30 perc Stettonnal

  John Stetton: Jó estét kívánok! Dübörög a kampány, egyre több esemény és politikai hirdetés jelenik meg, a két jelölt, George Taylor és Frank Underwood fej-fej mellett halad. Mai vendégem George Vanderbilt, George Taylor cook megyei kampánymenedzsere. Jó estét kívánok! George Vanderbilt: Jó estét! Üdvözlöm a rádióhallgatókat is, nagyon köszönöm a meghívást! John Stetton: Televízió, Mr. Vanderbilt (nevet). Cookban a legutóbbi felmérés szerint 51 százalékponttal vezet George Taylor, második Frank Underwood 41 százalékponttal. Annak ellenére, hogy Cook piros megye, elég kicsi a különbség, nem gondolja? Terveznek helyi kampányeseményeket is? George Vanderbilt: Ha nem terveznénk, akkor sajnos elég gyorsan elveszíteném, ezt a pozíciómat! Természetesen tervezünk! Minél hamarabb, ha lehetséges, George természetesen személyesen is elfog látogatni hozzánk, azt próbálom éppen intézni a kampánystáb többi tagjával, hogy lehetőleg minél több ideig legyen itt velünk. De hát a stáb többi tagját is megértem, nekik is szükségük van az elnök jelöltünkre, és hála Istennek George igen népszerű hazánkban. Addig is amíg ő nem ér ide hozzánk, a képviselő és szenátor jelöltekkel foglyuk járni a megyét, és az összes ilyen kampány eseményen buzdítani fogjuk a Cook megyei lakosokat, hogy jöjjenek el voksolni, és természetesen, hogy a Reform párt jelöltjeire voksoljanak. Addig is, amíg ő nem ér ide hozzánk, a képviselő és szenátorjelöltekkel foglyuk járni a megyét, és buzdítani az emberek, hogy jöjjenek szavazni, és a Reform párt jelöltjeire szavazzanak. John Stetton: Mi a fő üzenetük Cook megyében a választóknak? George Vanderbilt: Hát mi lenne? Ne szavazz a progresszívakra! (elneveti magát) Viccet félre téve, elsősorban felhívjuk a figyelmüket, hogy milyen veszélyt rejt magukban a Progresszív vezetés, miszerint: sem a Cook megyei lakosoknak sem az egész ciron népnek semmi, de semmi szüksége, a Kommunizmusra tudom, hogy a Progresszívek szocializmusról is beszélnek, de kedves nézők, kérem higgyenek nekem! Az majdhogynem ugyan azt jelenti! Fontos még megjegyezni, hogy részünkről még igen fontos az oktatás! Nagy vágyunk, hogy nemzetünk élvonalban legyen a lángelmék számát figyelembe véve, és gyermekeink érdeke is az, hogy minél okosabbak legyenek. John Stetton: Ön ezt hol hallotta? Frank Underwood, a párt elnökjelöltje magát liberálisnak nevezi, nem hallottam volna, hogy a Progresszív Párt szocialista lenne. George Vanderbilt: Értem én, nagyon könnyű valamiről azt állítani, hogy nem az! Csak hát kibújik a szög a zsákból! Állandó jelleggel a munkásemberekről papolnak... aztán lassan már proletárok is lesznek a munkások? Félre ne értsenek! A munkáskezekre hatalmas szüksége van a nemzetnek! Én magam is tudom, bármit is tervezek megfelelő szakértelem, dolgos munkáskéz nélkül hazánk nem fejlődhet és épülhet! Ezúton is szólnék hozzájuk. Munkások! Szükségünk van rátok! Ne higgyetek ennek a baloldali maszlagnak! Mi is gondotokat viseljük! Nekünk is fontosak vagytok! Mondom, az én terveimet is általunk nagyon sokra tartott munkásemberek építették! Mi is gondjukat tudjuk viselni és érdekeiteket tudjuk képviselni! John Stetton: De Mr. Vanderbilt, Ön szerint, ha valaki a kékgalléros cironokat akarja erősíteni, máris bolsevik? Szerintem Underwood programjának nincs ilyen része, ami ezt jelezné. Ön szerint melyik a program szocialista része? George Vanderbilt: Kedves Stetton úr! Ön szakmája krémjéhez tartozik. (mosoly) Nenene, ne szabadkozzon! Szóval, az számít, hogy mit mondanak személyesen! Többször is kitértek a munkásosztályra országjárásuk során, ettől nem feltétlen lennének bolsevikok, de azért a munkaadókkal nem foglalkoznak. Márpedig ezek a munkaadók, mint a nevük is mutatja, adnak munkát a munkásosztálynak! John Stetton: Underwood kampányát a Westvale liberális befektetői és bankárai támogatják. Ennek ellenére Ön úgy véli, hogy titkon bolsevik rendszert építenének ki, ha Frank Underwood nyerné az elnökválasztást? George Vanderbilt: Titkon?! Nem! (elneveti magát) teljesen nyíltan fogják! De szerencsére, se George se én se senki a Reform pártból nem fogják ezt engedni (mosoly) Ezt én magam garantálom! John Stetton: Áttérve a törvényhozási választásokra, hány mandátumot vár a szenátorjelöltektől és a képviselőjelöltektől? George Vanderbilt: Őszintén? Az összeset szeretnénk! (Mosoly) de ha reálisan nézem a dolgokat, mindkét szenátori helyet szeretnénk, képviselőből pedig ha 4 vagy több hely a miénk akkor már elégedett leszek. John Stetton: Tehát az ötből legalább négyet szeretnének nyerni? George Vanderbilt: Ne nézzen butának, pontosan tudom, hogy 5 képviselőnk van John Stetton: A nézők figyelmét kívántam felhívni. Ők nem biztos (mosolyog). Ön magát fiskális és szociális konzervatívnak tartja? George Vanderbilt: Első soron konzervatívnak tartom magam! Hogy utána melyik irányzathoz tartozom? Őszintén szerintem nem célszerű egy irányzat mellett állni. Mindenből ki kell szemezni a jó ötleteket. Igen szerintem fontos a vállalatok támogatása, de szociális kérdésekre is érzékenyen tekintek. Nem jó éhező embereket látni.... Nem jó tudni, hogy tehetséges fiatalok nem valósíthatják meg álmaikat, itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy bejelentsem, hogy szeretnénk egy ösztöndíjat indítani nehézsorsú jó tanuló vagy tehetséges, gyermekeknek. Ez nemcsak tanulmányi, hanem sportösztöndíj is! Van ötlete valami találó névre? (mosoly). John Stetton: Milyen ösztöndíjat? George Vanderbilt: Huh.. szóval nem érthetően fogalmaztam.... Egy támogatást szeretnénk biztosítani, arra érdemes ér rászoruló gyermekeknek. John Stetton: Ez összefügg azzal, hogy a napokban és hetekben George Taylor változtatott eddigi oktatási elképzelésein, és hajlandó nagyobb összeget befektetni az állami oktatásba, ha elnök lesz? George Vanderbilt: Stetton úr! Aki ennyire átlátja a dolgokat miért nem politizál? (mosoly) Nem hiába mondtam azt a szakma krémje dolgot. De igen jól látja a dolgot! John Stetton: Köszönöm szépen, hogy elfáradt ide hozzánk! Biztos beszélünk még! George Vanderbilt: Én köszönöm, hogy meghívott és lehetőséget adott, hogy elmondjam a gondolatainkat. És igen, ha hív, akkor feltétlen eljövök. (nagy mosoly) John Stetton: Önökkel találkozunk legközelebb, viszontlátásra!