Cironia választ 1946 - Első elnökjelölti vita

Thomas H. Blackwell: Jó estét mindenkinek! Üdvözlök mindenkit a mai estén Ez a nap is eljött, amikor a két párt elnökjelöltje vitázhat. Ez a demokrácia egyik ünnepe, amikor egy ország választott vezetőjét a nép megválaszthatja. A mai napi vita egy kis segítséget nyújthat a választóknak, hogy ki mellett döntsenek. De jöjjön is az este két főszereplője, a két elnökjelölt: Francis Underwood a Progresszív Párttól, És George Taylor, a Reform Párt jelöltje. (George Taylor bejön Frank Underwooddal, kezet fognak egymással, és mindkét jelölt leül) Francis Underwood: Üdvözlöm a kedves nézőket szerte nagyszerű országunkban! Remek alkalom ez a vita, hogy érdemi képet kaphassanak az elnökjelöltekről! Mindig öröm számomra egy ilyen vitán való részvétel! Remélem megtiszteljük azzal a ciron polgárokat, hogy minőségi vitát nyújtunk számukra! Thomas H. Blackwell: Akkor jó estét Önöknek is jelölt urak. Önök a ma este főszereplői, és még ketten. Én magam, Thomas Blackwell, valamint kollégám, Harold Trump újságíró is. Köszöntelek téged is. Harold Trump: Jó estét Uraim. Thomas H. Blackwell: A mai este az első elnökjelölti vita, ahol a téma a gazdaságpolitika és a szociálpolitika. Természetesen ma este is lesznek szabályok, melyet be kell tartani. A kedves nézőknek mondom, hogy ezek a szabályok előre le lettek egyeztetve és az is, hogy a vitát Francis Underwood fogja kezdeni. A szabályok a következők: három részből álla a mai vita. Először Frank Underwood öt percet kap programja ismertetésére a témákban. Erre két percben reagál George Taylor, majd két perces viszontválasz illeti meg Underwood urat. Ezután ugyan ez fordítva. A második részben tőle, és kollégámtól összesen öt-öt kérdést kapnak a jelöltek felváltva, amire három percben válaszolhatnak. A válaszra az ellenfél két percben reagálhat és megint két perces viszont válasz illeti meg az aktuálisan soron lévőt. Az utolsó részben mind a két jelölt öt percet kap, hogy összefoglalja gondolatait az estét illetően. Remélem érthető voltam. (Francis Underwood iszik egy korty vizet) Francis Underwood: Most már abszolút! George P. Taylor: Persze. Thomas H. Blackwell: Akkor Francis Underwoodé a szó öt percben. Francis Underwood: Ahogy elmondtam az elején szeretném még egyszer elmondani. Hatalmas öröm most itt Önök előtt állni. A vita a demokrácia egyik alapköve. Főleg, ha olyan fontos kérdésekről van szó mint a gazdaság és szociálpolitika. Ezen témák talán a legeslegjobban érintik országunk lakóinak megélhetési és boldogulási lehetőségeit. Mikor elindultam a Progresszív Párt előválasztásán, majd azután az elnökválasztáson hitet tettem amellett, hogy egy olyan rendszert kell kialakítanunk, mely egyszerre képes megőrizni a szociálisan érzékeny, humanista és liberális szociálpolitikát, mind emellett képes lesz leküzdeni a gazdasági problémkat is, beindítani a gazdaságot. Határozott és mérsékelt adópolitika kell melynek során át fogjuk alakítani a személyijövedelem adó sávjait egy hétsávos rendszerbe melynek során a gazdagok fogják magfizetni a nagyobb terheket míg a szegényebb emberek és a középosztály anyagi helyzetét megőrizzük.  A jelenlegi szorult gazdasági helyzetre való tekintettel enyhe 5%-os csökkentést intéznénk a válallati adóknál és megtartanánk a jelenlegi nyereségi adót. Így garantálva nemzetünk pénzügyi stabilitását és költségvetési egyensúlyát amelett hogy nem számoljuk fel a szociális támogatásokat. Mert mi bizony hitet tettünk a kötelező és általános egészségbiztosítás mellett, melyben vezető szerepet fog válallni az állam, hogy a terhek ne a munkáltatók avagy a dolgozókra tóduljanak. Munkanélülisegély, a munkahelyeken megfelelő biztonsági előírások. Egy jól működő társadalombiztosítási rendszert kell létrehoznunk, melyet mi a liberalizmus és a humanizmus ezsméinek mentén képzeljük el.  A cégeket sem hagyjuk hátra. A Cironia Worksel egyszerre fogjuk az első években támogatni a cégeket és felszámolni a munkanélküliséget. A Cironia Works és vele a Progresszív Párt egy olyan lehetőséget nyújt mely egy sokkal emberibb és sokkal szebb Ciron nemzetet vázol fel nekünk. Tartasanak velem és képesek leszünk elérni nemzetünk szociális és gazdasági jólétét! Köszönöm a szót! Thomas H. Blackwell: George Taylor, most reagálhat két percben. George P. Taylor: Köszönöm, nem kívánok most. (Underwood mosolyog egyet) Thomas H. Blackwell: Akkor most Geroge Taylor kap lehetőséget a programja bemitatására. Öt perc áll rendelkezésére. George P. Taylor: Szeretném köszönteni én is azokat a ciron állampolgárokat, akik figyelemmel követik az eseményeket. Nagy nap ez fiatal demokráciánk életében, és remélem, hogy ez is segíteni fog a választóknak, hogy eldöntsék, kire voksoljanak. Ma a gazdasági recesszió jelenti az ország legnagyobb gondját. Munkahelyek szűnnek meg, vállalatok zárják be a kapukat, családok megélhetése kerül veszélybe, farmerek fejezik be a földművelést. Éppen ezért olyan gazdasági programot kell végrehajtanunk, amely képes kezelni a válságot, képes beindítani a gazdaságot. Ha sikerül vállalatbarát környezetet teremtenünk, akkor ismét megnyílik az út a munkavállalásra, újra lesz pénze a családoknak, újra tudnak vásárolni. Ezáltal pedig megtérül a farmerek munkái is. Újra kell építenünk az ország gazdaságát, újra kell építenünk az ipart, hitet kell tenni a szabad piacgazdaság mellett, tisztelnünk kell a kapitalizmus mechanizmusát. Ezt figyelembe véve egy sikeres országot építhetünk fel. Thomas H. Blackwell: Frank Underwood ragálhat két percben. Francis Underwood: Köszönöm szépen a lehetőséget, de nem kívánok élni vele! Thomas H. Blackwell: Akkor most a kérdések köre következik. Első kérdést mindkét jelöltnek én teszem fel. A másodikat Trump kollégám, a harmadikat megint én. Aztán megint Harold következik, és az utolsó kérdéskör szintén az enyém. Akkor kezdjük is el. Francis Underwoodtól kérdeznék. Azt mondta mostani programjában, hogy olyan általános egészségügyet szeretne, melyben vezető szerepet vállalna az állam. Ez azt jelenti, hogy valamilyen formában, ha csekély mértékben is, de egészségügyi hozzájárulást azért kellene fizetni a munkáltatóknak és a munkavállalóknak? Ha igen milyen mértékűt, és ha nem, akkor miből fedezni a hatalmas költségeket, melyek az egésszégügyet terhelik? Francis Underwood: Természetesen nem tudna az állam egy 100%-os átvállalást most végrehajtani. Mondhatnám persze ezt is, de akkor nem lennék több egy ígérgető elnökjelölttől aki képtelen végrehajtani terveit. Én csakis olyan tervekkel dolgozok melyeket végre fogunk hajtani. Egy ciron polgár egészségügyi költségeinek 60%-ét állná az állam, míg 20-20%ot a munkéltatója és maga az alkalmazott. Itt jön be pontosan a mértékletes adópolitika mely szükséges ahhoz, hogy megfelelő anyagi körülmények jöjjenek létre ahhoz, hogy egy jól űködő egészségügyi rendszert hozhassunk létre a költségvetési egyensúly megtartása mellett.A rokkantak. öregek számára pedig 100%-ban államilag finanszírozott rnedszert kívánnák létrehozni. Thomas H. Blackwell: Taylor úr reagálhat a válaszra. George P. Taylor: Mr. Underwood! Nagyon jók ezek a tervek, de itt nemcsak a biztosítottakról van szó, a biztosítónak, ezek szerint Ön állami biztosítóban gondolkodik, annak a biztosítónak vannak kórházai, bürokráciája, és egyéb költségei. Egy olyan évben, mint a mostani, amikor a gazdaság recesszióban van, adóemelés nélkül hogy tudná ezt megoldani? Honnan szerezne erre megfelelő forrásokat. Az én tervemben sok biztosító harcolna a biztosítandók kegyeiért, ami lenyomja az árakat, hiszen verseny van, és fenntartják, újítják és bővítik kórházainkat. Az Ön terve legalább 7-8 százalékos deficitet termelne, ezt képtelenség lenne megoldani. Thomas H. Blackwell: Underwood úr, két perc áll rendelkezésére. Francis Underwood: Mr. Taylor! Az Ön adócsökkentő politikájával valóban nem lehet létrehozni egyy szociálisan igazságosabb rendszert. Mi ezt nem is kívánjuk. Megtartjuk az adók szintjét, kezdeti pénzügyi támogatásokkal növeljük a cégek versenyképességét, teret engedünk és támogatjuk a ciron válallkozókat belföldön és külföldön egyaránt. A ciron emberek pedig tisztes fizetést fognak kapni. A több fizetéssel rendelkező polgár növeli az adózás későbbi összegét, megerősíti a felvásárló erőt ez pedig kedvezni fog a cégeknek. Elsimerem, hogy az első években lehet bizonyos fokú hitelek felvételére kényszerülünk, de ezeket a beinduló gazdasági folyamatok miatt és az 1-2 éven belül várható szufficit miatt hamar vissza tudjuk majd törleszteni. Ezzel együtt létrehozhatunk egy olyan rendszert mely senki sem hagy hátra.Köszönöm a szót! George P. Taylor: De az érdemi felvetéseimre, az egészségüggyel kapcsolatban nem válaszolt! Francis Underwood: Már megint közbe szól ugye kedves Taylor úr, ez úgy látszik a vérében van. Ön a forrásokra kérdezett rá, én feletem rá. Thomas H. Blackwell: Nos, ez juttot válaszként Önnek Taylor úr! A választók majd eldöntik, hogy ez mennyit ér a választásokkor. Most viszont én kérdeznék Öntől. Mint mondta programismertetőjében sok munkahely van megszűnőben. Milyen módon segítene munkát keresni az embereknek? Milyen munkahelyteremtési programot indítana? Milyen munkanélküli segélyrendszert vezetne be? George P. Taylor: Köszönöm, ez egy nagyon, ha nem a legfontosabb téma. A Reform Párt, minden igaztalan híresztelés ellenére, nem hagyja magára azokat, akik nem tudnak dolgozni, hiszen a munkanélküliek túlnyomó többsége nem azért nem dolgozik, mert nem akar, hanem azért, mert nem tud, mert a világgazdaságban a háborús termelés leállása után nem indult újra a polgári termelési mód, nem tudtak elhelyezkedni még. Nekünk, politikusoknak, az a feladata, hogy segítsük őket, hogy ösztönözzük a vállalatokat és a munkaadókat, hogy bővítsék a munkásaik számát. Éppen ezért támogatom a munkanélküli segély bevezetését, amelyet mindazok megkapnak, akiknek nincs állása, két éven keresztül ez a támogatás az átlagos ciron bér kétharmadát kapja meg, két év után az összeg 50, három év után pedig a 25 százaléka fog csökkeni. Ebből az összegből kell fizetni a munkanélkülinek az egészségügyi biztosítását, ami nélkül nem jogosult igénybe venni azt, csak térítés fejében, kivéve a sürgős beavatkozást. Mivel ez az összeg adómentes, így év végén adó-visszatérítést sem áll majd módunkban adni. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a munkahelyek megmaradjanak, éppen ezért nem tervezünk leépítéseket az állami szférában sem, de átcsoportosítások a kormányzati és a megyei hivatalok között valószínűsíthetőek. A magánszektorban sem hagyjuk magukra a dolgozókat, hanem különböző állami támogatásokkal arra próbáljuk majd rábeszélni a vállalkozásokat, hogy alkalmazzanak minél több embert, így támogatást hívhatnának le azok a vállalatok, akik legalább egy éve nem találtak munkát, azok a vállalatok, amelyek finanszírozzák bizonyos szakmákra való ki- és átképzést, akik fiatalokat foglalkoztatnak. Erre minden évben megfelelő számú összeget félre fogunk tenni. Thomas H. Blackwell: Nos, Underwood reagálhat két percben. Francis Underwood: Nos itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek olyan tervek melyek még akár a következő évben is a nyomor szélén hagyhatnak családokat. A mi elképzeléseink szerint nem ördögtől való a közmunkaprogramok életre hívása. Az első 1-2 évben azoknak a nayg szegénységben élő embereknek akiknek bizonyos körülmények miatt nincs meg a megfelelő végzetsége jelentkezhet a közmunkaprogramokba, mely nagyobb fizetést fog adni mint a munkanélküli segély. Ezalat az illető válallkozhat arra, hogy beiskoláztatását elválallja és így ahogy a Cironia Worksben általunk is felvázolt módszer érvényesül, melynek során a cégek állami támogatást kapnak majd a beiskoláztatásért és az egyén munkába állításáért. Az mellesleg nem elég, hogy próbálkozunk... Olyan körülményeket kell teremtenünk, melyek önként arra ösztönzik a válallkozókat, hogy vegyenek fel több embert. Meg kell teremtenünk nekik a lehetőséget.  A munkanélküli segéllyel kapcsolatos nézeteivel mindazonáltal egyetértek, hogy az illető kapjon egyfajta munkanélküli segélyt. De ahogy mondtam a közmunkaprogramok nagyobb fizetést fognak garantálni, és azzal a lelkülettel dolgozhatnak az emberek, hogy hozzjárulnak csodálatos nemzetünk építéséhez. Köszönöm a szót! Thomas H. Blackwell: Hát ez jó hosszú volt. Taylor úr, kíván reagálni? George P. Taylor: A közmunkaprogram nem megoldás. Ön azt akarja, hogy emberek menjenek árkokat ásni fizetésnek megfelelő összegért, ami nem térül vissza. Én infrastruktúrát építenék, ha megválasztanak, vagyis olyan programok beindítását szorgalmaznám, amihez a magánszektor is tud csatlakozni, és amely valódi bevételt hoz. Az én programom éppen, hogy munkahelynövelő lesz, hiszen még Ön emelné a vállalatok és a vállalkozók terheit, én csökkenteném nekik, amivel a felszabaduló összegből bővíthetik a munkásaik számát, és egy ilyen állás sokkal jobb a közmunkánál, Mr. Underwood. Sokszor ezzel a Cirona Works-szel kapcsolatban az az érzésem, hogy ez olyan, mint az Enigma feltörésének a kódja – két-három emberen kívül senki sem ismeri. (mosolyogva ellenfelére tekint Taylor). Francis Underwood: Az eddigi felmérések nem ezt mutatják (visszamolyosg Underwood) George P. Taylor: Ötlethalmaz az egész, és néha előhúz a zsebéből egy-két választ, de összességében nem láttuk ezt a programot. Én megtiszteltem Önt és a nézőket, hallgatókat, hogy lássák, én mit kínálok. Az állam szerepe fontos, hogy támogassa az elesetteket, de nem feladata az öngondoskodás és az állandó önfejlesztés intézményének a kiölése, amire Ön készül. Uniformizálni akar ezreket, tízezreket, ugyanolyan munkát adna teljesen más végzettségű embereknek. Ez pótcselekvés, Frank! Francis Underwood: Ezt a pótcselekvést én több tízezer ember mentvárának mondanám inkább abból a mélyszegénységből amiben most élnek. Ha nálam ez a pótcselekvés, akkor a választók nyugodtan bízhatnak bennem, hiszen a valódi cselekvések elhozzák a Ciron álmot nemzetünk lakóinak számára. George P. Taylor: Látom Ön sem bírta ki. Nincs koherens programja a gondok megoldására. Thomas H. Blackwell: Nos, most Trump úr teszi fel a kérdéseit. Először Underwoodnak és utána Taylor úrnak. A reagálási idő és sorrend ugyan az, mint korábban. Harold Trump: Mr Taylortól kérdeznék először. Számomra még mindig nem világos pártja szociális programja, nem vélek szavaiban felfedezni semmi konkrétumot. Csak ígéreteket, a "jobb" szociális hálóra. Egyetlen konkrétum volt eddig, Mr. Vanderbilt szélsőséges szociális tervei, amit azóta sem vont vissza hivatalosan! Lehetséges, hogy az a program, valóságos? És a kidolgozása van folyamatban? Thomas H. Blackwell: Trump úr. A sorrendben és a szabályokban előre megyegyeztünk. Kérem tartsa be azokat. Először Underwoodtól kérdezzen és utána kérdezhet Taylor úrtól. Harold Trump: Elnézést Mr Blackwell. Én már csak ilyen szabályszegő ember vagyok. Francis Underwood: Maradjunk a rendnél, szívesen válallkoznék akkor én elősször! Harold Trump: Mr Underwood a Cironia Works, rutinszerüen segítené a munkanélküliség felszámolását, vagy csak megadja a kezdő lökést? Francis Underwood: A Cironia Works addig fog működni míg a cégek számra meg nem teremtjük azon lehetőségeket miszerint önmaguktól képesek lesznek  alkalmazni ezen embereket. Mindenképp egy hosszú folyamat ez, így úgy hiszem első elnöki ciklusom alatt mindenképp érvényben maradna a Cironia Works ezen része. A Közmunkaprogramok már más tészta, ha szabad így mondanom. Azokat 1-2 éves időre tervezzük nagyobb mértékben, utána már a beiskoláztatások révén az emberek jól fizető munkahelyeket fognak találni így átléphetnek a magánszektorba. A magánszektor pedig a kezdeti támogatások miatt garantálni fogja a tisztes bért és megélhetést. Amint mondtam hosszútávon a későbbiekben erre már maguktól is képesek lesznek. Tehát elmondhatjuk, hoyg a Cironia Works inkább egy hosszú távú terv, mely viszont csak az alkalmazottak után adna támogatást, nem torzítaná el a gazdaság szerkezetét. Nem sértené meg a szabad versenyt és a kapitalizmust. Köszönöm a kérdését! George P. Taylor: Az Ön tervei nem fognak semmilyen pozitív folyamatot beindítani, mert gazdaságélénkítő program nélkül (a közmunka nem az), amint befejeződnek a tervezett állami beruházások, az aktívak ugyanúgy inaktívak lesznek, ugyanúgy nem találnak munkát. Ha nincs gazdaságösztönző program, amivel a munkaadók képesek növelni a kapacitásukat, nem lesz több munkahely a magánszektorban, sőt még meg is fognak szűnni. Ugyan nem sérti a kapitalizmust, de erősen korlátozza a szabad verseny intézményét. Francis Underwood: A közmunkaprogramok által beinduló infrastruktúrális fejlesztések és még sorolhatném mindenképpen a gazdaság előnyére fognak vállni. Én úgy gondolom, hogy az a legfontosabb hogy az állam megadja a biztonságot a hazai cégek számára. Mind belföldön mind külföldön lehetőségeket fogunk nekik teremteni. Teret adunk a gazdaság szereplőinek és támogatásokat. Ön nagyon jól próbálja kifigurázni amit mondok vagy elferdíteni, de úgy hiszem, hogy a küzdelmemet egy jobb és szebb ciron társadalomért, melyben munkahelyek jönnek létre, mely a liberalizmus és a humanizmus eszméi mentén alakul ki, mely valljuk meg hiányzik a Reform Párt programjából, nem tudja eltántortani és nagyon remélem, hogy ezt a választók is meg fgoják látni. Harold Trump: Mr Taylortól kérdeznék. Számomra még mindig nem világos pártja szociális programja, nem vélek szavaiban felfedezni semmi konkrétumot. Csak ígéreteket, a "jobb" szociális hálóra. Egyetlen konkrétum volt eddig, Mr. Vanderbilt szélsőséges szociális tervei, amit azóta sem vont vissza hivatalosan! Lehetséges, hogy az a program, valóságos? És a kidolgozása van folyamatban? George P. Taylor: Harold, erről beszéltünk is korábban, hogy az én programom, az én problémafelvetésem teljesen más. Szerintem nem úgy lehet és kell a szociális biztonságot erősíteni, hogy minél inkább túlterjeszkedő, drága és nem hatékony központi kormányt építünk, hanem egyrészt támogatást adunk azoknak, akik a ciron középosztályt, középréteget alkotják, akik a valódi teherviselői az országnak. Ők azok, akik megtermelik azokat a javakat, amelyeket aztán szétosztunk. A mi szociális hálónk legfontosabb része az öngondoskodás: mindenkinek gondolnia kell magára, ezt a kormány nem teheti meg helyette! Az állam pedig csak azokon segítsen, akik próbálnak is tenni sorsuk javítása érdekében. Erősíteni kívánjuk a családosak és a gyermeket nevelők helyzetét is, ők a személyi jövedelemadózás terén kapnak kedvezményeket, hiszen ők majd kisebb adóval fognak adózni, mint az egyedülállók, így csökkentve a terheiket. A szociális háló nem azért lesz erős, mert hatalmas kedvezményeket és segélyeket folyósítunk, hanem azért mert erős a gazdaság, és az kitermeli a béremelést. Tervezünk állami nyugdíjat bevezetni az állami dolgozóknak, a rokkantaknak és külön, magas illetményt fognak kapni a veteránok. Támogatjuk az erős állami oktatást és a tanulmányi ösztöndíjak rendszerét is. Francis Underwood: A mi elképzeléseinkben pedig egy olya nállam szerepel aki senkit sem hagy hátra. Nem csak a középosztály létezik. Ön a középosztály felsőbb rétegeit akarja megerősíteni, mi a nehezebb körülmények között élő szegény munkások és farmerekért is küzdünk és a szűkebb anyagi helyzetben lévő középosztályért is. A mi szoicális rendszerünk alapja a humanizmus... Önök egy olyan rendszert fognak létrehozni mely ugyan lehet hamarabb okoz költségvetési egyensúlyt, de nagy szakadékokat fog létrehozni a társadalomban. Mi egy olyan jövőt kínálunk melyben fontolva haladva, hozzuk el a Ciron álmot, melyben megbecsülik a kemény munát, melyben nem fog kevesebbet érni az alacsonyabb keresetű a középosztálybelinél, sem a középosztálybeli a gazdagabb és tehetősebb polgártársainknál.  Az ön politikája csak feszültséget és szakadásokat fog okozni... George P. Taylor: Én készséggel elfogadom, amit mondd, de sehol se látom ezeket a terveket, nincs leírva, nincs publikálva. Ön azt mondta, azt nyilatkozta, hogy ez a vita kiváló alkalom lesz, hogy ütköztessük a nézeteinket, és Ön is bemutathassa a programját. Ön nem mutatja be a programját, Ön általánosságokban beszél, kikerül minden konkrétumot. Én programot, víziót hozok magammal, Ön liberális általánosságokat mond el percről percre. A mi programunk egyébként George P. Taylo: Én készséggel elfogadom, amit mondd, de sehol se látom ezeket a terveket, nincs leírva, nincs publikálva. Ön azt mondta, azt nyilatkozta, hogy ez a vita kiváló alkalom lesz, hogy ütköztessük a nézeteinket, és Ön is bemutathassa a programját. Ön nem mutatja be a programját, Ön általánosságokban beszél, kikerül minden konkrétumot. Én programot, víziót hozok magammal, Ön liberális általánosságokat mond el percről percre. A mi programunk egyébként nem fogja növelni a szakadékot, mi azon dolgozunk, hogy az általam középosztálynak tekintett állampolgárok és családok jól járjanak. Nem igaz, hogy én a felső középosztályt erősíteném, én megszervezném és megerősíteném a taylori középosztályt. Thomas H. Blackwell: Nos egy kis eltéréssel a szabályoktól, most Taylor urat kérdezem először. Az adópolitikája érdekelni kicsit részletesebben. Abból is a cégeket érintő adópolitikája. Milyen adókat vetne ki a cégekre? Milyen járulékokat kellen fizetni a cégeknek a munkavállalók után? Tenne e különbséget a kis- és közepes vállalkozások, valamin a nagy cégek között? Milyen adózási rendszert gondlna az egyéni cégeknek? Sávos adózásban gondolkozik, vagy minden cégnek azonos kulccsal kellene adóznia? George P. Taylor: Adópolitikában is annak vagyok a híve, hogy minél igazságosabb, minél stabilabb rendszert hozzunk létre, amely egyszer a társadalmi igazságosságot, másrészt a gazdasági stabilitást is szimbolizálja, az első a személyi adózást, a második a vállalati adózást jelenti. A vállalati adók terén két adót kívánok bevezetni, az egyik a társasági adó, a másik a kötelező társadalombiztosítási adó. A társasági adó egysávos lenne, és azt venné figyelembe, mekkora is az a cég, mennyire tőkeerős. A vállalatok és mindig a tőkeerejüknek megfelelően adóznának, így az egy sáv ellenére sem kerülne háttérbe a kisebb vállalat a nagyobbal, sem fordítva. Ennek mértéke 26 százalék lenne, ehhez kapcsolódna a nyereségadó, amelynek mértéke 15 százalék lenne. Különbséget nem tennék a vállatok nagysága között, hiszen ebben az esetben az egy sáv is teljesen jól működik, a nyereségadó kivetésében lehet gondolkodni, hogy azt csak bizonyos tőkeerő felett vetnénk ki. Ezt összekapcsolnám egy erős adóhatósággal és egy olyan adócsalás-elleni törvényjavaslattal, amely börtönbüntetéssel sújtja az adócsalókat. Francis Underwood: Az adócsalás elleni törvényt személy szerint támogatom. Szerintem is fontos, hogy a törvény erejével harcoljunk azon csalók ellen akik kiakarják hazsnálni az államot és a tisztességes ciron polgárokat. Abban viszont nem értek egyet, hogy az ilyesfajta radikális adócsökkentés célravezető lenne. Ezzel pont hogy a költségvetésnek ártanánk... Ezzel nem tudok egyetérteni. A radikális adóengedmények helyett paicokat kell teremteni a hazai cégeknek. George P. Taylor: Éppen, hogy ezzel az adókedvezménnyel segíthetjük a vállalkozókat ahhoz a profithoz, amelyből befektetnek, és amellyel munkahelyeket fognak teremteni. Nem hiszem, hogy a vállalkozóknak érdekük lenne, hogy a megtermelt profitot ne fektessék be, ne folytassák a fejlesztéseiket, ne alkalmazzanak több embert, ha lehetőségük van rá. De ehhez olyan környezetet kell teremteni, ahol tudnak profitot termelni. Az Ön rendszerében nem tudnak. Én a keményen dolgozó kisvállalkozók érdekeit nézem ebben a kérdésben, hiszen ők alkotják gazdaságunk gerincét. Thomas H. Blackwell: Ha szabad egy magánvéleményt mondanom, úgy látom ebben a kérdésben két nézet csap össze. Egyik azt, hogy az állami beruházásokkal és munkahelyteremtéssel kell a keresletet növelni, a másik, hogy a vállalkozásoknál hagyjunk több pénzt, és azok beruházással és munkahely teremtéssel pörgessék fel a gazdaságot. Csak a nézők kedvéért mondom, és most nem is kívánok állást foglalni, semleges maradok. De akkor következzen Underwood úr kérdése. A munkanélküliséget Ön is kiemelte. Milyen állami munkanélkülieket segítő intézményrendszert képzel el? Munkanélküli segyélyről milyen elképzelései vannak? Francis Underwood: Az államnak kötelessége gondoskodnia azon állampolgárokról akiknek sajnos nincs lehetősége munkához jutni. A munkanélküli segély 4 évig járna, ebből az első évben a fizetésük 75%-át, a második és harmadik évben fizetésük 50%-át míg utána az utolsó évben fizetésük 25%-át kapnák meg. Az állam az oktatási intézményekkel karöltve kíván beiskolázattsi programokat indítani amelyekkel újra a munka világába akarjuk vezetni az onnan hosszú ideje kikerülteket. Mi nem kívánjuk a munkanélküliekre rakni oly terheket mint a Reform Párt. A munkanélküliek számára is az első négy évben 80%-os állami támogatás jár, átválallva azt a szerepkört melyet a munkáltató vállal magára később. Hiszünk benne hogy ezek bajba jutott emberek kiket nem büntetnünk kell hanem segíteni neki. Abban viszont hiszünk, hogy a 4é ves munkanélküli segélyt nem szabad kitolni. Az könnyen támogathatna egy olyan képet miszerint az állam nem a munka értékén alapuló társadalmat támogatja. Megjegyzem mielőtt valaki kikezdené mondanivalómat, 80%, később 60%, a munkáltató 20% a munkavállaló 20%. A munkanélküliség ideje alatt 20% a munkanélkülinek a többit az állam garantálja. Thomas H. Blackwell: Taylor úr reagálhat, és utána Underwood úrnak van a viszontválaszra lehetősége. George P. Taylor: Ezek mind és szép jó tervek, Mr. Underwood, de megint azt kérdezném, honnan? Ön minden szinten növelné a költségvetési kiadásokat, Ön elsőszámú munkáltatóvá nevezné ki a kormányt, Ön radikálisan emelné az állami szociális juttatásokat. Miből? Honnan venné ehhez a megfelelő összegeket? Mennyivel emelné az személyi jövedelemadót annak érdekében, hogy ezek az összegek befolyjanak? Vagy hitelből finanszírozná, ami csődbe vinné az államot? Az Ön programja nincs kellően kidolgozva. Köszönöm! Francis Underwood: Az én programomat áthatja a szociális érzékenység, mely az önével ellentétben gondol a kisemberre is. Ahogy már elmondtam, az adókat szinten tartjuk, olyan SZJA-t hozunk létre melyben nem terheljük a szegényebb rétegeket a gazdagabb rétegek pedig kiveszik részüket a nemzetünk építéséből ezáltal. Mi nem a szegényebb embereket terheljük, azokat akik ebbe belerokkannának henm azokat akik állni tudják a sarat. Kemény feladat lesz, de mi nem fogjuk szétszakítani országunk szociális hálóját. Fogunk hiteleket is felvenni, de Ön maximális tévedésben van hoyg egy hitel felvétel esetén tönkre menne az ország. Megfontolt gazdaságpolitikával és a gazdasági szereplők megerősödésével költségvetésünk stabilizálódik és képesek leszünk visszafizetni a hiteleket. Megfontolt gazdaságpolitikával és a gazdasági szereplők megerősödésével költségvetésünk stabilizálódik és képesek leszünk visszafizetni a hiteleket. A hitelek nem az ördögtől való dolgok, csak mértékkel kell alkalmazni őket és nem elpazarolni. Arról nem tehetek, hoyg a Reform Párt nem látja ennek a módját és csakis a kisembereken akarja meghúzni a nadrágszíjat. Thomas H. Blackwell: Trump úr teheti fel a kérdéseit. A reagálásra és a viszontválaszra megint a megfelelő idő és sorrend áll rendelkezésre értelemszerűen. Harold Trump: Mr Underwoodtól kérdezném: Önök még mindíg nem kaptak az ellenpárttól Vanderbilt szankciót, de már Thomas Kane nyilvánosan bocsánatot kért, Ok-Okozat, amig az  ok él az okozat is életképes, nem gondolja, hogy az egész perpatvar Vanderbiltet fedezi? Nem gondolja, hogy a Vanderbilt ügyet próbálják eltusolni? Ha már az érintetttől nem kaptam konkrétumot, önt kérdezem. Thomas H. Blackwell: Elnézést, de megint bele kell szólnom. Ez a vita a gazdaság és szociális politikáról szól. Ebben a témában kérdezzünk kedves kolléga. Francis Underwood: Mr. Trump, úgy hiszem ez nem teljesen a szoicális és gazdaság politikai kérdésekhez tartozik ezen szegmense a kérdésnek, de szívesen válaszolok rá. Mr. Vanderbilt tett egy igencsak felháborító kiejlentést melyét máig nem kért bocsánatot nyilvánosan. Thomas Kane ezt megtette. Ő is hibázott. Ő vele sem értek egyet. A Reform Pártemberei ugyanúgy patrióták mint mi csak más nézetvilággal. Ez az egy dolog amiben nem kételkedem. Harold Trump: Mr Blackwell a Vanderbilt ügy szorosan szociális ügy. Francis Underwood: De megtette. Vanderbilt nem. Elvárjuk tőle, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot ciron polgárok tömegeitől. Thomas H. Blackwell: Nos, akkor a reagálási sorrend marad. És utána Taylor urat kérdezheti Trump úr. George P. Taylor: Én úgy jöttem ide, hogy gazdasági megoldási javaslatról fogunk vitatkozni, és azzal a reménnyel, hogy megtudom végre, mit rejt a hatalmas köd, mi is az a Cironia Works. Úgy tűnik, a második fele nem valósul meg a vágyaimnak, de hogy az elsőben is csalódnom kelljen...nem vagyok hajlandó egy ilyen kérdésre válaszolni, ami teljes egészében azért lett feltéve, hogy az ellenfelemnek lejtsen a pálya. Ezenfelül nem is fogok ehhez hasonló kérdésekre reagálni az este folyamán, ez nem tisztességes. Thomas H. Blackwell: Sajnos egyet kell értenem a megjegyzéssel. Harold kollégáám, szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy mi újságírók a függetlenséget képviseljük. Azért kérdezünk, hogy a választókat segítsük, hogy minél több információhoz jussanak, azáltal, hogy a jelöltek a programjuk egy vagy több részét jobban kifejtik. Kérem ehhez tartsa magát, köszönöm. Harold Trump: Mr. Taylortól kérdezném: Ön felvetette az adósok börtönét, ezt már több államban is próbálták bevezetni, eddig senki nem járt sikerrel, (vagy összezárná őket köztörvényes bűnözőkkel?)nem csak a költségvetést tépázná meg a plusz kiadásokkal, de alkotmány ellenes is. Az adóhivatal jelenleg nem ítélő szerv, vagy alkotmány módosítás szükséges vagy az adóhivatalt kell 3 intézménnyel is összekapcsolni,  Bíróság, Rendőrség, BV intézet. hozzáteszem az összekapcsolás is hatalmas erőforrásokat igényel. Ön miként oldaná meg a helyzetet? George P. Taylor: Félreértés, sose beszéltem adósok börtönéről. Az adósok börtöne a jobb kort is megélt 19. századi Anglia sajátja volt, és ha olvad Dickens-regényeket, ezek ott tűnnek fel. Nem, én azt mondtam, hogy az adócsalókat büntetném letöltendő szabadságvesztéssel. Mint volt ügyész, tisztában vagyok azzal, hogy a harmincas években milyen sok ilyen tényállást kellett kivizsgálnunk, és ne feledje, mennyi maffiózót sikerült ezáltal letartóztatunk New York államban! Azt mondtam, hogy aki elcsalja az adóbefizetést, amivel saját országát lopja meg, az kaphasson börtönbüntetést. Rendnek kell lenni, rendet kell tenni – ezt képviselem. Ez azt jelentené, hogy 3-tól 5 évig letöltendő szabadságvesztéssel lehet sújtani a mérséklés lehetősége nélkül ezeket az embereket. Valahol ez felér egy hazaárulással, szóval az adócsalók még így is olcsón úsznál meg a tettüket. Francis Underwood: Ebben a kérdésben viszont teljesen egyetértek George Taylorral. Az adócsalás komoly bűntény, mely bűntett nemcsak Cironia ellen hanem minden tisztességes ciron ember ellen aki kötelességtudóan fizeti adóit. Azza már nem, hogy a vita lejtett volna bármerre is. Ugyan volt egy kérdés mely eltért a témától a semlegességet nem vonnám meg ezen vitától. Érvek ütköztek itt meg, melyek úgy érzem a mi oldalunkról erősebbek és hitelesebbek, ha Ön védekezésként ilyesfajta dolgokat hoz fel. Köszönöm a szót! George P. Taylor: Maradjunk a témánál. Frank! Francis Underwood: Én követem a témát, most ez is témába került. (mosolyog nagyot Underwood Taylorra) George P. Taylor: Ha már kitaposták Önnek...így sajnos nem kellett részletesen beszélnie a programjáról (mosolyog vissza) Thomas H. Blackwell: Sajnos az utolsó kérdéskörre nem maradt műsoridő, így a jelöltek három-három percben záró gondolataikat mondhatják el. Underwood úré a szó, utána Taylor úré. Francis Underwood: Nagyon örvendek, hogy azért elmodhatjuk egy tisztességes vitán vagyunk túl. A vita során az is jól látszódott, hogy a humanista és liberális szociálisan érzékeny politikai szemlélet találkozott és mondhatjuk így ütközött meg ma itt, a szociális jóval kevésbé érzékenyebb és társadalmi szakadékokat létrehozó Refrom párti irányvonlallal. NAgyon remélem, hogy a választók ezáltal a vita által mélyebb és áttekinthetőbb képet kaptak a jelöltek gazdaságpolitikáját és szociális politikáját illetően. Én és a Progresszív Párt összes jelöltje keményen fogunk harcolni, hogy elhozzuk Önök számára, legyen az egyszerű munkás ember, farmer vagy középosztálybeli vagy bármi más társadalmi réteg tagja, a Ciron álmot, mely mindannyiunk nagy vágya. Együtt Önökkel, Bármit Cironiáért! Köszönöm a figyelmet! Isten Áldja Önket! Isten Áldja Cironiát! George P. Taylor: Ma este két eltérő nézet, két eltérő filozófia csapott össze, két eltérő programot képviselő személy vívta meg itt a nemes, szellemi csatáját annak érdekében, hogy milliókat tájékoztasson arról, hogyan kívánja megváltoztatni az életüket, hogyan kívánja javítani a helyzetüket. Hiszek abban, hogy én is, és Frank Underwood is azért vállalta az elnökjelöltséget, hogy segítsen cironok millióinak, de abban is hiszek, hogy mi jobb lehetőséget kínálunk a mindennapok gondjainak a megoldására. Nem tudom, hogy jó lesz-e az az út, amit én mutatok, de ahogy a nagy republikánus elnök, Theodore Roosevelt is mondta: „Hidd el, képes vagy rá, és félig már véghez is vitted!”. Ezt képviselem én is. Köszönöm a figyelmüket, köszönöm a liberális demokráciába vetett hitüket. Jó éjszakát, Cironia! Harold Trump: Köszönöm Uraim! Thomas H. Blackwell: Én is köszönöm minden résztvevőnek a megtisztetlő munkáját. A nézőknek, hogy velünk tartottak. Remélem mindenki okosabb lett ma, és tudtunk segíteni a választóknak. Jó éjszakát mindenkinek, találkozunk a következő vitán. Viszontlátásra, viszonthallásra!