Underwood főtanácsadó

                        Frank Underwood 1946-ban egy hajszálnyival kapott ki George Taylortól, két évvel később könnyedén nyerte meg a szenátusi mandátumát, majd idén a saját megyéjéig nem jutott el, denfieldi harmadik helyével elolvadt a kampánya. Jó bosszúnak tűnt, hogy beállt Cliff Bedroom mögé Burkhillben, ahol első nagy győzelmét aratta Bedroom szenátor Ed Gloveren. Igen, ezután befejezte. Nem a műtétje miatt, hanem ahogy többször is fogalmazott: nem tagja a Bedroom által létrehozott párton belüli erőcsoportnak, ő csak Burkhillre szerződött. Ezt most ideje átgondolnia. Bedroom váratlan győzelme új helyzetet teremtett, hiszen Underwooddal együtt mindenki Ed Glover jelöltségében hitt, sőt egyes hírek szerint az oaklandi kormányzó külpolitikáját Underwood dolgozta volna ki. De Cliff Bedroom győzelmével, aki a Szenátuson belül is kívülállónak számít a saját frakciójában is, de jó érzékkel tudja mozgósítani a fehér munkásosztályt és az úgynevezett grass-root mozgalmakat (olyan alulról szerveződő csoportok, amelyek politikai akarattól függetlenül jönnek létre, bármiféle direktíva ellenére, ilyen a „Polgárok Taylorért” is – a szerző) nagyon jól tudta mozgósítani, és nagyon magas részvételt tudott produkálni. Ám a győzelemhez ezeken túl szükség van Glover támogatóira, a déli megyékre, és meg kell szerezni a függetlenek támogatását is, amihez a megosztó Bedroom kevés, szüksége lesz egy profi politikusra, és ez Underwood. A burkhilli szenátor közkedvelt politikus, igazi alkukötőként ismert, aki a Reform Párt és a President Palace egyik célszenátora, ha egy törvényjavaslathoz támogatás szükséges, a reformpárti szenátortársai is jó véleménnyel vannak róla. Martin Ricketts (R-Ed.), a reformpárti szenátusi frakció második embere, akivel egy bizottságban dolgoznak „jóravaló liberálisnak” tartja, Stuart Hoyt (R-Mn.) szerint „Frank Underwood egy olyan személyiség, akivel könnyű jó kapcsolatot kiépíteni, és képes kompromisszumok kötésére.” A kék Délről jövő Jim Holsakamp (R-Ge.) szerint is kimagaslik a liberális törvényhozók közül az egykori elnökjelölt, és „ami ennél is fontosabb, világosan látja, hogy a megyék jogai az ország egyik legfontosabb és megkerülhetetlen részét képezik.” Vagyis Underwood mint az elnökjelölt „nagykövete” közvetíthet a progresszív politikai elit és az establishment, illetve Bedroom között, és segíthet bizonytalan szavazókat megnyerni Burkhillel együtt, ami idén csatatér lesz. De az operatív feladatokban, a stratégia megszervezésében is fontos szerepe lehet. Habár a madisoni szenátor nagyon aktív, fáradhatatlan, bármennyi nagygyűlést képes megtartani – de a kampány nemcsak erről szól. A helyi kampánycsapatok megszervezésén túl fel kell mérni, hol érdemes kampányolni, hol tud fordítani, hol értelmetlen kampányolni. Underwood politikai érzéke itt is nagy hasznára lehet Bedroomnak. A burkhilli politikus neve előkerülhet Bedroom alelnökjelöltjei között is? Kötve hiszem. Négy évvel ezelőtt ő volt a párt elnökjelöltje, majdnem el is nyerte az elnökséget, éppen ezért ez mindenképpen visszalépés lenne a számára, és mivel még fiatal, Bedroom győzelme esetén nyolc év múlva még újraindulhat az elnökjelöltségért, vagy négy év múlva. Bedroom elnököt pedig az alelnöki posztból sokkal nehezebb meggyőzni az igazáról, mint egy olyan posztról, ami sokkal közelebb áll az elnökhöz. Ha egy esetleges novemberi siker után valóban részt kívánna venni a kormányzati munkában, akkor President Palace kabinetfőnöke, az elnök utáni második legfontosabb poszt várományosa lenne. De addig hídként működhet közre a Progresszív Párt biztosításában, és Bedroom kampányának az irányításában, még akkor is, ha ez informális. Francis Underwood, Bedroom elnökjelölt főtanácsadója.