet rendelet formájában köteles iktatni.

56.§: A miniszter - rendeletben - meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.

57.§: Használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felelős.

58.§: A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

59.§: A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. 

60.§: Parkolási és úthasználati díjszabás megállapításánál a szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.

61.§: A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő, kezelő szerv köteles megtéríteni.

62.§ A közútkezelés éves költségkeretét a mindenkori állami és megyei előirányzati törvényben, rendeleteben kell meghatározni.

 

V. fejezet: Záró rendelkezések

63.§: Jelentörvénytervezet 1957. október elsejétől hatályos, igazodva a 1957-1958-as fiskális évhez.

 

---

vissza