George Taylor figyelmezeti a Progresszív Pártot az „egyetemes ciron és amerikai érdekekre”

George Taylor, a Reform Párt mérsékeltjeinek meghatározó alakja, aggodalommal figyeli, hogy a magát haladónak beállító Progresszív Párt „némely politikusa aggodalomra okot adó, felháborító és néhol szocialistának tűnő” nyilatkozatokat tesznek, amely igen káros a frissen létrejött ciron nemzetre. Véleménye szerint veszélyesek azok a gondolatok, amelyeket Elliot Weser fogalmazott meg. „Igaz híve vagyok Elliotnak, nagyon sokat tett hazánkért, és a republikanizmus eszmeiségért, én is a köztársaságiak mellett álltam a spanyol polgárháború idején, de amit mond, az szocialisztikus. Nem tudok támogatni egy olyan gondolatmenetet, amelyben ennyire túlterjeszkedik saját hatáskörén a központi kormányzat. Ez előbb-utóbb tervgazdasághoz, igazságtalanságokhoz és szegénységhez vezet. A központi kormányzat helyett a megyék pozícióit kellene erősíteni. Én autonómiát adok, Elliot jogokat akar elvenni.” Nem fukarkodott Mr. Taylor a Green Cartelnek szánt kritikákban sem: „Green Cartel, aki magát mérsékelt progresszívnak tartja, kormányzó szeretne lenni, legalább is én így értelmezem. Ebben nincs semmi rossz, Belfortnak is szüksége van jó emberekre. Mégis, azt gondolom, hogy így nem lesz jó kormányzó.” Taylor szerint a feltétel nélküli a New Dealtől is sokkal rosszabb, mivel teljesen lelassítja a gazdaságot, és hatalmas deficitet termel. „Ha mindenki kap annyi dollárt a zsebébe, amiből meg lehet élni, miért dolgozna? Ez csak a gazdasági mutatókat rontja, meggyőződésem, hogy rövidtávon államcsődöt hoz magával. A politikusoknak az Alkotmány szellemében kell tevékenykedniük, amely biztosítja többek között a gazdasági élet szabadságát, ezzel a javaslattal minden szabadságot elveszünk, és a költségvetési egyensúly erőteljesen deficites lesz.” Kérdésekre sem volt hajlandó arra válaszolni, hogy 1946-ban elindul-e pártja előválasztási folyamatában. „Ez még egy nagyon képlékeny és soktényezős folyamat, ma még nem aktuális. Amikor az lesz, nyilatkozni fogok, mire jutottam.”