Második elnökjelölti előválasztási vita - Reform Párt

Második elnökjelölti előválasztási vita - Reform Párt Renly Anderson : Jó estét kívánok a kedves nézőknek és mindazoknak, akik élőben követik az est történéseit. Önök a Reform Párt elnökjelölő előválasztásának második élő vitáját láthatják a csodálatos Columbia városából, én az est házigazdája és moderátora, Renly Anderson vagyok! Ne is vesztegessük tovább az időnket, szólítom a stúdióba a vita résztvevőit, Michael Jezza belforti képviselőt és René Westet, Cook megye kormányzóját, jó estét az Uraknak! (Mike Jezza mosolyog, integet az embereknek, valamit mond René Westnek) (West könnyed léptekkel sétál be a stúdióba, krémszínű öltönyében, hozzápasszoló világos nyakkendőben. Kezet fog Andersonnal és Jezzaval is, megpaskolja a vállait és sok sikert kíván neki) Renly Anderson : A szabályok egyszerűek, az első részben ugyanazt a kérdést fogom feltenni a két jelöltnek, amelyre négy-négy percben válaszolhatnak. A válaszok végén, amennyiben legalább egyikőjük jelzi felém, hogy reagálni szeretne ellenfele szavaira, tartunk egy plusz kört a reakcióknak, erre egy-egy perc áll rendelkezésre. Ezután a második részben a jelöltek személyre szabott, elsősorban szakpolitikai kérdéseket kapnak, amelyre 5-5 percben válaszolhatnak, majd az est végén mindketten 2-2 perces zárszót intézhetnek a választópolgárokhoz. Amennyiben valaki soron kívül reagálni kíván ellenfele szavaira, jelezze nekem és mérlegelés után szót fog kapni. Uraim, nincs más hátra, vágjunk bele! A kampány során mindketten nagy hangsúlyt fektettek Ed Glover támadására, hol csak elhatárolódva az elnök tevékenységétől, hol ennél jóval élesebb stílusban. Abban mindkét oldal egyetért, hogy az elnök nem mutatott olyan fokú aktivitást, ami elvárható lett volna, ennek ellenére Ed Glover így is rendkívül népszerűnek mondható a ciron társadalom körében. A kérdésem az, hogy mi volt Önök szerint a két legnagyobb mulasztása a Glover-kormánynak, illetve - hogy legyenek az ördög ügyvédjei is egy kicsit, - mit tartanak a két legpozitívabb intézkedésnek, ami a mostani kormányzati ciklusban történt? Először Mr. Jezza válaszolhat! Mike Jezza : Üdvözlöm a nézőket, ahogy Önt is (Renly Andersonra néz) és René West kormányzót is. Ha olyan hibátlan kormányzás lenne, akkor nem állnánk itt, nem kérdezné ezt. Ed Glovernek egy hibája van csak, de az végigkíséri az egész nemkormányázását: cserbenhagyta a ciron társadalmat, cserben hagyta azt közel kétmillió embert, aki négy évvel korábban rászavazott. Én Belfort egyik agrár és ipari vidékéről jövök, ahol az itt élőket komolyan sújtja az amerikai ipar előretörése, vagy Belfortnak vannak olyan térségei, ahol attól frusztráltak a farmerek, hogy az olcsó latin-amerikai termékek ellepik a ciron boltokat, és esélyük sincs arra, hogy termékeiket eladják. De Ed Glover magukra hagyta a szintén őt támogató színesbőrűeket, a nagyvárosokat, és mindenkit. Éppen ezért kell megindítani az alkotmányos vádemelési eljárást, hogy tisztázzuk, mi történt. Elnökként ezt ki fogom vizsgálni. Hogy mi volt az igazán jó dolog a kormányzásában? Mondjuk úgy, hogy nem gátolja a reformer törvényhozást, nem vétóz, nem ellenez, nem vitatkozik. Másik nem annyira kormányzati eredmény, mint inkább stratégiai érzék, hogy úgy tudja magához kötni egyes megyék vezetőit, hogy lekenyerezi őket támogatásokkal. Ez ügyes. Renly Anderson : Mr. West, Önről köztudott, hogy személyesen is egyeztetett Glover elnökkel cooki ügyekben. A kérdés ugyanaz, mit gondol, mi volt a két legnegatívabb és két legpozitívabb intézkedése a kormányoldalnak? Rene West : Köszöntöm először ezúton is a nézőket és persze mr. Jezzat és Önt is Renly. Véleményem szerint Edward Glover elnök népszerűsége abban rejlik, hogy egy szerencsés periódusában foglalhatta el az elnöki székét. Azt látjuk, hogy a reform többségű szenátus remek munkát végzett az elmúlt négy évben, a globális gazdaság pedig Cironiára is kedvező hatással volt, továbbá nem egy megye ért el a kormányzói és megyei tanácsok munkájának hála kimagasló eredményeket, úgy, mint Walker, Cook, vagy éppen Osborne. Ezek már önmagában megágyaztak az elnök népszerűségének. A másik tényező, ami egyben a Glover kormány legpozitívabb jellemzője volt, az a reform többségű Kongresszussal folytatott kooperáció és kompromisszumkészség. Balhék, politikai súrlódások nélküli ciklust tudhatnak maguk mögött, ami nem vált az ország hátrányára. A másik pozitívum, hogy igyekeztek apró lépésekben tenni az oktatási rendszer fejlesztéséért, a szociális intézkedésekért és az egészségügyért is. A világot nem váltották meg, de apró pozitívumokat elértek. Sajnos azonban több negatív dolog, mulasztás is árnyékot vet a Glover kormány tevékenységére. A hangzatos ígéretek ellenére mind a mai napig nem történt változás a szegregáció kérdését illetően, megyei népszavazások formájában sem. Az infrastrukturális fejlesztési javaslatot pedig bár készen kapták a Reform képviselőktől, nem tudtak vele semmit sem kezdeni. Egyértelműen ez a két legnagyobb hiba, mindezt csak tetézi a renyhe külpolitika, a szakszervezetek példátlan, ugyanakkor indokolatlan és felesleges megerősítése, az éves költségvetések beterjesztésének megdöbbentő hiánya, a kommunista veszély hibás kezelése, ami azt eredményezte, hogy a vörösök már szabadon járnak kelnek pártba szerveződve utcáinkon, illetve a munkásosztály átverése, kihasználása, betetőzve a mezőgazdaságból élők ignorálásával. Ezek olyan dolgok, amiket muszáj megemlíteni, még ha csak két dolgot is volt szabad kiemelni. Aki viszont ezek között rangsort akar állítani és elhallgatni egyet is, az bizonyosan az ország ellensége. De önkritikát is kell gyakorolni, hiszen a reform többség jobban is ráerőltethette volna akaratát a kormányra, de valahogy a képviselőházban vagy éppen a szenátusban sokaknak a szája járt és jár mind a mai napig, a gombokat már ügyesen tudják nyomkodni tét nélkül, de érdemi javaslathoz nem adnák a nevüket, ami valódi változást is hozna. Persze erről Jezza képviselő többet tudna mesélni, hiszen ő is asszisztált a progresszív kormány léhaságához. Ha Edward Glovert alkotmányos kötelességeinek elmulasztásával vádolva akarjuk pellengérre állítani, remélhetőleg ezt megtesszük még jó néhány hasonlóan passzív képviselővel, szenátorral és kormányzóval is. Összességében a progresszív oldal nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és a hangzatos ígéreteiket sem, és bár Glover elnököt emberileg sokra tartom, a munkájára nem tudok úgy tekinteni, mint cironia legdicsőségesebb 4 éve. Éppen ezért készülök változást hozni az ország életébe. Köszönöm!  (Jezza kézzel jelez) Renly Anderson : Mr. Jezza reagálhat, ha szeretne. Mike Jezza : Szeretnék, hiszen én már 1947 óta vagyok törvényhozó, nagy tapasztalattal, ellentétben ellenfelemmel, akinek ebben a közegben se tapasztalata, se tudása nincs, és még a háttérinformációknak se néz utána. A Képviselőházban a Taylor-adminisztráció és a Glover-adminisztráció alatt is csak olyan dolgokat szavaztam meg, amelyek a belforti szavazóimnak megfelelnek, és összeegyeztethetők a saját nézetrendszeremmel. Ez kicsit más világ, mint ott Cookban megyei vezetőként dolgozni, kormányzó (René Westre néz). Mellesleg Önből hiányzik az a tapasztalat, amely alkalmassá tenné az elnöki teendőkre. (West szót kér) Renly Anderson : Mr. West reagálhat, de utána ugrunk a következő kérdésre. Rene West : AZ Ön képviselői munkáját bizonyára nagy becsben tartják Belfortban és azon túl egyaránt. A választói elégedettek lehetnek akkor elmondása szerint. Viszont egy dolog egy kerületet képviselni és gombokat nyomkodni, és megint más egy országot vezetni. HA Ön ilyen remek munkát végzett, remélem, a belforti emebrek érdekében is, hogy folytatja eme jó szokását a következő ciklusban is, a Kongresszusban. Hiszen ismeri a mondást KÉPVISELŐ: A suszter maradjon a kaptafánál. Én már bizonyítottam cégvezetőként és kormányzóként egyaránt, még progresszív szembe szélben is. Nem mellékesen a kezdetek óta vagyok a párt tagja is. Hiszem, hogy meg van a kellő tapasztalatom a vezetéshez. Vezetéshez, nem képviselethez... Renly Anderson : A második kérdés szintén mindkettejükhöz szól. A kampányban Önök többször jártak munkások között, mindketten számos ígéretet fogalmaztak meg a jobb munkakörülmények és a magasabb bérek érdekében, lásd minimálbér, amely mindkettejük programjában szerepel, jóllehet nem teljesen azonos módon. Arra kérem Önöket, nevezzék meg azt a három legfontosabb intézkedést, amelyet az elnökké választásuk utáni első két évben meg kívánnak valósítani a munkavállalók életének könnyebbé tétele érdekében! Illetve hogyan kívánják ezt úgy megtenni, hogy sem a munkaadók, sem pedig a szabadpiac elve ne sérüljön? Ezúttal Mr. West válaszolhat először. Rene West : Az első és legfontosabb intézkedés a minimálbér bevezetése. Ezt nem országos minimumként kell elképzelni, hanem megyénkénti bontásban, a helyi élet és költségszínvonalhoz igazítva. Erre meg vannak a megfelelő szakemberek, akik a felméréseket és javaslatokat meg fogják erre vonatkozóan tenni. De abban mind egyet érthetünk, tisztességes munkát végző ciron polgároknak jár a létminimumhoz szükséges fizetés, sőt még több is. A kizsákmányolás és szipolyozás korának vége, a West kormány ugyanis rendet fog vágni a munka erőpiacon. A második legfontosabb intézkedés, hogy a munkavállalók végre valódi érdekképviselet kapjanak, nem pedig őket kizsákmányoló és kihasználó szakszervezeteket. A szakszervezeti jogok felülbírálásra szorulnak, mert jelenlegi formájukban csak politikai haszonszerzése alkalmasak, nem a munkásréteg képviseletére. A harmadik nagyon fontos intézkedés, hogy lehetőséget nyújtsunk állami továbbképzési programok keretében arra, hogy a munkásság szakképzettebb, kompetensebb, sokoldalúbb legyen. Mindez határozott versenyelőnyt fog jelenteni a globális piacon is, továbbá általános béremelkedéshez fog vezetni, nem mellékesen a külföldi vagy belföldi befektetők számára is vonzó lesz a szakképzett munkaerő. Renly Anderson : Mr. Jezza, Öné a lehetőség, hogy válaszoljon. Mike Jezza : Az első két évben több olyan dolgot hajtanék végre, amely jó a keményen dolgozó középosztálynak, jó a ciron vidéknek. Elnökségem első napján vámot vetek ki minden külföldi termékre, attól függően mennyire veszélyesek, de az amerikai autóipari termékekre 18 százalékos vámot vetnék ki, ezek után megkezdenénk a kereskedelmi tárgyalásokat az érintett országokkal. Ez munkahelyeket jelent, növeli az országon belüli fogyasztást, és prosperitást hoz. Bevezetem a minimális órabért, örülök, hogy West kormányzó is támogatja az ötletemet, amit éppen itt, Garfieldben mondtam el részletesen. Én ezt minimális órabérnek nevezem, amelyet különböző megyékben, régiókban, különböző mértéknek határoznánk meg. Más egy rozsdaövezeti kisvárosban, mint Silver Cityben. Amikor erről törvényt fog hozni a Kongresszus, ezt tudatosítani kell. Bevezetem a piacbarát társadalombiztosítást, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy a dolgozni akaró cironok félretehessenek időskorukra, lehetőséget kapnak, hogy szabad verseny keretében biztosítók között dönthessenek, és valamilyen módon biztosítjuk az idősebb korosztály életszínvonalát is. Mellette törvényjavaslatot fogok kérni a gyerekmunka ellen is, hiszen sajnálatos, hogy eddig ezt nem sikerült törvénybe foglalni, és az elvi lehetősége most is megvan ennek a szánalmas jelenségnek. (West jelentkezik) Renly Anderson : Parancsoljon Mr. West. Rene West : Köszönöm. Teljesen egyetértek Mr. Jezza gyermekmunkát érintő felvetésével. Egyetlen dolgot nem értek csak: Hol volt Jezza képviselő az elmúlt bő 10 évben, amikor ez ellen a jelenség ellen fel kellett volna lépni? Mert így kicsit hatásvadász ez az ígéret újfent. Kiegészíteném ezt azzal, hogy van az a kor, ahol bizonyos könnyebb munkákat már el tudnak látni a fiatalok némi nyári zsebpénz reményében. Ezt szigorú szabályozások mellett kell persze elképzelni, hogy a fiatalokat véletlen se használják ki vagy dolgoztassák túl. Viszont én azt mondom, egy kis nyári munka jót tesz a jellemnek. Egy példás, szorgalmas, erkölcsös ciron fiatalságot fog generálni a lehetőség. (szót kér Jezza) Renly Anderson : Képviselő úrnak van lehetősége viszontválaszra. Mike Jezza : Dolgoztam, és azt gondolom jól, tettem a dolgom, de nem a pártelit és a kongresszusi vezetés részeként. Sajnos nem mindent sikerült megoldanom, de elnökként ezek mellett a felvetéseim mellett is kiállok. És hogy mit csináltam? Olyan dolgokat, amelyek Ön szerint nem történtek meg. Legutóbb egy fórumon azzal vádolta a Taylor-adminisztrációt és az akkori Kongresszust, hogy nem történt infrastruktúra-felújítás. Minden évben többszáz millió dollárt biztosítottunk a leromlott vidéki hálózatok felújítására, többek között Cookban is, ha máshonnan nem, onnan tudhatná, hogy látta. Meg azt is elmondta, hogy felállítana egy, a nagyvállalatok gazdasági visszaéléseit vizsgáló kormányzati szervet. Mi a Kongresszusban erre minden évben biztosítunk forrást, hiszen az Igazságügyi Minisztériumban működik a Trösztellenes Osztály. Mi ezt tettük, Ön pedig nem végezte el a házi feladatot, nem készült fel. (West csak legyint Jezza olcsó próbálkozására, miközben kedélyesen mosolyog) Rene West : Magyarázkodás mr. Jezza. Kifogás. Az mindig van. Csak sajnos mostanra tele vele a ciron padlás... Renly Anderson : Térjünk át a következő kérdésre. Az világos, hogy a munkásságot Önök nem a szakszervezetek által kívánják megszólítani, mégis adja magát a kérdés, el tudnak-e képzelni olyan szituációt, hogy bármilyen formában együttműködjenek a szakszervezetekkel? Ha igen, milyen formában? Illetve mennyire tudnak azonosulni azzal a nézettel, ami szerint a szakszervezeteket bolsevik ügynökök működtetik? Mr. Jezza válaszolhat elsőként. Mike Jezza : Nem kívánom betiltani a szakszervezeteket, csak meg akarom adni a ciron embereknek a jogot, hogy átlépjenek a kollektív szerződések rendszerén, és ne kelljen ahhoz szakszervezeti támogatás, hogy valaki jobb béralkut kössön. Ellenzem, hogy bizonyos munkakörbe csak úgy kerülhessenek emberek, ha belépnek a szakszervezetbe, és tagdíjat fizetnek. Ha nem akarnak, nem kell. Szerintem nem akkor képviseljük helyesen a dolgozókat, ha olyan szakszervezeti vezetőket támogatunk, akik a progresszív pártelit emberei. Ma pedig erről van szó. Ennek ellenére bármikor leülök tárgyalni a szakszervezetek vezetőivel, ha ez az emberek érdeke. Renly Anderson : Mr. West következik. Rene West : Osborne megyében azt láttuk, hogy a kormányzó választási küzdelmekbe a szakszervezetek durván belefolytak, mi több, anyagi forrást is biztosítottak a progresszív jelöltnek. Én úgy gondolom, hogy a munkások által fizetett tagdíjat nem politikai nyerészkedésre kéne felhasználni. Az ilyen tevékenységek lehetőségét szigorúan ellenzem és fel kívánok lépni ellene. Programom ismertetése során többször is elmondtam, nem a szakszervezeti törvény porig rombolását tűzöm ki célul, de az jelentősen módosulni fog a Kongresszus támogatásával. Olyan módon, hogy az végre valóban a ciron dolgozók érdekében működjön. Nem a tagdíjaktól kell működőképessé tenni egy érdekképviseletet, mert az mindig magában fogja rejteni a diszkrimináció vagy a protekció lehetőségét, holott alkotmányunk egyenlő jogokat és bánásmódot hirdet. Valakinek ideje végre ennek a valóságban is érvényt szerezni és ki lehet erre alkalmasabb, mint országunk következő elnöke személyesen? Ami a bolsevik ügynökök megbújását illeti, a Harkley törvényt kell alapul vennünk és a szakszervezeti vezetési tagokat át kell világítani nemzetbiztonsági szempontból, ahogy a kongresszus tagjait is majd. Összegezve viszont magam is nyitva tartom az ajtót minden vezetőségi tag előtt, és hajlok a kompromisszumos megoldásokra. Egy ilyen megbeszélésre pedig hivatalos kell legyen majd a két ház többségi és kisebbségi vezetője is, mert a munkásjogok kérdésköre nem lehet pártérdek, be kell látnunk, hogy mind egy csónakban evezünk, olyan megoldás kell, amit minden fél hajlandó támogatni. Renly Anderson : Elérkeztünk a második részhez, ahol a jelölteknek személyre szóló szakpolitikai kérdéseket teszek fel. A válaszra öt perc áll rendelkezésre, amire a másik jelölt két percben reagálhat, végül a válaszadó egy perces viszontválaszra kap szót. Az első kérdést Jezza képviselő úr kapja energetikai kérdésben. Ön úgy fogalmazott, ellenzi az atom- és vízi erőművek építését, ezzel szemben a szénerőművekben látja a jövőt. Mire alapozza ezt az álláspontját? Az elektromos hálózat robbanásszerű fejlődése mellett miként tartja fenntarthatónak, illetve pontosan milyen módon fejlesztené a szénerőműveket? Valamint kiegészítő kérdésként hadd szúrjam be, elnökké választása után kizártnak tartja, hogy Cironia beszálljon a világszerte egyre elismertebb atomenergia-projektbe? Mike Jezza : Nem ellenzem a nem fosszilis erőművek építését, ez a mondat ki van ragadva a szövegkörnyezetből. Támogatom a jelenlegi erőműhálózatot, és nyitott vagyok minden magánérdekeltségű erőmű építésére, legyen az bármilyen – itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy privát erőművekről beszélek. Lehetnek állami tulajdonú cégek is, amelyek erőműveket építenek, de ezek csak stratégiai és egyéb okokkal kellően alátámasztott érvelések után épülhetnének meg. Nem hiszem, hogy a kormányzat szerepe az erőműépítés legyen. De nagy híve vagyok a fosszilis erőműveknek, ott minél több mező feltárására kell koncentrálni, nyitni kell az olaj- és a gázmezők felkutatására, akár a partmenti vizekben is, ezenfelül támogatok minden olyan kezdeményezést, amely segíti hazánk energiaellátásának a fejlesztését. Nem zárkózom el az atomerőműtől sem, de ehhez több hatástanulmány, háttérmunka és külön törvény is szükségeltetik majd. Renly Anderson : Kormányzó úré a lehetőség, hogy reagáljon az elhangzottakra. Rene West : Úgy gondolom nincs mit külön hozzáfűznöm az elhangzottakhoz. Annyit tennék csak hozzá, hoyg ne felejtsük el, kicsiny sziget vagyunk, korlátozott erőforrásokkal. A végtelenségig nem termelhetünk ki. Ez máris indokolttá teszi az alternatív lehetőségeket, mint például az atomenergia lakossági és ipari célú felhasználása energiatermelésre. Renly Anderson : René Westhez szól a következő kérdés. Sokakban megfogalmazódott a kérdés, hogy Ön túl baloldali elveket vall, azt gondolom, ezt az előző vitán már elég jól megvitatták. A kérdésem mégis ehhez kapcsolódik, Ön rengeteg ötletet átvett a progresszívektől, széleskörű szociális programokat és nagy kiadásokkal járó intézkedéseket helyezett kilátásba, jóllehet, ezzel párhuzamosan kiállt a deficit alacsonyan tartása mellett. Sőt, ennél tovább ment, azt állította, hogy fő szövetségeseinek a deficitellenes kör tagjait tartja. Nem érez ellentmondást ebben? Hogyan kívánja fenntartani az államháztartási egyensúlyt, ha a másik oldalon ennyi kiadást ígér? Rene West : Nincs itt semmiféle ellentmondás. Egyszerűen az ország anyagi helyzete jelenleg lehetővé teszi bizonyos rétegek és csoportok felzárkóztatását, a nagyobb jó és talán lehet mondani hasznon reményében. Ez nem jelenti azt, hogy adósságba vernénk magunkat, csupán azt a pluszt, amit megtermelünk okosan forgatjuk vissza. Akár egy professzionálisan működő vállalkozás. Pénzt, csak pénzből lehet csinálni, de általánosan igaz, hogy a boldog munkaerőnél nincs produktívabb. A cél tehát az lesz, hogy bizonyos szociális intézkedéseket megvalósítsunk, mindezt az országos költségvetés fájdalomküszöbéig. Mindez tehát azt jelenti, hogy továbbra sem fogunk mínuszba lépni. Mindezt persze könnyű mondani, de ezzel párhuzamosan növelni kell folyamatosan a bevételeinket is, ami a gazdaság erősítésével, annak több lábra állításával képzelek el. Továbbá meg fogunk szüntetni számos indokolatlan hivatali kiadást és pazarlást. A szociális politikámat pedig nem egyszer hangsúlyozta, de úgy képzelem el, hogy az ne örök időkre segélyekre és támogatásokra szoktassa a társadalmat, hanem lehetőséget adjon mindenkinek a talpra állásra, hogy később már ne szoruljon feltétlen hasonló kormányzati vagy megyei támogatásokra. Hozzáteszem mindezen elképzeléseimben nagy szerepet és némi támogatást várok a megyéktől is. Ez egy közös projekt lesz, közös céllal. Renly Anderson : Máris megadom a válaszlehetőséget Mr. Jezzának, csak egy villámkérdést engedjen meg. Kormányzó úr, Ön a bevételek növeléséről is beszélt. Elképzelhetőnek tart-e jelentős adó- és járulékemeléseket az Ön elnöksége alatt? Kérem, röviden válaszoljon. Rene West : Határozottan nem. Azzal nem megyünk semmire, ha abból adakozunk bőkezűen az embereknek, amit előtte az ő zsebükből vettünk ki. Nem leszek a ciron "János király" (utalás Robin Hood történetére) Renly Anderson : Köszönöm, Mr. Jezzáé a lehetőség. Mike Jezza : Hallhatták, ő Cikkcakk René, aki hol ide ugrik, hol oda, átveszi egyes véleményeket a progresszívaktól, másokat a reformerektől. Ebben tökéletes, de nem szintetizál, egyik kézzel ad, másikkal elvesz. Magát a deficithéjákhoz sorolja, de egyetlen jelentős deficitellenes politikus sem támogatja még, ez mindent elmond. Én törvénybe foglalnám a deficitellenes harcot, arra kötelezném a mindenkori Kongresszust és kormányzatot, hogy 4 százalék felé ne emelhessék a deficitet. Csökkenteném a jelenlegi kiadásokat is, és nem tervezek korlátlan szociális programokat, amelyek veszélybe fogják sodorni az országot. Nem tervez adókat, de kiadásokat növelne? Hogy? Én növelném az adójóváírásban szereplő tételeket, minél több lehetőséget adnék a cironoknak, hogy visszaigényelhessenek az adójukból, főleg, ha gyereket nevelnek, sikeres üzletet irányítanak, vagy ha tanulmányaikat folytatják. Nem támogatom azt a kiterjedt roosevelti államot, amelyet René West akar építeni. Rene West : Nem is Önnek kell támogatni elképzeléseimet, elég ha megteszi ezt pár millió ciron polgár... Amire hadd tegyem hozzá, jelenleg remek lehetőség kínálkozik és ezt mindketten tudjuk. Renly Anderson : Mr. Jezza kapja a következő kérdést, a téma a külpolitika. Ön is, és Mr. West is gyakran hangoztatja, hogy aktívabb külpolitikát folytatna és több országgal alakítana ki partneri viszonyt. Mely országokhoz kéne Cironiának jobban közelítenie diplomáciai értelemben Ön szerint? Illetve mi a garancia arra, hogy az Ön által oly sokszor hangoztatott radikális vámpolitika nem nehezíti meg a jó viszony ápolását a szomszédokkal? Mike Jezza : De, meg fogja nehezíteni, de nekem Cironia az első. Nem érdekel, ha a vámkérdés miatt az Egyesült Államok megorrol ránk, mert megnehezítjük a lehetőségeiket. Nem érdekel, ha sok ország haragudni fog, amiért nem jutnak az olcsó piacainkhoz. Számomra Cironia az első, és ezt külpolitikában is jelezni fogom. Többek között szerintem ott kell hagyni az ENSZ-t, ez csak egy sóhivatal, ahol eljátszák az államok, hogy milyen nagy a nemzetközi alkuképességük, de amikor a Szovjetunió beavatkozik valahova, akkor az ő képviselőjük a Biztonsági Tanácsban leszavazza azt, ez kész röhej. Éppen ezért elnökként nem fogok ENSZ-nagykövetet jelölni, kifejezve, mennyire sokra tartom ezt a szerveződést. A kapcsolatainkat kereskedelmi egyezmények és katonai együttműködések terén kell megtervezni, és ebből a szempontból a demokratikusan fejlődő latin-amerikai országokkal társulnék, kiszorítva minden náci és kommunista ideológiájú országot a barátsági körünkből. Továbbra is szövetségesként tekintek Washingtonra, de legközelebb Izraelt érzem. Mint jó keresztény, aki büszke a judeo-keresztény gyökereire, a jelenleginél sokkal szorosabb kapcsolatot építenék fel velük. Ellenfelemmel ellentétben nem akarok az Izrael-ellenes Nagy Britanniával ismerkedni és barátkozni, a továbbiakban is elutasítom birodalomépítő céljaikat, amiről még nem mondtak le. De Izraellel teljesen baráti kapcsolatot építenék, közös hadgyakorlatot, fegyverkezési programot, hogy megvédhessék magukat a szovjetbarát araboktól. Mindazonáltal nyitnék India felé, mint természetes szövetséges felé Kínával szemben, érdekel Afrika új államaival való kapcsolódási pontok feltárása is. Támogatok minden olyan országot, amely ki akar szakadni a gyarmati függéséből, innen üzenem, hajrá Szabad Algéria! Renly Anderson : Mr. Westé a lehetőség, hogy reagáljon. Rene West : Ha mr. Jezza hátat fordít Európa országainak és az angolszász országoknak, nem bezsélve bizonyos Csendes óceáni feltörekvő piacnak, akkor már azelőtt kudarc az elképzelt elnöki ciklusa, hogy egyáltalán átlépte a President Palace küszöbét. Mr. Jezza diplomáciai érzéke megrekedt a vadnyugati stílus szintjén, ahol előbb lövünk sé csak utána kérdezünk, a baj ezzel, az, hogy egy egész nemzetet járatna ezzel le. A leendő elnök személyes véleményét és ellenérzéseit hátra kell tenni, ha az ország érdeke a tét, már pedig Nagy Britannia nagyhatalom. Nem köphetünk egy esetlegesen felénk tartott jobbra. Igaz ez akkor is, ha magam is a korábbinál szorosabb viszonyt vízionálok Izraellel, éppen ezért lesz elnöki teendőim listáján az egyik első, hoyg személyesen utazzak a Közel-Keletre, nem csak szavakban kifejezni elköteleződésünket, ahogy azt sokan mások teszik. Renly Anderson : Mr. Jezza jelzi, hogy kíván reagálni, Öné a lehetőség. Mike Jezza : És Ön szerint, hogy fogják fogadni Izraelben, miután például a Jordániával szívélyes viszonyt fenntartó Londonban fog együttműködést aláírni? Azokkal, akik szerint Izrael brit földön fekszik? Ez az ingapolitika nem fog működni, Ön azt hiszi, hogy mindent lehet úgy alakítani, hogy elvegyük mindenkitől, ami nekünk jár. Ez nem működik. Például, ha kitör egy arab-izraeli háború, és Nagy-Britannia az arabokat támogatja fegyverrel és pénzzel, Ön ki mellé fog állni? Akkor eljön az igazság pillanata, Kormányzó. Ez a cinikus külpolitika, amit Ön akar képviselni, bukásra van ítélve. Vagy Ön egyetért azzal, hogy az izraeliek terroristák, ahogy London állítja? Ezeket a kérdéséket fel fogják Önnek tenni, és döntenie kell. Rene West : Gazdasági kapcsolatokról beszélünk mr. Jezza. Ebben pedig Nagy Britannia is érdekelt lehet. Ez nem zárja, hogy Izrael az Egyesült Államok mellett elsőszámú szövetségesünk legyen, minden értelemben. Ha Ön képtelen arra, hogy minden potenciálisan szóba jöhető országgal diplomáciai sikert érjen el, akkor álljon félre és adjon teret olyannak, aki érez magában ehhez elég potenciált. Az ön képességeinek korlátait ne vetítsük ki másra is. Nagy Britanniával is tárgyalni fogok, de ez nem jelenti azt, hogy alárendelt szerepet vállalunk ebben a történetben. Cironia erős és független, kellően büszke nemzet, mindenkivel egyenrangú partnerek leszünk és kivívjuk a tiszteletet. A globális politikát végre nem szemlélnünk kell, hanem alakítani és befolyásolni. Renly Anderson : Mr. West kapja a következő, ezúttal az egészségügyet érintő kérdést. Ön jelentős egészségügyi átalakításokat helyezett kilátásba, ami a társadalombiztosítási rendszer kiszélesítését és vélhetően nagyobb állami szerepvállalást is jelent. Korábban úgy fogalmazott, hogy fog megoldást találni az egészségügy kihívásaira, mert „lesz rá négy éve”. Elmondaná, hogy milyen átalakításokat tervez és hány év alatt kívánja ezt megvalósítani? Illetve korábban - talán szándékosan - kétételmű módon utalt rá, hogy a Nyugat-Európában működő társadalombiztosítási modell lenne az ideális. Kérem, feleljen egyértelműen, ezt gondolja hosszútávon követendő mintának? Rene West : Nem, nem az európai modell a követendő. Ez költségvetési szempontból öngyilkosság lenne és életképtelen modell. A biztosítók szabad verseny piacát ezen felül durván felrúgná, amit itt Cironiaban nem engedhetünk meg. De vannak olyan tevékenységek, amikre az államnak ráhatása lehet. Az egyik legfontosabb ilyen változás a kötelező, de ingyenes védőoltások bevezetése lesz a gyermekek számára. Ez komoly segítséget jelent a családok számára, egyben jelentősen hozzájárul a gyermek halandóság csökkenéséhez és a későbbi egészséges generáció életéhez. Másodsorban először az ország történelmében figyelmet kívánunk szentelni az iskolai egészségügyre és védelemre. Egyre több diák kerül a padokba, ami örömteli, de közben elhanyagoljuk az ezt érintő egészségi kockázatot is. Rendet fogunk tenni ezen felül az egészségügyi központok, kórházak, rendelők higiéniás viszonyaiban is, tiszta, egyértelmű szabályozást hozva arra, mi is az elvárt és a szabályokat be is fogjuk tartatni. Életre hívjuk a Ciron Járványügyi Központot, ami egy mérföldkő lesz az ország egészségügyében. Végezetül igen, lassan, de biztosan szélesítjük a társadalombiztosítási támogatásban részesülők körét. Kezdetben az állami hivatalokban, később pedig meglátjuk milyen lehetőségeink vannak. Minderre, illetve további kreatív, előremutató ötletekre bőségesen elegendő lehet 4 esztendő. A lényeg, hogy végre kézzelfogható, valós eredményeket produkáljunk. Még egyszer hangsúlyozom, NEM európai modell mentén, hanem követve az amerikai, illetve a jelenlegi ciron rendszert. Renly Anderson : Mr. West reagálhat. Elnézést, akarom mondani, Mr. Jezza. (mosolyog) Mike Jezza : Na igen, én vagyok a valódi Mr. West, Belforttól semmi sincs már nyugatabbra (nevet) Rene West : Könnyű dolgom lenne reagálni (nevet ő is) Mike Jezza : A jelenlegi betegbiztosítási rendszer jó, én inkább lazítanék a szabályokon, de alapvető elv, hogy ne legyen állami biztosító, hanem a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésén, illetve a biztosítók által felajánlott lehetőségek közül lehessen választani. Ez jó. A másik, hogy nem kellenek állami fenntartású kórházak tömege, az én elképzelésem szerint a kórházak nagyjából 15-18 százaléka kell, hogy állami működtetésű legyen, ezt főként az állami dolgozók vennék igénybe, de idetartoznak a veteránok és a katonáink ellátása is. Én is komplexen látom a kérdést, én például szabályoznám az orvosi használatban lévő kábítószerek klinikai alkalmazását, a mentális egészség kérdését is kiemelt témaként kezelném. Mivel pedig mostanság egyre inkább elterjedt a rák, létrehoznék egy, a rákhelyzetet kutató és elemző kormányzati szervet is, mindezt egy törvény, vagy több másik mellett. Mindeközben lenne olyan állami hivatal is, amely a járványügyekről, kórházi fertőzésekről, betegbiztosítókról gyűjtene adatokat, azt rendszerezné, ezzel segítenénk a jövőbeni technológiai fejlesztésekre, amelyekre szintén szeretnék teret engedni. Rene West : Mr. Jezza, maga igazi csibész, még a végén hasznos tagja lesz a következő ciklus Kongresszusának (próbálja ugratni Jezzat a cooki kormányzó) Mike Jezza : Öröm lesz Önt kormányzóként fogadni a President Palace-ba. (nevet) Renly Anderson : Ezzel a második részt is lezárom. A jelölteknek most két-két percben lehetőségük van elmondani záróbeszédüket. A korábbi sorsolásnak megfelelően Jezza képviselő úr kezdheti, Öné a lehetőség. Mike Jezza : René West az előbb azt mondta nekem, hogy én egy vadnyugati fickó vagyok. Ezt ő sértésnek szánta, én viszont ezt dicséretnek veszem, hiszen a Vadnyugaton tiszteljük az értékeinket, az értékeink mentén élünk és politizálunk. Ha engem választanak, egy olyan jelöltet kaphatnak, aki megtartja a szavát, támogatja azokat az elképzeléseket, amelyeket Cironia lakosai szeretnének végrehajtani. Ha olyan jelöltet szeretnének, aki inkább folytatná az értelmetlen, politikai diskurzusokat, aki inkább meghunyászkodik a Kongresszus elitje előtt, akkor ne engem válasszanak. A következő hónapok komoly változást fognak hozni, ha csatlakoznak hozzám, és ha beállnak a Jezza-Teambe, akkor együtt fogjuk újjáépíteni az országot. Renly Anderson : Az utolsó megszólalás lehetősége Mr. Westé. Rene West : A mai este remek lehetőséget nyújtott arra, hogy két markáns, de merően eltérő habitusú és gondolkodású jelölt mérhesse össze a tudását, programját. Úgy gondolom a mai házi feladatot is elvégeztem és sikerült igazolnom az ország választói előtt, hogy én vagyok az a személy, aki a nemzet fényes jövőjére garancia lehet, mint elnök. Mr. Jezza talán remek munkát végzett az elmúlt 10 évben, mint képviselő, de az eddigi mulasztásokért és hiányosságokért ő is, mint sokszor tétlen kongresszusi tag felelőssé tehető. Nem küzdhet az állítólagos hatalmi elit ellen úgy, hogy 10 éven át a cinkosuk volt a passzivitásban, a félrenézésekben. Cironia változásokért kiállt. Olyan változásokért, amik az élet minden egyes területén pozitív impulzusokat hoznak. Szilárd politikai programmal rendelkezem, olyannal, amit idestova majdnem egy esztendeje képviselek és védek meg hitelesen. Az én véleményem nem változott 180 fokos módon egyik napról a másikra. Nem bővült ki addig nem látott, nem hallott elemekkel, vagy amik másnál már sikeres fogadtatásra leltek. Mindvégig azt adtam és fogom is adni a választóknak, amit a kezdetektől fogva képviseltem, akkor is, ha a párt vezetése nem támogat ambícióimban. Én csak Istennek és a ciron választóknak kívánok megfelelni. Remélem, hogy a mai estén sikerült ebből a szilárdan képviselt programomból egy újabb kicsiny szeletet mélységeiben megismertetni, és ha bárkinek is volt eddig kétsége személyemet, kompetenciámat illetően, az mostanra teljes mértékig elillant és képes lesz minden konzervatív vagy mérsékelt, esetleg bal oldali választópolgár, teljes mellszélességgel és kételyek nélkül támogatni engem. A szuperpéntek a nyakunkon, mindenki menjen el szavazni és kiabálja nagy világba, változást akarunk, és el kívánjuk érni a ciron álmot, egy hiteles, aktív, rátermett kormány vezetésével. Köszönöm, hogy itt lehettem, Isten áldja Cironiát! Renly Anderson : Köszönöm a jelölteknek a részvételt és a kedves nézőknek is, hogy velünk tartottak, további kellemes estét kívánok. Viszontlátásra!  (Jezza kezet fog Westtel, majd Renly Andersonnak is a kezét nyújtja, mond neki valamit. A moderátor kezet fog a jelöltekkel.)