Egy magától értetődő választás vagy meghökkentő döntés?

George Taylor döntött, és Crowley kormányzóját kérte fel alelnöknek. A Taylor-reformjavaslatok köszönhetően ugyanakkor már a Kongresszus két házának is döntenie kell, hogy Cougnes kormányzó alkalmas-e a posztra, de mivel az elnök megválaszthatja a saját munkatársait, nem valószínű, hogy a progresszívak tömegesen leszavazzák az elnök által jelölt politikust. De miért is Cougnest választotta az elnök alelnökjelöltnek? A felsorolt jelöltek között az első öt között szerepelt a konzervatív politikus, aki jóval idősebb Taylornál, de nem számoltak vele különösebben, kivéve az utolsó napokban, amikor más minden arra mutatott, hogy ő lehet az alelnök. Az elnök környezetét is meglepte a döntés. Egy neve elhallgatását kérő forrásunk elmondta, hogy a legtöbben Stuart Hoytot, Tom Kane-t, Francis Blankot vagy Tim Goodmant várták, de páran úgy vélték, hogy Cougnes is befutó lehet. „Nincsenek ügyei, tapasztalt politikus, jól vezeti a megyét, és ami fontos, hogy jövőre vele könnyebben hozhatja az elnök Crowley megye elektorait.” Michael Tapper professzor, aki a Hillsborough College tanára, szerint George Taylor egy stratéga, és döntésében ez játszott szerepet. „1946-ban Crowley csatatérmegye volt, és várhatóan most is az lesz. Akkor 51 százalékkal, két százalékpontos előnnyel nyerte meg a nyolc elektort a későbbi elnök.” Mr. Tapper szerint Crowley biztosításával könnyedén elvághatja bármelyik progresszív elnökjelölt útját az elnökségtől, hiszen várhatóan Uniont az elnök hozza, így a progresszívaknak más megyék után kell néznie. „Ott pedig igen sok, nyolc elektor van, ami több, mint Cook megyéé, és várhatóan a progresszívak mindkét megyéért kemény küzdelmet fognak indítani.” De Cougnes több nyolc elektornál. A kormányzó kékgalléros és farmercsalád család leszármazottja, az anyai nagyapja farmer, az apja gyári munkás volt, aki kiemelkedett, egyetemre járt, majd a Reform Párt meghatározó megyei alakjává vált. Tapper professzor szerint Cougnes kiválasztásában szerepet játszhatott az is, hogy a vidéki és kékgalléros szavazók terén nem volt túl népszerű Taylor. „Ha ránézünk a térképre, akár Crowley-ra, akkor is látszik, hogy a vidéki településen kikapott vagy éppen tudott nyerni a konzervatív jelölt. Ami Underwoodnak Glover volt, az lehet Taylornak Cougnes.” Ugyanakkor véleménye szerint kétséges lehet a siker, hiszen az elnök még mindig az urbánus, magasabban képzett csoportokban erős. „Ahhoz, hogy Taylor győzzön, elég lesz ismét mozgósítani a Taylor-koalíciót, de szükséges lesz megerősíteni a vidéki konzervatívokkal. Ezeket pedig hozhatja Cougnes.” Legrand egy ilyen kritikus pont lehet, amelyet 1946-ban Taylor csak kétezer vokssal hozott. Sokak szerint ugyanakkor ez még így is nehéz lesz. „[George] Taylor most is kevésbé népszerűbb vidéken, mint a városokban, hiszen ő egy olyan politikus, aki akár a Progresszív Párt előválasztásán is indulhatna” – véli egy neve elhallgatását kérő reformpárti politikus. Ugyanakkor abban egyetért, hogy a vidéki konzervatívokkal Adam Cougnes jobban megszólíthatja ezeket a csoportokat, de kérdéses, hogy sikeres lesz-e. Mindamellett a Taylor-kampánystáb is máshogy gondolkodik. Ed Mullins, aki a kampány legfontosabb vezetője lesz, a négy évvel ezelőtti bevált receptet kívánja újra bevetni: felébreszteni a Taylor-koalíciót. 1946-ban Taylor a fiatalok, a függetlenek, a fehérgallérosok, diplomások, az urbánus lakosság és a délen lévő, mérsékelt liberálisok szövetségével választották meg a reformpárti jelöltet, akkor is Mullins volt a kampányfőnök. Információink szerint Mullins is egyike volt azoknak, akik Cougnest javasolták alelnöknek, hiszen a terveiben fontos a nyolc elektorral bíró Crowley, amelyet 1946-ban épphogy megnyert a jelenlegi elnök. „A progresszívak keményen fognak küzdeni Crowley megyéért: kell nekik a nyolc elektor, és megpróbálják elhódítani Tod szenátor mandátumát. ezért mindent meg kell tennünk, hogy miénk legyen a megye” – mondta el újságírói kérdésre Mullins. Ugyanakkor Taylor döntésében sokak szerint az játszotta a főszerepet (aki eredetileg Francis Wrighttal kívánt nekivágni az újabb kampánynak is), hogy a kormányzó egy erős, nagy teherbírású politikus, aki a párt establishmentjének fontos alakja, protestáns és vidéki, ami szavazókat hozhat. Taylort ugyanakkor leginkább az foglalkoztatja most már, hogy Cougnes milyen munkát fog végezni az adminisztrációban, többek szerint a törvényalkotási munkát bízná rá az elnök, aki a következő négy évben inkább külpolitikai témákra koncentrálna. „Adam bírni fogja, és jó alelnöke lesz Cironiának” – mondta róla Martin Ricketts szenátor (R-Ed.), a Szenátus második számú reformpárti vezetője, aki arra kéri a szenátortársait, hogy szavazzanak igennel Adam Cougnesre. „Nem szokványos a csere, de George Taylor egy nagyszerű embert talált a posztra” – dicsérte Crowley első emberét Stuart Hoyt (R-Mn.), aki igennel fog szavazni az alelnökjelöltre. Jim Holsakamp szenátor (R-Ge.) is támogatni fogja, mivel „tiszteletben tartja a megyék jogait.” A Képviselőházból igennel fog szavazni Michael Jezza ismert konzervatív fenegyerek (R-Be.), aki úgy véli, hogy „Cougnes kormányzó nyitott a valódi ciron konzervativizmus felé, és sok javaslatunk meg is valósulhat, ha ott lesz.”