Az elengedhetetlen új egészségügyről

Egyre többet foglalkozunk nemcsak a törvényhozás keretein belül, de a közbeszédben is a ciron egészségüggyel, ami roppant fontos, egyben kényes téma, ami összefügg több más témával is, amely változtatásra szorul, ilyen akár a nyugdíjkérdés is. De maradjunk az egészségügynél. A kormányzat, évente sokmilliárdot költ az állami alkalmazottak bérére. Ez évek óta folyamatosan emelkedik, amely megnehezíti a gazdaság növekedését, másrészt komolyan sérti a szabadversenyes kapitalizmust. De miről is beszélek? Ma a költségvetésben milliárdokat fizetünk ki társadalombiztosításra, és egy, általam bújtatott állami egészségbiztosítónak nevezett, rendszert tartunk fenn. Ez pedig szemben áll minden olyan elvvel, amelyet annak idején az Alapító Atyák fektettek le. Thomas Jefferson és minden más nagy gondolkodó, akik elmélkedtek a kormányzat feladatain és hatáskörén, óva intettek a túlterjeszkedő államtól, mert az zsarnoksághoz vezet. Persze a Taylor-adminisztráció nem épít zsarnokságot, de a kiterjedt hivatalokkal és szabályozásokkal egészségtelen korlátok közé szorítják az egészségbiztosítással foglalkozó vállalatokat és cégeket. Mint konzervatív és ciron, aki hisz a tisztességes versenyben, ezt határozottan vissza kell, hogy utasítsam. Nem tudok egy olyan koncepciót támogatni, amely gátolja a fejlődést, és éppen azoktól követeli a rendszer a több pénzt, akik a nyertesei lennének egy új egészségügyi rendszernek. Ők az adófizetők. Nekünk pedig, törvényhozóknak őket kell támogatni. Persze nem elég a hibákat felróni, mit lehet és kell csinálni? A koncepció világos, létre kell hozni egy teljesen új egészségbiztosítást, de ebbe a munkába be kell vonni a President Palace-t és a törvényhozás mindkét házát. Hiszen csak együtt tudunk egy megfelelő javaslatot kidolgozni. Ennek pedig az alapja, hogy a társadalom- és egészségbiztosítás legyen önkéntes, egy biztosítás ne fedezze több személy ellátását, és az állami dolgozók ne kapjanak semmilyen plusztámogatást, ami a magánalkalmazottaknak nem érhető el, továbbá egészségügyi biztosítást nem lehet privilegizálni, vagyis nem jár kor után sem, így a nyugdíjasok se kapjanak ingyenes ellátást, és nagyfokú gyógyszerár-támogatást. Miért ne legyen kötelező? A kötelező volta miatt az árak adottak, és ahogy az állami dolgozóknak, úgy a magánszféra alkalmazottainak is ugyanakkora összegeket kellett egyik hónapról a másikra befizetni, kiiktatva ezzel az igen fontos verseny lehetőségét. Miért ne fizessen a biztosítás több személy után? Jelenleg az állami alkalmazottak családtagjainak ellátását a kormányzat magára vállalta, amely megterheli a költségvetést, és ez hosszú távon komoly károkat okoz. A megoldás, ha a családfő fizeti az eltartottai ellátást és biztosítását, így ne élvezzenek olyan kiváltságokat, amelyet egy másik ciron nem kaphat meg. További privilégium a nyugdíjaskorúak támogatása, amely szintén átgondolásra szorul, hiszen a ciron nyugdíjrendszer   Az elkövetkező hónapoknak erről kell szólnia, hogy minél előbb megvalósíthassunk egy új egészségügyet. Két megoldás áll előttünk, ezek közül az első, és én is ezt támogatom, hogy a fiskális év lezártáig megszülessen a törvényjavaslat, amelyet szakmai és politikai támogatás övez. Ez lenne a legjobb. A második megoldás, hogy visszavonjuk azokat a törvényi passzusokat, amelyek konzerválják a jelenlegi helyzetet, és jövőre egy kompromisszumos megoldást nyújtunk be. A véleményem az, hogy az első lehetőség lenne jó mindannyiunk számára, de főként a ciron adófizetőknek. Gregory McInnis Edmund szenátora (R)