Pánik a Reform Pártnál

A Madison Megyei Reform Párt vezetése megkongatta a vészharangokat, és RNB-től jelentős forrásátcsoportosításokat kérnek, hogy megnyerhessék Madison megye két szenátusi mandátumát. Egyik párthoz közeli forrásunk szerint levelükben azt kérik, hogy jelentősebb kampányösszeggel támogassák Harold Wynn és Stuart Hoyt kampányát, főleg az utóbbiét, aki a Progresszív Párt feltörekvő csillagával, Thomas Kane-nel csap össze. Az Underwood felé igen nyitott Kane, ha ma lennének a választások, a szavazók 50 százalékát kapná, míg Stuart Hoytra 48 százalékuk voksolna, 2 százalék bizonytalan. A másik csatában Harold Wynn reformpárti jelölt 51, Cliff Bedroom progresszív jelölt 46 százalékponton áll, a választók 3 százaléka még nem döntött. A felmérés ötszázalékos hibahatáron mozog, így Mr. Wynn hibahatáron kívül vezet. A Hoyt-csapat már megkereste George Taylor csapatát, hogy egyeztessenek Taylor madisoni látogatásáról, aki korábban nem kívánt figyelmet fordítani a reformpárti megyére. Ugyanakkor a legújabb mérések után várhatóan ellátogat Madisonban, amelyet várhatóan hozni fog, és hogy megjelenésével bíztassa arra a konzervatív szavazókat, hogy válasszák Stuart Hoytot. Stuart Hoyt szenátorjelölt az establishment „üdvöskéje”, George Taylor közeli ismerőse és szövetségese, ezért a Reform Párt várhatóan mindent megtesz a győzelméért, és fontos lenne Kane legyőzése is a párt számára. Hoyt 1908-ban született Silver Cityben, majd a családja 1912-ben Sedgefieldbe költözött. A család nehéz körülmények között élt, apja gyári munkás, anyja takarítónő volt, ennek ellenére mindent megtettek az iskoláztatásáért, így középiskolai tanár lett belőle, és Sedgefield munkáskörzetében tanította a munkásgyermekeket egészen 1943-ig, amikor bevonult a hadseregbe, 1945 márciusától ismét tanított decemberig, amikor csatlakozott George Taylor madisoni csapatához, majd az oktatási tervet előkészítő bizottmányban kapott szerepet. Igen mérsékelt politikus, támogatja a szabad piacot, ugyanakkor az erősebb kormányzati szerepkört képviseli az állami oktatásban, támogatja a szociális ösztöndíjrendszert és a progresszív adórendszert, amivel kikezdte a saját bázisát, a libertariánus szavazókat. „Hoyt előnye éppen a gyengéje: megnyerheti a kékgalléros fehér választókat, de elvesztheti a konzervatív libertariánusok támogatását.” Jack Sender újságíró szerint további hátrány, hogy a radikális progresszív Thomas Kane jó kapcsolatokat ápol a párt mérsékelt és konzervatív szavazóival is, hátránya, hogy a megyében kis létszámban vannak nem fehér szavazók, akik nagy arányban támogatnák Kane-t. Sender szerint az mindenképpen erősítheti Mr. Hoyt pozícióit, ha az elnökjelölt kampányol vele, viszont felkeltheti a progresszív vezetés figyelmét is, hogy megszerezzenek a konzervatív megye két szenátusi mandátumát. A Reform Párt számításai szerint húsz biztos szenátusi mandátummal számoltak, ebbe feltüntették a két madisonit is, amely így veszélyben van. Hoyt szóvivője megkeresésünkre elmondta, nem aggódik a felmérések miatt. Les Whipsted szerint „ezek csak egy távoli csata előtti csetepatét mutatnak, az igazi háború novemberben fog eldőlni, amikor Stuart elnyeri a posztot.”