Ed Glover beszéde Miamiban

„Tisztelt Oakland! Kedves Barátaim! Mérhetetlen örömmel köszöntöm Önöket! Nagy győzelem áll mögöttünk, győzött az igazság! Gratulálok az összes megválasztott képviselőnek, szenátornak és kormányzónak, úgy vélem, hogy szinte mindenhol igazságos döntést hoztak a választók. Öröm számomra, hogy a déli progresszívek igen jól teljesítettek, s annak ellenére, hogy Greene-ben kaptunk egy jobbegyenest, Unionból részben mi söpörtük ki a semmirekellő reformpárti bandát. Talán kevesen tudják, de Edmure Johnson unioni kormányzó – aki nem mellesleg régi barátom – a déli progresszív eszméket vallja. Ez mutatja, hogy Unionban nagy változások lesznek. Pozitív változások természetesen. A déliek a Képviselőházban és a Szenátusban is erősek lettek, azt nem állítom, hogy többségben vannak, de egészen biztosan megkerülhetetlen politikai erőt képviselnek. Az új, progresszív többségű Képviselőház és a Szenátus együtt komoly ellensúlyát képezhetik a jövőben a Taylor-kormánynak, s ez megalapozhatja a két év múlva esedékes elnökválasztások eredményét is. Ezt nem úgy értem, hogy meg kell akadályozni a kormány munkáját, hisz az egyenlő a hazaárulással! Arra gondolok, hogy a most megerősödött Progresszív Pártnak az az elsődleges feladata, hogy politikai erejét arra használja fel, hogy jobb alternatívát nyújtson a választóknak, mint George Taylor. A jelenlegi elnökünket ugyanis nem tartom alkalmasnak Cironia vezetésére, mérhetetlen hataloméhsége és a körülötte rendszeresen előforduló korrupciós ügyekkel való látványos nemtörődömsége kifejezetten veszélyes a nemzet számára. Nos, azt kell mondanom, hogy Mr. Taylor hataloméhsége most nem csillapodott, nem véletlen, hogy első reakciója a választásokra egy jótékonysági vacsora meghirdetése volt. Reméljük a legjobbakat, a sok finom falat talán a politikai étvágyat is csökkenti… De kár ebbe több szót beleölni, térjünk át otthonunk kérdéseire! Miami és Oakland erős üzenetet küldött a világnak: megmutattuk, hogy velünk nem lehet szórakozni, mi azt mondjuk ki, amit valójában gondolunk. A politikai nagyotmondást és a hazugságot ez a megye nem ismeri, és én teszek arról, hogy soha ne is ismerje meg! Amíg a progresszívek egységbe kovácsolták otthonunkat, a Reform Párt gyáva módon megfutamodott, rettegett tőlem és félt a megsemmisítő erejű vereségtől is. Na jó, legyünk igazságosak, nem alaptalanul, hiszen a választási eredményekből látszik, hogy Oakland lakói egy emberként álltak ki a progresszívek mellett. Büszke vagyok arra, hogy kormányzói programomat Önökkel közösen írtam meg, s első rendeleteim már a fiókban várják, hogy kihirdessék őket! Politikai tekintetben az elmúlt kétévi munkámra nosztalgiával tekintek vissza, nincsen egyetlen olyan lépésem sem, amit megbántam, ezt azért kevés politikus mondhatja el magáról. Szenvedélyem Oakland, és tágabb hazám, Cironia! A kormányzói széket arra fogom felhasználni, hogy új világot építsek fel! Nem árulok zsákbamacskát, előre bejelentem, hogy két év múlva ismét indulok az elnökválasztáson, hogy ne csak Oaklanddel, hanem az egész országgal jót tegyek! Ezúttal sikerülni fog, tapasztalatom szerint egyre többen látják be, hogy én képviselem azokat az alapvető hazafias progresszív értékeket, amelyekkel elérhetjük, hogy kis hazánk is a nagyhatalmak közé kerüljön. Én Önökkel vagyok, és leszek is mindig! Mutassuk meg, hogy Oakland csak az első csepp volt a pohárban!”