Al Moritz jótékonysági est Silver Cityben

Bill Heslit: Tisztelt Vendégeink! Mindenkinek szép estét kívánok. Nagyon örülök, hogy ennyien eljöttek, mint láthatják a szakácsok is kitettek magukért. Rossz hír, hogy most a vendégek és Al Moritz, a rendezvény házigazdája szól Önökhöz. Addig még korogni fog a gyomruk. Hölgyeim és Uraim, fogadják nagy szeretettel Mr. Al Moritzot!   Al Moritz: Jó estét kívánok tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Elnökjelölt és Elnök úr! Köszöntök mindenkit a rólam elnevezett vacsorán, ami nagy megtiszteltetés számomra, ugyanakkor nem érzem úgy, hogy megérdemelném. Nekem viszonylag könnyű életem volt. Tudják, néha úgy érzem, hogy a rászorulókról kéne elnevezni ezt az eseményt, nem egy gazdag emberről, aki hamarosan rossz viccekkel fogja fárasztani az egybegyűlteket. (nevet)   Először is elnézést szeretnék kérni Mr. Bedroomtól, hogy kutya illatúan jöttem, de egyszerűen indulás előtt nem hagyott békén Cézár, a kutyám... Szóval ez nem valami hallgatólagos tüntetés a Reform Párt mellett. (hangos nevetés) (Taylor nevet)   Minekután ezt tisztáztuk, fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ez alapvetően egy jótékonysági est, így szeretném, ha a hangulat megmaradna olyannak és nem változna csatatérré az épület.   Tudják, beszéltem a hotel vezetőségével és elgondolkodtak, hogy megemelhetik-e a az ételek árát, hogy több pénz folyjon be adományként. Végül abban maradtunk, hogy a két elnökjelöltét megemelik, de százalékos arányban, mellé pedig egy grafikont tesznek, hogy az elmúlt 10 évben hogyan változott az étel ára. Sosem jönnek rá. (mosolyog, a teremben nevetés) (az elnök jóízüen nevet) (Underwood a vízzel teli pohárhoz nyúl és mosolyogva belekortyol)   Az mindenki előtt tény, hogy egy nagyon harcias, kemény kampány közeledik most a végéhez, mi pedig egy ilyen szép eseményen tehetünk valamit azokért, akik rászorulnak, de nem tudnak kimenni tüntetni érte. Mondjuk nem is ajánlom, elvégre progresszív kormányzó van, még a végén kijárási tilalom címszó alatt itt ragadnánk. (hangos nevetés) (Bedroom, Gloverrel beszélget és italt kortyolgatnak)   Áh, Mr. Lawrence is itt van... rögtön kiszúrtam. Ő az egyetlen, aki nem nevetett. (mosolyog) Jövőhéten, azt hiszem, hogy törvényen kívüli leszek Walkerben, tudják, mint az a vicc, amit már apáink is mondtak esti lefárasztóként: Az orvos nem írhat fel receptre szúrásra alkalmas kézifegyvert, tehát a tőr vényen kívüli. (kitörő nevetés, miután majdnem mindenkinek leesett a vicc) (Underwood kivigyorog Mr. Lawrence-re) (Glover nagyokat nevet, miközben Al Moritzot nézi) Látom, hogy néhányan még gondolkodnak, keresik a poént. Legközelebb valami egyszerűbbel jövök. (mosolyog) Nem, a fegyverekkel vigyázni kell manapság. Részben mert a progresszív vezetés alatt álló megyék és a nyugati konzervatív megyék kisebb-nagyobb korlátozást rendeltek el, részben pedig nem szeretnék arra ébredni, hogy valaki azt kiabálja az ágyamnál, hogy: ,,Tartsd meg a kalasnyikovot, te mocskos állat!" (nevetés)   Miután én sem ehetek, amíg a beszédek tartanak... Remélem nem bánják, ha szívességet teszek a gyermekeimnek és hazaviszek egy-két ételt a fogásokból. Úgy tudom, hogy nem számít korrupciónak... Csak lopásnak. (hangos nevetés)   Végezetül szeretném megköszönni a feleségemnek, hogy kiszabadított ma a csomóra kötött nyakkendőm csapdájából és nem hagyta, hogy ez az este nélkülem kezdődjön el, vagy velem, de érdekesen kötött nyakkendővel. (nevet) Köszönöm, hogy itt vannak! Köszönöm a figyelmet! Most pedig megadom a szót Cironia Köztársaság elnökének, George Taylor úrnak. Fogadják szeretettel! (Kezet nyújt Taylornak) (Taylor mosolyog, motyognak valamit) (Underwood, a nevetéstől enyhén hátrabiccentett fejjel tapsolja meg Moritzot és a szóhoz jutó Taylor elnököt) ("HAZUDIK! Ja, még el sem kezdődött, elnézést!"- Nevet Ed Glover)   George Taylor: Kedves Al Moritz Úr, Érsek Úr, Bedroom Szenátor Úr, Cougnes Alelnök Úr, Glover Kormányzó Úr!   Hatalmas megtiszteltetés, hogy ennek a fontos rendezvényen, szeretném megköszönni Al Moritz-nak a meghívást. Az a munka, amit Ön csinál, Al, az egy nagyszerű dolog, és remélem, hogy sokáig folytatja. A helyzetemet megnehezíti, hiszen rendkívül humoros volt, és most hoznom kell a formát.   Szeretném megköszönni a progresszív elnökjelölti párosnak, hogy eljöttek, és ennek a rendezvénynek ilyen nagy jelentőséget adott. Ez egy igazi kétpárti siker. Jó, hogy még nincs több befolyásos párt, mert nem férnénk el az asztal mellett.   Az elmúlt három évben, amióta vezetem az adminisztrációt, prioritásnak éreztem az oktatást, és nagyon fontos az est üzenete: támogassuk a szegény gyerekeket, segítsük őket tanulmányaikban, ösztöndíjakhoz segítsük őket. Szerintem Bedroom szenátorral együtt visszaülhetünk matematikaórára, ha már ennyi pénzt költök erre. De nem szégyellem, bölcsész vagyok, nem fizikus. De azért Cliffnek sokkal több tudást kell felszednie, nekem elég egy kis korrepetálás a százalékszámítás rejtelmeiből. Minket aztán oktathatna Ed Glover, természetesen csak főállásban. Sokakat megörvendeztetne ezzel Oaklandban. (Rafter meg hozná a vodkát, szól ki Underwood) (Glover a könnyeit törölgetve kacag)   Komolyra fordítva a szót nagyon fontos, hogy fejlesszük az oktatást, ezért is gondolom, hogy a ciron oktatás fejlesztése és irányítása Ridgefield feladata, nem lehet a megyékre bízni. Ezért is küldtem mindkét fiam állami iskolába. Meg persze azért, mert a magas adókulcsok, ami a fizetésemet terhelik, nem tudom megfizetni a drága külföldi intézményeket. Ők így is szeretnek, de a cironok is. Az elmúlt napokban Uniont jártam Hilary Renfielddel, itt is van az, akinek a mandátumáért száll harcba. Üdvözletemet küldöm Jeremiah Kolby szenátornak és Peter Nounnak is.   Nem csodás, amikor két reformpárti szenátora van egy megyének? Kár lenne ezt a ragyogást elhomályosítani. Na, amikor jártuk a megyét és egyik nagygyűlést a másik követte, a közönség sorából egyre többen emelték a magasba a „George Taylor, the Cironian Dad” táblákat, aminek én nagyon megörültem, hiszen nem sikerült Cliff Bedroom Godfather-kampánya, a választók nem hiszik el, hogy maffiafőnök lennék, és pár héttel a választók előtt ennél jobb jelet nem is adhatnának. A másik persze az, hogy amíg én lehetek dad, Cliff jóhiszeműen is csak grandpa. Tőlem ezt a jóindulatot megkapja, habár a kérdésben még egyezkednie kell az Adammal is.   Persze a dad jelző azt is jelenti, hogy nagyon sokan laknának a szomszédomban, sokak elfogadnának a szomszédjuknak. Kivéve William Franklin belforti szenátor. De Frank Underwood kifejezetten örülne. Megemlítem, ha már ő is itt van. Underwood szenátorral nagyon szívélyes a kapcsolatom, vannak lányai, és összebeszéltünk, hogy a két családod össze kellene boronálni, bár a fiam szerint ez túl hamar van még. Én bíztatom, hiszen amennyit Frank jár a szenátusi ülésekre és amilyen csendes, nem hiszem, hogy sok baja lenne a sokszor ellenséges apósokkal, akiknek lányuk van.   Tisztelt Vendégek, Sajtóképviselők! Bármilyen nehéz is a helyzet, bármilyen szívszorító pillanatokat is kell megélnünk, egy dolgot nem hagyhatunk el: a humorunkat és ezzel együtt a reményt, hogy minden jó irányba fog változni. Istenfélő baptistaként hiszek benne, hogy ha hittel és reménnyel fordulunk az Úr és Jézus felé, életünk jobbá válhat. Pár évvel ezelőtt, még amikor önkéntesként csatlakoztam a sereghez a nácik elleni háborúhoz, bíztam benne, hogy megdöntjük a gyűlölt hitlerista birodalmat. Amikor 1946-ban elnökjelöltként indultam el, erősen hittem benne, hogy minimum négy, lehetőleg nyolc év alatt képes leszek megváltoztatni az országot, és úgy érzem, valami megindult, ha nem is haladunk úgy, ahogy szeretném. Mielőtt Al Moritz elkezdte karitatív tevékenységét igen sok szegény és elesett gyermek imádkozhatott egy védőangyalért, és Al személyében meg is kapták. De mindenkit el kell, hogy szomorítsak: nem jelölöm magam helyett elnöknek.   (,,Kár, pedig jobb vagyok matekból!" - kiabálja Moritz)   Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt években a törvényhozás az adminisztrációm kapcsolata kiváló volt, nagyon sok fontos barátot szereztem a kongresszusból. Johnatan Rowle házelnök például heti rendszerességgel kávézik nálam a President Palace épületében, és közösen cserélünk eszmét bizonyos kérdésekről. Szóval, ha a progresszív páros állami pénzek elherdálásával akar vádolni a hátralévő napokban, felhívom a figyelmüket a kávészámlára, és hajtsák be a házelnökükön. Viszont ezek a beszélgetések bebizonyították, hogy a pártpolitikai ellentéteink ellenére van valami hasonló bennünk: Cironia szeretete. Cliff Bedroommal is összeköt valami, de az kevésbé elvont, inkább a fiatalkori hajkoronánk megritkulása.   Köszönöm a lehetőséget, Isten áldja Cironiát, Isten áldja mindannyiunkat!   (Underwood széles mosollyal az arcán tapsolja meg Taylor elnököt) (Bedroom tapsol) (Glover röviden tapsol, majd odasúg valamit Underwoodnak)   Al Moritz: Köszönöm, Elnök úr! Igazából örülök, hogy nem nekem kell ennyit kampányolnom, meg vitatkoznom. Még a végén nekem is kihullana a hajam. (mosolyog)   (Underwood vigyorogva bólint nagyokat Glovernek majd ő is visszasú valamit) (Az enyém egész jól átvészelte anno-szól közbe Underwood)   Most pedig átadom a szót a Progresszív Párt elnökjelöltjének, Cliff Bedroom szenátornak. Köszöntsék szeretettel! (Kezet nyújt az érkező Bedroomnak)   (Bedroom kezet fog Moritzal)   CliffBedroom: Üdvözletem hölgyeim és uraim! Üdvözletem Al Moritz úrnak, a mai est szervezőjének akinek külön köszönet a meghívásért! A ma este egy jótékonységi est amiért mindannyiónk nebében hálámat és tiszteletemet szeretném kifejezni. Köszönjük Mr. Moritz!   Moritz úr, mint tudjuk a katolikusok, mint jómagam, támogatója ezért hatalmas tiszteletnek örvend nálam és katolikus barátaim előtt. Szeretném ismételten a hálámat kifejezni neki és hatalmas tapsot kérek a tiszteletére. (hatalmas taps, Al Moritz feláll és mosolyogva meghajol) Üdvözlöm körünkben politikai ellenfelem Mr. George Taylort is, ő is tapsot érdemel. (hatalmas taps, George Taylor feláll és mosolyogva meghajol) Picit komolyabbra vettem a mai beszédem stílusát a mostani meghatódottságom után. (mosolyog)   Taylor elnökkel a magánéletben nem ápolok rossz viszonyt, rengeteg alkalommal beszélünk személyesen és telefonon is a mindennapok dolgairól. Természetesen a politikai hozzáállásával nem tudok egyet érteni, sőt megkockáztatom azt mondani, hogy legbelül ő maga is tudja, hogy sokszor lépései hibásak de az önös érdekei ezt legyőzik. Nem szeretném sorra venni azokat az intézkedéseit amik ellenemre vannak, de ha csak a több milliós ígéreteire gondolunk amiből semmi nem teljesült az már több mint elég. Egy ország írányítása hatalmas feladat ezt jól tudom, és akarva akaratlan, rossz döntéseket hozunk. Ez evidens, gyarló emberek vagyunk és hibázunk. Nem is ez a legfőbb gond, hanem az amikor hibáinkat nem látjuk be és nem vagyunk hajlandóak azt és annak hatásait mérlegelni. George Taylor ilyen, sajnos. Nem képes belátni hibáit és pártja ballépéseit.   Nem hajlandó azt korrigálni-kijavítani. Ez önfejűségre utal. Csak az önös érdekeket veszi figyelembe, azt probálja meg kivetíteni a társadalom felé, hogy ő és pártja hibátlan. Pedig hibátlan ember nincs. Nekem is voltak vannak hibáim, rossz döntéseim, de vele ellentétben én azt mindíg mérgelem akár utólag is. Hiba volt tőlem, hogy a szegregációt annak idején teljes mértékben elítéltem, sőt most is elítélem de annyi különbséggel, hogy most már az ellentábor érveit tiszteletben tartva, nem akarom megváltoztatni egy társadalmi réteg akaratát. (hatalmas taps) És én ezt a változást beismerem, de nem ismerem be hibaként, inkább egy bizonyos felvilágosodásként. Taylor elnök nagyon sokszor támad engem azzal, hogy akár hetente változik a véleményem. Nem igaz! Ez az egyetlen nézetváltásom volt az elmúlt négy év alatt. Amit nem bánok, hisz megismertem a déli emberek életszemléletét, megismertem Ed Glovert aki egy csodás ember. Úgy gondolom, ahogy a világ fejlődik a szegregációs probléma önmagát fogja megoldani. Fekete-fehér barátságok szövődnek, családok alakulnak ki ahol egy szinesbőrű ember beleszeret egy fehér emberbe, ugyanez fordítva is igaz. Kollégák és egymásrautaltság fog létrejönni, például egy színesbőrű orvos és fehér betege között. Csak idő kérdése és a színesbőrü társadalom teljesen beleintegrálódik a többségi társadalomba.   George Taylornak felkell nőnie ehez a feladathoz. Nincs készen a változásokra, a modernizációra, arra a szemléletváltásra amelyre Cironia népe vágyik. Ő még gyerekfejjel szenvedte át az első világháborút, viszont én már kamasz felnőttként. Ahol megtanultam azt, hogy azt emberi kapzsiság az önigazolások harcra háborúba taszítja a világ nemzeteit. A Progresszív Párt ezt kínálja önöknek. Tapasztalatot és haladást a korral. Változásokat, mely jó irányba mozdítja majd el Cironiát. Gondviselést! Gondviselést, az elesettek a szegények, a nyugdíjasok és mindenki számára akinek nem úgy alakult az élete ahogy azt eltervezte. Modernizációt és globalizációt amit az ötvenes évekbe átlépve szinte az egész világon építenek. Kényelmet az embereknek, lakhatás, utazás, tanulás, gyógyulás és a mindennapi élet területein. Nem járhatunk szemellenzővel, nem képviselhetjük a harmincas évek politikáját ami a kilenszázas évek elején is háborúba taszította a világot és a harmincas évek végén is.   Tanulnunk kell a hibáinkból, be kell látnunk kell azt, hogy amit eddig képviseltünk az már két nagy háborút idézett elő, és a világ polgárai már nem bírnának ki egy harmadikat. Változás kell, meg kell szüntetni azt a politikát mely kapzsi, korrupt, önös célok vezérlik. Al Moritz úr egy felvilágosodott értelmiségi, akiről példát vehet Cironia, hisz vagyonosodása nyilt titok, mégsem öntelt és fukar. Rengeteget adományoz támogatja az egyházakat és az elesetteket, megértette, hogy adni jó! Ezt kellene megértenie George Taylornak és a Reform Pártnak is. Adni Jó. A Ciron embereknek szüksége van a becsületes vezetőkre, ki kell építeni egy szociális hálót a gazdaság fellendítése melett. Ők ennek a jelét sem mutatták az elmúlt négy évben. Tehát távozniuk kell a politika színpadáról legalábbis egy időre. Engedjék meg nekünk, hogy mi is bizonyíthassunk.   (Adam Cougnes közben inkább várat épít az evőeszközökből)   Köszönöm szépen! (George Taylor Frank Underwoodra és Ed Gloverre kacsint) (Underwood megtapsolja Bedroomot, közben enyhe mosolyt enged meg Taylor felé a kacsintásra válaszul) (Glover tapsol, majd vakargatni kezdi szemöldökét) (Cougnes hangosan: ,,Nem megyünk enni?")   Al Moritz: Tisztelt Egybegyűltek! Köszönöm, hogy eljöttek! Köszönöm, hogy támogatják a munkánkat és köszönöm mindenkinek, aki segített. Köszönöm a ruhatárosnak, köszönöm a feleségemnek, az édesanyámnak, mindenkinek, aki segített, hogy segíthessünk! Isten áldja a Föld népeit! Isten áldja Cironiát! (Underwood feláll és hangosan elkezdi: "Így van! Isten Áldja Cironiát!")   Természetesen a felszólalóknak is köszönöm, meg azoknak a felszólalóknak is, akik önkényesen döntöttek saját felszólalásukról! (Nevet) Viszontlátásra az étkek körül!