Nem lesz harmadik Smith-ciklus

Szerkesztőségünk a mai nap telefonon kért interjút Alexander Smith kormányzótól, aki készségesen állt elébe kérésünknek. Milyen érzés elkezdeni a második kormányzói ciklust? Talán olyan érzés, mint mikor az ember másodjára lesz elnök. Bizony, az én szemszögömből nézve, teljesen olyan érzés, mintha elnök lennék, pedig a hivatalos titulus a kormányzó. De bővebben kifejtve elég kellemes érzés, hogy a polgárok ismét bizalmat szavaztak nekem, s ez kellemes, szívmelengető a számomra. Lesz-e harmadik kormányzói ciklusa? Ezt már sajnálattal kell, hogy tudassam. A következő kormányzóválasztáson már nem fog a Progresszív Párt listáján szerepelni a nevem. Hogy ennek mi az oka? Vannak már nálam fiatalabbak is, akik csak a lehetőségre várnak, s én meg szeretném adni ezt nekik. Kapásból két nevet tudok mondani! Patrick Smith és Oscar Rafter, akik szerintem megérettek erre a feladatra. Mit fog tenni miután már nem lesz kormányzó?             Egy időre majd visszavonulok a politikából. Utazni szeretnék, s írni egy könyvet. Merre kacsintgat az utazások terén, illetve miről szólna majd a könyve? Leginkább az angolszász országok, mint jó barátunk az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland. De még a célkeresztben van Japán és Izrael. A könyvem pedig egyfajta életrajzi regény lenne, hogyan lettem azzá, aki most vagyok. Mit gondol, Nick Lawrence valaha lesz még Walker kormányzója? Ez nem rajtam múlik, hanem a választókon. Nem akarom Nick-et megsérteni semmiféle válasszal. Igaz, annak idején cirón Sztálinnak neveztem, azért ami Walkerben történt még a Déli Lázongások idején. De a választókon múlik minden! Az utazásokon és az íráson kívül, milyen munkát fog még végezni a második ciklus után? Lehet, hogy meg fog lepődni, de lehet, hogy elszegődök újságírónak a National Observerhez, vagy legalább elemzőnek. Illetve mivel üzleti diplomám van, ezért lehet, hogy elszegődök gazdasági tanácsadónak a mindenkori kormányhoz, vagy a Progresszív Párthoz. De leginkább az újságíráshoz húz a szívem. Az utolsó kérdésem lehet, hogy személyes lesz, de kiket érez igazán a barátainak párttól függetlenül? Én igyekszem a jót keresni az emberekben! Lawrence, Trump, West, Glover, Bedroom, Cougnes, de még sorolhatnám a végtelenségig. Mindenesetre, ha ezt a pár embert elhívnám egyszer egy közös kocsmázásra, biztos jókat nevetnénk és beszélgetnénk.