Történelmi rovat

Szép jó napot kívánok minden olvasónak! Bocsánat kéréssel tartozom az olvasóknak, hogy ezév januárjában nem tudtam hírt adni magamról, és a mongol ásatásokról. Az ok egyértelmű. Sok lelet, ezáltal sok munka és dokumentáció. Az ásatáson mongol, kínai és szovjet régész és történész kollégákkal dolgozom együtt! Előre is szólok, hogy nem politizálunk! A Mongol Nemzeti Múzeum nekünk köszönhetően rengeteg tárggyal gazdagodhat. Az ásatások során rengeteg szkíta mindennapi használati tárgyat találtunk. Ezek kora kb. 3000-4000 év is lehet. Ezeken felül aranyékszereket is találtunk egy sír feltárása során. A sír és a benne található valószínűleg női csontváz egyidős a használati tárgyakkal és az arany ékszerekkel.  Az ásatás várhatóan 1953. áprilisában fog véget érni. Innen visszautazok majd Cironiába. Nagy valószínűséggel itt Cironiában lesz a következő ásatás, de helyet egyenlőre még nem tudok mondani. A szerkesztőség levele megérkezett hozzám, hogy utazzak Koreába Steve Parkert felderíteni. Részvétemet küldöm a családnak! Mentem volna, a kínai ásatásvezetővel is egyeztettem, de ő arra hivatkozva, hogy Koreában a testi épségem veszélyben lenne, ezért nem engedett.  Visszatérve az ásatásra. A helyszín Mongólia északi része, azon belül is a mongol-szovjet határ mentén vagyunk. Nem, nem léptem át határt! De bizonyos emberek kíváncsiságát kielégítve. Egy szép augusztusi nap délelőttjén felmásztam egy szép magas fára a határ közelében. Arra voltam kíváncsi, hogy odaföntről milyen lehet a kilátás a vadregényes tájra. Egy távcső is nálam volt, amivel a szovjet határ felé néztem, és igen. A messzi távolban bizonyos táborszerű objektumot láttam. Megállapításom szerint ez az egyik gulág nevezetű szovjet koncentrációs tábor lehetett.