← CikkarchívumCironia · megőrzött szerepjáték-tartalom · játékidő: 1949/10
Szűkül az alelnökjelöltek köre
Taylor november elejére ígérte, hogy megnevezi a jelöltjét
George Taylor november elején nevezi meg, hogy ki követheti a washingtoni nagykövetté váló Francis Wrightot az alelnökségben. Az első helyen Adam Cougnes Crowley kormányzója áll. Az idős politikus a félidős választások idején, miközben a Progresszív Párt a hat kongresszusi körzetből ötöt és a szenátusi mandátumot is megszerezte, Cougnest nem tudta legyőzni. George Taylor azért számít leginkább rá, mivel 1946-ban a Taylor-Wright páros igencsak leszerepelt a vidéki Cironiában, és kikapott az erős, vidéki konzervatív területeken is, sok legrandi települést is elvesztett. Cougnesnek kellene ezeket a szavazókat megszerezni, illetve Crowley nyolc elektora így könnyebben kerülhet Taylorhoz, aki 1946-ban mindössze két százalékponttal nyerte meg a megyét.
A második helyen Francis Blank áll, aki oaklandi szenátorként vezeti a reformpárti frakciót három éve a Szenátusban. Habár az előválasztás során kemény ellenfele volt Taylornak, de miután a későbbi elnök Blankot kiütötte Oaklandben, nem volt komoly ellenfele, viszont az egyik szenátusi mandátumot sikerült megszereznie. Az ő alelnökké választásával Taylor egyértelműen üzen a progresszívaknak: Oakland is pirosra vált. Blank szenátor választása valódi biztonsági játék, hiszen hasonló nézeteket vall, mint az elnök, de számíthat rá, ha kell valaki, aki közvetítsen a Kongresszus és az elnök között. Rendkívül tapasztalt, nyugodt vezetőként tartják számon, aki sok liberális szenátortársával jó kapcsolatokat ápol. Blank jelölése ellen sok szenátortársa lobbizik, ugyanis, ha ő lesz az ország alelnöke, akkor a megüresedő helyére Ed Glover kormányzó fog szenátort jelölni, aki minden bizonnyal progresszív lesz.
A harmadik esélyes Anthony Lombardi szenátor (R-Le.), aki erős konzervatív gyökerei segítségével mozgósíthatja a három éve sok helyen passzív vidéki konzervatívakat, most ebben segíthet Cook, Legrand, Crowley és Eagle megyékben. Ezek mind olyan területek, amelyek elektorait a végső győzelemhez Taylornak meg kell szereznie. Lombardi lemondása pedig azért sem rengetné meg a pártot, mert a helyére Rodgers kormányzó jelölhet, de ha a reformpárti megyei vezető különleges választást is ír ki, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a liberálisok megnyerik azt.
Az archívum olvasható emlékoldal. Folytatás: Meridia ↗