← Cikkarchívum

Cironia · megőrzött szerepjáték-tartalom · játékidő: 1946/2

Progresszív elnökjelöltek vitája 1946

Külpolitika

John Stetton: Jó estét kívánunk!Ez itt az 1946-os elnökválasztás első progresszív elnökjelölti vitája. A téma: külpolitika. Hogy képzelik el az elnökjelöltek Cironiát a nemzetközi térben. Én John Stetton vagyok, és ma én moderálom ezt a vitát. Szeretném köszönteni a két kollégámat: Thomas H. Blacket és Robert Crawleyt, ők segítenek a ma estében nekem. Robert Crawley: Én is köszöntök mindenkit! Thomas H. Black: Jó estét a kedves nézőknek és a résztvevőknek is! John Stetton: Most pedig hívnám a résztvevőket, akiket a legutolsó felmérések sorrendjében hívunk be, és kapnak szót: Edward Glover Pecksdale megyéből, és Francis Underwood Burkhill megyéből! John Stetton: Jó estét kívánok, Uraim! Ketten nem jelentek meg a vitán: Green Cartal és Elliot Weser. Edward Glover: Jó estét kívánok! Francis Underwood: Jó estét kívánok kedves Hölgyeim és Uraim! John Stetton: Elmondom az este napirendjét: először két percben köszöntik a nézőket, majd utána mindketten összefoglalják saját nézetüket a külpolitikában, és a megbeszélt menetrendtől eltérőben Izrael kérdésében is, amely most nagyon aktuális. Azt követően jönnek a kérdések, amelyeket hármunktól kapnak, ezt követi a szituációs kérdés, amikor egy szituációt, egy kitalált helyzetet fogunk Önöknek felvázolni, erre kell válaszolniuk, a két rész között 5-5 perc szünetet tartunk. John Stetton: Aki úgy érzi, hogy reagálnia kell a másik mondanivalójára. kézfelemeléssel jelezze. Nem kívánom nagyon korlátozni a vitát, de arra kérem Önöket, hogy tisztességet vitát produkáljunk. Nincs más hátra, hogy sok sikert kívánjak Önöknek! Megadom a szót Edward Glover úrnak, hogy szóljon két percben a választókhoz. Edward Glover: Kedves jelenlévők, Tisztelt Nézők! Nagyon fontos ez a mai nap, a politikai vita demokráciánk alapköve. Mellékesen jegyzem meg, szégyen, hogy két progresszív jelölt meg sem jelent itt, bizonyára inába szállt a bátorságuk. A külpolitika rendkívül fontos kérdés, ezért kellő figyelmet kell rá fordítani. Röviden a céljaimról: hazánk nemzetközi elismertetése, a ciron termékek exportjának növelése, illetve szoros együttműködés az USA-val. Köszönöm tehát a sok érdeklődő szempárt, sikeres vitát kívánok Mr. Underwoodnak is, a részletekről majd később. John Stetton: Köszönöm, most megadom a szót Francis Underwoodnak, hogy ő is köszöntse a nézőket! Francis Underwood: Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Nézők! Egyetértek Edward Glover és szerintem nagyon fontos ez a mai nap és ez a mai vita. A Demokrácia nagyon fontos támasza és létfeltétele a nyílt politikai vita és véleményformálás lehetősége. Maximálisan elszomorít, hogy kettő progresszív jelölt nincs itt, legfőképp engedjék meg, hogy nevén nevezzem... Green Cartel aki hevesen propagálja kampányát, ám fél-kommunista demagóg ígéretei mögé bújva nem hajlandó az érdemi vitára. Röviden és tömören ennyit szólnék külpolitikai elképzeléseimről: USA a barátunk így együtt kell vele működnünk, valamint a Ciron érdekek minél hatékonyabb képviselete, és óvatos, ámde nemzetünk biztonsága érdekében semmiképp sem feltétlen ellenséges politizálás a Szovjetunióval szemben. Én is szeretnék sok sikert kívánni Mr. Glover-nek, és remélem egy jó vita részesei lehtünk a mai nap! John Stetton: Köszönöm! Most arra kérem Önöket, hogy három-három percben foglalják össze a külpolitikai programjukat. Ed Glover kezd. Edward Glover: Hogyha három szóval kéne leírnom, hogy mit képviselek a külpolitikában, azt mondanám, hogy tisztességgel, őszinteséggel, és nyitottsággal kell fordulnunk a többi állam felé. Nyitottnak és kompromisszumkésznek kell lennünk hazánk érdekében, nyitnunk kell új külföldi piacokat és ebben a feszült nemzetközi helyzetben is szövetségesként kell tekintenünk a világ összes nemzetére. Fontos még Izrael kérdése is. Támogatom az önálló zsidó állam létrejöttét, de nem egy darab papírral és egy tollvonással kéne erről dönteni, hanem a szomszédos államok együttműködését kéne kérni ezügyben. Ne ágyazzunk meg egy újabb háborúnak a Szentföldön! Köszönöm, egyelőre ennyit mondanék! John Stetton: Köszönöm, hogy az időt is tartja, most Frank Underwoodnak adom meg a szót! Francis Underwood: Nemzetünk számára szerintem létfontosságú, hogy megteremtsük a külpolitikai stabilitást, mely az én külpolitikai elképzeléseimet behatárolják, ha mondhatjuk így. Minél több partnert kell keresnünk, de én úgy gondolom, hogy vannak olyan országok melyektől érdemes tartani a biztonságos távolságot, főleg, ha jóban akarunk lenni az Amerikai Egyesült Államokkal. Elnökségem alatt a ciron külpolitika nyitott, de határozott irányvonalak mentén zajlana. Izrael kérdésében személyes véleményem mely meghatározza ezen kérdésben politikai programomat az, hogy Izrael népe a zsidó nép megérdemli a független államot, de nem szabad elfeledkeznünk a helyi arab lakosság jogairól is. Leráztuk magunkról a nácik faji fenyegetéseit. Ahogy a zsidók megérdemlik a saját államot, a helyi arabok is jogokat érdemelnek. Mindenképpen a békés probléma megoldás az elsődleges cél. Köszönöm a szót! John Stetton: Köszönöm, arra kérném Önöket, hogy ne csapongjanak a témában, hisz a következő percekben a közel-keleti helyzetről mondhatják el a véleményüket David Ben-Gurion kijelentése kapcsán. Ezek mellett van egy teljesen új hír, amit a vita előtt mondtak meg nekem a kollégáim. David Ben-Gurion Mason Warding mellé áll, és ha kéri, kampányolni is fog neki már az előválasztás során. Ezt is kommentálhatják. Ed Glovernek adom meg a szót! Edward Glover: Köszönöm, Mason Wardinggal kapcsolatos kérdésekre nem reagálok, nem tudom komolyan venni azokat, akik a nevüket adják a tábornok ámokfutásához! Izraellel kapcsolatban épp most fejtettem ki álláspontomat, ahhoz még nem tennék hozzá mást egyelőre.   John Stetton: Mr. Underwood? Francis Underwood: Köszönöm a szót! Mason Warding tábornok azt hiszi, hogy még tart a világháború, szerény véleményem szerint.Ez a mostani lépés illik is az ő agresszív természetéhez. Ebben a kérdésben Cironia-nak mérsékelt és óvatos politikát kell folytatnia. Én személy szerint elítélem az erőszakot és nem tudom támogatni azt. Köszönöm! John Stetton: rendben Uraim, öt perc szünet következik a kérdések feltétele előtt. Folytatjuk a progresszívak vitáját. A kérdések jönnek. Először én teszek fel, majd Thomas Black, aztán Robert Crawley. Először Ed Glovernek tenném fel az első kérdésem: Elnökké választása esetén milyen politikát folytatna a Karib-térség országaival? Edward Glover: Továbbra is fenntartom előbbi szavaim jelentőségét, minden nemzetet szövetségesként kell kezelni a világban, ez igaz a Karib-térség országaira is. E kis, harcias országoktól tartani kell a megfelelő távolságot, mindemellett a két ország kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatait külügyminiszterem segítségével mindenképpen meg kívánom újítani. Köszönöm! John Stetton: Köszönöm! Tom, te következel! Thomas H. Black: Köszönöm a szót! Francis Underwoodtól kérdezném, hogy a külpolitikát illetően, hogyan kívánja képviselni országunkat a Szovjetunióban? Gondolok itt arra, hogy kíván-e ott konzulátust vagy nagykövetséget létesíteni, illetve engedné-e ezt fordított helyzetben a Szovjetiniónak? Francis Underwood: Konzulátusi szintű külképviselet létrehozása szerintem fontos, hiszen az esetlegesen a Szovjetunióban tartózkodó, bár tudtommal nem is van most nagyon ilyen, de a Szovjeteknél tartózkodó ciron állampolgárokat képviselnünk kell. Szerintem felesleges a nagyköveti szintű képviselet, hiszen nem lesznek túl szoros kapcsolataink az országgal. Amennyiben akar a Szovjetunió tehet ugyanilyen lépést a mi országunkban, de ez nem fogja egy nagy barátság kezdetét jelenteni az garantálhatom! Köszönöm! Robert Crawley: Kérdésemet Mr. Glovernek szeretném feltenni: Elnökként milyen viszonyt kíván ápolni Európa országaival, melyek a nyugati demokrácia jegyében működnek? Edward Glover: Az Egyesült Államok mellett a második legtöbb külpolitikai lépést a nyugat-európai államok irányába tervezem meglépni, ez ismét széleskörű gazdasági és diplomáciai lehetőséget rejt magában, ami Cironia elismertségéhez fog vezetni. Konkrétummal nem szolgálhatok, de biztosíthatom: mindent meg fogok tenni a jó viszonyért az európai demokráciákkal. Köszönöm! John Stetton: Mr, Underwood! Ön az előbb azt mondta, hogy Izraellel kapcsolatban mindent elmondott. Ez alapján Ön hivatalosan elítéli a zsidó milíciák harcát a britekkel? Francis Underwood: Szerintem a válasz nem az erőszak! Békés megoldás kell. Igen kijelentem a nyilvánosság előtt, hogy elítélem az erőszakot, tehát elítélem az ilyesfajta harcot. Diplomáciai megoldás kell, nem vér és fegyverropogás. Thomas H. Black: Edward Glovertől kérdeznék. Említette, hogy a külgazdaságot is erősíteni. Ez így elég általános. Milyen konkrét intézkedésekre gondolt, és mely országokkal fűzné szorosabbra a gazdasági kapcsolatainkat? Edward Glover: Főként az export növelésére, a lehetséges külföldi beruházók és nagyvállalkozók bevonzására gondolok. A szabad piacgazdaságnak - még ha van is némi állami beavatkozás - elengedhetetlenül feltétele a külföldi beruházások, ezért sem árt gyakran egyeztetni más országok vezetőivel külgazdasági kérdésekről. Cironia rejtett erőforrásait csak akkor fogjuk tudni kihasználni, ha mindent megteszünk a kifogástalan nemzetközi képünkért. Robert Crawley: Mr. Underwood! Ön korábban azt mondta, hogy Warding Ön szerint még mindig azt hiszi, hogy világháború van. Reálisnak gondolja, hogy hazánk az ő elnőksége esetén háborúba kerüljön? A hagyománnyal ellentétben azt kérdezem: Mit tenne ellenzékiként ebben az esetben? Edward Glover: Nem azt mondom, hogy jópofizni kell külföldi vezetőknek, de el kell hitetnünk a külföldi beruházókkal, hogy érdemes idejönniük. Hiszen valóban érdemes idejönniük! Köszönöm! Francis Underwood: A tábornok személye eléggé kiszámíthatatlan és narcisztikus. Szerintem akár saját egója miatt is képes lenne háborúba vinni az országot. Bár azt nem mondanám meg feltétlen kivel, de szerintem igen, képes lenne háborút kirobbantani, avagy belevinni abba az országot. Amennyiben mint ellenzéki politikus reagálnom kéne ez ellen, a törvényhozásban próbálnék meg mindent megtenni ez ellen, avagy ha ezen háború nem egy defenzív háború, akkor utcai, békés demonstrációkra hívnám az embereket. Bár nem tartom magam feltétlen pacifistának, nemzetünket távol kell tartanunk a háborútól! Köszönöm! John Stetton: Most pedig folytatjuk a vita harmadik részével, a motivációs kérdések! Az első kérdést Ed Glovernek teszem fel: Harry Truman elnök több olyan törvényjavaslatot is a Kongresszus elé kíván terjeszteni, amely kiszélesíti a polgári jogokat. Ha az ebben a kérdésben vallott véleményéért kritikát kap Truman elnöktől, megfogadja vagy visszautasítja azt? Edward Glover: Ez attól függ, milyen kritikát kapok. A kisebbség pozitív diszkriminációjának tiltásából nem fogok engedni, nem gondolom, hogy kifejezetten ez rontaná meg Cironia viszonyát az USÁ-val. Ugyanakkor én abban hiszek, hogy a polgári jogok mindenkinek járnak, minden ciron állampolgárnak. Valószínűtlen, hogy amiatt támadna Truman elnök, hogy minden polgárt egyenlőnek tekintek. Köszönöm! John Stetton: Mr. Underwood hozzá kíván szólni, két percben övé a szó! Francis Underwood: Köszönöm! Az rendben van, hogy nem tesszük a kisebbség jogait a többség jogai elé, de tartsuk magunkat távol a faji szegregációtól! Igenis kellenek jogok a kisebbségek számára, hiszen csak így harcolhatunk a faji megkülönböztetések ellen. De igazából mondjuk ki. Minden ember, aki itt lakik és szereti a hazáját az számomra ciron ember. Ha fekete a bőre, ha vágott a szeme, ha nem. Számomra minden tisztességes és becsületesen dolgozó ciron ember fontos! Az én programomban mindenkit ugyanolyan jogok fognak megilletni. Köszönöm a szót! John Stetton: Edward Glover válaszolhat Edward Glover: Tisztelt Mr. Underwood! Hol van itt akkor a probléma? Én is azt vallom, hogy minden ciron állampolgár egyenlő, sőt, támogatom a kisebbségek beolvadását is a többségi társadalomba - az együttműködésre és alkalmazkodásra hajlandókat természetesen. Emellett én nem félek kimondani: vannak Cironiában olyan agresszív csoportok is, akik a többségi társadalmat nem tisztelik, magukat felsőbbrendűnek tartják. A nagy progresszív jogvédők persze rendszerint felkarolják őket, no, én ezt nem fogom hagyni! A pozitív diszkrimináció nem old meg semmit! Köszönöm a szót! John Stetton: Akkor megyünk tovább, Thomas kérdez Frank Underwoodtól, vagyis felvet neki egy szituációt. Thomas H. Black: Francis Underwoodtól kérdeznék megint. David Ben-Gurion többször kifejtette álláspontját, és mint most már tudjuk, akár Warding tábornok mellett is kampányolna. Ebben az esetben ide is kéne utaznia. Ha a brit kormányfő azt kérné Öntől, hogy tartóztassák le David Ben-Gurion-t, és adják át a brit hatóságoknak, mit tenne? Francis Underwood: Köszönöm a kérdését! Mit ne mondjak, ez valóban egy kényes szituáció lenne, melyben nagyon komolyan meg kéne fontolnunk döntéseinket. Amennyiben a britek ezt kérik tőlünk akkor mi ezt végre is fogjuk hajtani. Ugyan támogatjuk a független Izraelt, de nem a harc útján, és meg kell, hogy mondjam, hogy a zsidó milíciák számos akciót hajtottak végre melyek a törvényesen intézkedő brit erők ellen indultak. Én hiszek abban, hogy a britek és az amerikaiak meg tudják oldani a problémákat. Ám őszintén remélem, hogy Warding tábornok nem hozza kényelmetlen diplomáciai helyzetbe hazánkat és nem hív meg olyan embereket ide, akiket más demokratikus országokban letartóztatnának. Köszönöm a szót! Robert Crawley: Mr. Glover! Elképzelhetőnek tartja, hogy Warding kerüljön olyan helyzetbe, mint Ben-Gurion? Ha így történne, kiadatását kérné más ország, akkor mit tenne? Edward Glover: Ha nem is kérdés nélkül, de megtenném. David Ben-Gurion egy tömeggyilkos, aki embereket szólít fel ölésre. Nem kerülgetem a kását, szerintem ez emberiség elleni súlyos bűn. Hogy ha Warding tömeggyilkosokkal nyíltan szövetkezne, maga is bűnrészessé válna, ebben a helyzetben kemény döntést kéne hoznom elnökként. Én a ciron embereket, a tisztességes polgárokat védem, a bűnözőket nem! Köszönöm! John Stetton: Köszönöm szépen a résztvevőknek és a riporterkollégáimnak a részvételt! Most a jelöltek elmondhatják a záróbeszédjüket. Először Frank Underwood teheti meg ezt, utána Ed Glover. Francis Underwood: Tisztelt Högyeim és Uraim, kedves Nézők! Nagyon örültem ennek az első vitának, hiszen a demokrácia alaptámaszait erősítettük meg ezzel. Nagyon remélem, hogy a többi progresszív jelölt nem futamodik meg a későbbi vitáktól! Mint ahogy külpolitikámban, így általános politikai nézeteimben is a mérsékeltség jelenti a kulcsszót. A szélsőséges nézetek, a szegregációt elősegítő nyilatkozatok vagy háborús uszítások nem fognak jót tenni nemzetünknek. Én a mérsékelt és stabil politizálás híve vagyok. Cironia valóban egy erős ország lesz, és ennek én leszek a felépítője amennyiben ezt önök megengedik. Engedjük magunkhoz közelebb és végül öleljük át a Ciron Álmot! Köszönöm a szót! Köszönöm a vitát! Edward Glover: Tisztelt jelenlévők, Tisztelt Nézők! Bár ma a külpolitika volt a téma ezen a vitán, nem csak külpolitikáról esett szó - aminek őszintén örülök -, hanem a nemzet sorsáról, jövőjéről is. Elnézést kérek mindazoktól, akik szerint a vita unalmasra, laposra sikeredett, ennek oka, hogy a radikális és vállalhatatlan jelöltek nem voltak itt. Green Cartel és Eliot Weser szégyelheti magát! De most nem velük kell foglalkoznunk, hanem Cironiával, s a ciron emberekkel. Hogyha valódi változást, demokráciát és igazságosságot akarnak, támogassanak engem a kampány során! Előre Cironia! Köszönöm a figyelmet és a vitát! John Stetton: Köszönöm az uraknak a korrekt vitát. Jövő héten találkozunk. Viszontlátásra!

Az archívum olvasható emlékoldal. Folytatás: Meridia ↗