Al Moritz Jótékonysági Vacsora

Al Moritz : Tisztelt Érsek Úr, Tisztelt Adam Miller Kormányzó Úr, Tisztelt Noun és Renfield Szenátor Urak, Ed Glover és Andrew Trump Urak! Szeretnék mindenkit köszönteni a ma estén, amikor Önök a háromfogásos vacsoráért annyit, mint amennyit egész hónapban elköltenek.   De ma jó helyre megy a pénz: olyan katolikus alapítványok részesednek a felajánlásból, akik rászorult gyerekek taníttatásában és felnevelésében segítenek. Ez nagyon fontos, hiszen ők a mi jövőnk, ők azok, akikért mindent megteszünk. Annak is örülök, hogy ezt a ciron politikai elit is belátta, és adakoznak, még az elnökjelöltek is. Persze néha nehéz olyantól támogatást várni, aki a kampányát hitelre építi, amíg a másik meg mindent elkölt, ami a zsebében van.     Alexander Smith : (Alexander Smith gyorsan megiszik egy pohár vizet)     EdGlover : (Glover Trumpra kacsint: "Még ha csak annyit költene, nem is lenne baj..."   Andrew Trump : (Trump eloltja a cigit)     AlexanderSmith : (Alex Smith köhög: "Ez a nyelet félre csúszott")   AlMoritz : Szeretném megadni a szót Őexcellenciájának, Jim Thornes érsek úrnak, Silver City és az ország legmagasabb katolikus elöljárójának.     Jim Thornes : Tisztelt Vendégek, nagy öröm, hogy itt lehetek ismételten. Ezen a szép estén ma Önök valami nagyszerű dolgot fognak tenni. Olyan gyerekeket fognak támogatni szerte Cironiában, akik szülők nélkül élnek, akiknek a tanulás, a társadalomba való beilleszkedés nagyon nehéz. Mi, akik rendezett családi körülmények között el sem tudjuk képzelni, milyen nehéz lehet nekik. Hála Önöknek, ez most kicsit mérséklődni fog, és sokkal több könyvet, játékot, ruhát fognak kapni ezek a gyerekek. Hiszen ők kiszolgáltatottak, és nekünk a kiszolgáltatott gyerekek mellett a helyünk! A kezdeményezés nagyon szép Altől, önzetlen felajánlás, és remélem, hogy a jövőben még többször is tartunk ilyen vacsorákat. De valami jobb étek társaságában.     Al Moritz : (az érsek leül, és Al Moritz feláll)     Andrew Trump : (Trump Glovernek: Nem is tudtam, hogy a szakács karrierrel is próbálkozik (nevetve))     Ed Glover : (Glover csendben hallgatja az érseket, közben helyenként bólogat. Trump megjegyzésére mosolyogva megcsóválja a fejét.)     Al Moritz : Köszönjük, az ételen majd akkor változtatok, ha a résztvevők több pénzt adnak. Éppen elnökválasztási év van, és ahogy négy éve, úgy most is itt van a két legesélyesebb jelölt. Komoly csatákat vívtak eddig is, és fognak is. Persze ennek ellenére van egy közös, mindkettejükben, egy nagyon fontos hasonlóság: az ország egyik fele nem akarja a másikat, az ország másik fele nem akarja az egyiket. Most Ed Glover oaklandi kormányzó, a progresszívak jelöltje szeretne szólni.     Andrew Trump : (Trump röhög és tapsol)     Alexander Smith : (Alex Smith tapsol)     EdGlover : (Glover mosolyogva feláll)     Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves vendégek, Excellenciás úr, Mr. Moritz! Ma itt sok viccet és humoros megjegyzést hallgathatunk meg, ámde ha az elnökjelölti kampány eddigi menetét tekintjük végig, nincs sok ok a nevetésre. Lehet, hogy annak van igaza, aki viccként fogja fel az egészet, néha én sem tudom máshogy feldolgozni Mr. Trump botrányos beszédeit, csak ha nevetek rajtuk, majd iszom rájuk egyet. Ha minden alkalommal így tennék, akkor most nem lehetnék itt Önök között, valószínűleg részegen feküdnék egy árokban. Nem is a botrány tart vissza ettől, hanem drága feleségem haragja, biztos kapnék a fejemre...   A mai eseményre reflektálva, külön örülök, hogy ilyen sokan eljöttek, mint hithű katolikus, nem volt kérdés, hogy jómagam is itt leszek. Külön köszöntöm Mr. Trumpot, engedje meg, hogy átadjam az oaklandi kubai menekültek üdvözleteit, akiket személyesen kerestem fel a vitát követően. Sajnos szó szerint nem idézhetem őket, hogy mit is üzennek Önnek, miután a vitánkon letagadta, hogy kiutasította volna őket az országból, de annyit mondhatok, nem repestek az örömtől…De hogy valami vidámat is mondjak, ha már az örömnél és kedves nejemnél tartunk, engedjék meg, hogy itt számoljak be legelőször nyilvánosan arról, hogy ma hajnalban megszületett ötödik gyermekünk, Robert, úgyhogy kivételesen nézzék el nekem, ha az álmatlanság miatt néha sápadtabb vagyok a szokásosnál, vagy félrebeszélek. (Valaki közbekiált: „Ezutóbbit már megszoktuk, Ed!”) Remélhetőleg az ifjú Robertből is olyan szép szál legény válik, mint édesapjából, kérem Önöket, ma este mindnyájan mondjanak el egy imát ezért!     Alexander Smith : (Alex Smith tapsol)     Al Moritz : (Adam Miller, Peter Noun, Hilary Renfield, Al Moritz és az érsek is tapsol)     Andrew Trump : (Trump tapsol)     Ed Glover : Nem is szeretném sokáig hallatni a hangomat, hiszen már majd’ kilyukad a gyomrom az éhségtől, no meg nem is maradok túl sokáig, elvégre a családom mellett a helyem, de hát ilyen a politikusok élete, ehhez már hozzászoktam kormányzóként is… Záró gondolatként hadd jegyezzem meg érsek úr után, hogy nekem a steak a kedvencem, remélem készítettek a szakácsok. Csak aztán nehogy megszólaljon a Billy the kid, vagy bölények jelenjenek meg a teremben (rémülten a befortiakra sandít), mert akkor jaj nekünk! Nos, köszönöm az elvtársaknak, hogy meghallgattak, a reakciósok pedig egyenek nyugodtan, amíg megtehetik, megnyugtatom a proletariátust, a ciron vörösterror tervein már dolgozunk! Köszönöm a figyelmet! Вверх красные, пролетарии! (Nevetve helyet foglal)   Al Moritz : Köszönöm, most Andrew Trump következik.     Alexander Smith : (Alex Smith tapsol, majd odasúgja Glovernek: "Szép beszéd volt Ed”   Andrew Trump : (Trump mosolyogva felmegy a színpadra)     Alexander Smith : (Alex Smith tapsol)     Ed Glover : (Glover egyet tapsol, majd iszik egy korty vizet)     Andrew Trump : Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Polgártársaim, Érsek Úr és Mr. Moritz! Örömmel vesszem észre, hogy ellenfelem az élet bizonyos területein már elsőre is sikert ér el, nem kell többször próbálkoznia. Viccet félre téve gratulálok Mr. Glovernek és kívánom a legjobbakat gyermekének. Mr. Glover így majd első kézből tapasztalhatja meg jövőre, a Trump adminisztráció család támogatását. (kinéz Gloverre) Habár ez az este a viccről szól, de ne felejtsük el, hogy milyen nemes és fontos céllal jöttünk ide, hogy adakozzunk az árváknak. Örömmel láttom, hogy sok ember eljött, hiszen most minden cent számít. Habár azt tényleg nem tudhatom, hogy mit üzentek nekem a kubaiak, de azt igen, hogy a jelenlévők öltönyeiből jó néhány munkásoverált lehetne lenni, de akkor, ma itt pucéran ülnénk és ezt senki nem szeretné, úgyhogy maradjunk a csekkfüzetnél.     Ed Glover : (Glover alig hallhatóan: "Csak óvatosan azzal a csekkfüzettel, a KKEB vérebei itt is figyelnek ám.”   Alexander Smith : (Alex Smith iszik egy korty vizet, majd előveszi a kendőjét és megtörli a homlokát)     Andrew Trump : Bizalmas információnak vesszem, hogy a kormányzó volt oly' szíves és megosztotta velünk italozási szokásait, de valószínűleg, nem csak az én beszédeimre iszik. Máskülönben láttuk volna az elmúlt héten kampányolni, de örülök, hogy a gyomra visszahozta közénk. (nevetve) Nem is szaporítom tovább a szót, hiszen jómagam is szeretném megkóstolni az a steaket, mielőtt még Mr. Glover államosítaná (kinéz Gloverre), és csak reménykedni tudok, hogy haza fele nem állít meg a fekete autó, és keresztégetést se láttok, habár ma az eső miatt elmarad, az érdeklődőket holnap várjuk.(nevetve) Jó étvágyat mindenkinek!     EdGlover : (Ed Glover mosolyogva tapsol és súg valamit Alex Smithnek)     Alexander Smith : (Alex Smith tapsol és mosolyog, majd Trumpnak is odasúgja: Szép volt!)   Andrew Trump : (Trump lemegy a színpadról, közben tapsol, majd megveregeti Alex Smith vállát, és vissza ül Noun mellé)     Al Moritz : Most pedig Alexander Smith walkeri kormányzó kíván hozzánk szólni. Legyen ő a harmadikpárti jelöltünk?     Alexander Smith : (Alex Smith felmegy a színpadra, és mosolyog)     Ed Glover : (Glover vigyorogva tapsol, majd véletlen fellöki a poharát és leönti magát vízzel)   Alexander Smith : Szép estét kívánok Mindenkinek! Külön köszöntöm Őexcellenciáját, az Érseket, Mr. Moritz-ot, Mr Trumpot és párttársamat Ed Glovert! Köszönöm Mr. Moritznak, hogy megadta nekem a szót, amit ki kellett verekednem. (nevet) Ó Mr Glover. Itt van a kendőm. (Odaadja a kendőjét Glovernek)     Andrew Trump : {Trump nevetve:Ez nem jó nem vörös!)     Ed Glover : (Ed Glover letörölgeti a ruháját és biccent Walker kormányzója felé)     Alexander Smith : Elnézést, hogy felszólalok és ezáltal még mindenkinek egy ideig korogni fog a gyomra. Higgyék el, hogy nekem is korog a gyomrom, s tekintve, hogy olyan a szám, mint egy géppuska, előre láthatólag egy picit még korogni is fog. (nevet) Harmadikpárti jelöltség? Inkább maradnék még egy ideig a kormányzói székben. (nevet)   Igen, a választások sűrűjében vagyunk, s tekintve a kampány hevességét remélem, hogy nem fog eme helyszín csatatérré változni, mint a Ciron Nemzeti Galéria azon a bizonyos kiállításon. (nevet) Bár ha mégis megtörténne az a bizonyos csatajelenet, akkor azt Monsieur Gauthier és avantgárd társai 100%, hogy meg fogják egy csodás képben örökíteni.   Andrew Trump : (Trump odasúg valamit Millernek)     Ed Glover : (Glover feltűnés nélkül előhúz a zsebéből egy szem datolyát és gyors mozdulattal bekapja.)     Alexander Smith : Mivel mindkét elnökjelölt a barátom, plusz egyik még a párttársam is, ezért igyekszem egyiküket sem kritizálni. Bár, mint tudjuk, a kritika nem az én stílusom. Rátérve az est lényegére. Mivel hívő katolikus vagyok, ezért emberi kötelességemnek tartom, hogy adakozzak a szegényeknek. Ezért is jöttem el eme estére, hogy valami adománnyal mégis segítsek nekik, hogy nekik jobb legyen. Másik barátom, aki szintén nagy adományozó, Mr. Dominick Stannard sajnos nem tudott eljönni, mivel mindkét lába nem éppen a legjobb állapotban vannak. Ezért én ma helyette is adakozok!   Nos, de én megemlékezni is szeretnék valakiről. Egy olyan emberről, aki pár éve már nincs az élők sorában. Mindannyian jól ismerjük. Valakinek barát volt, valakinek ellenség. Lehet róla jót is mondani, de rosszat is. Nem volt tökéletes ember. Egyikünk sem az! Én sem vagyok tökéletes. Ő is azokhoz tartozott, kik mindent megtettek volna a szegényekért. (előveszi a belsőzsebéből a képet és a közönségnek tartja) Ő itt Patrick Rafter. Mindannyian tudjuk, hogy ki volt ő. Pat azt mondta nekem, hogy ő is egyszer részt szeretne venni Mr Moritz estjén, hogy adakozzon, ám korai halálának köszönhetően ez nem következett be. Ő is adakozó volt, nagy adakozó. Lehet, hogy marhaságnak, vagy hóbortnak hangzik, de fényképét azért hoztam el, hogy Ő is itt legyen velünk. Még ha nem is testileg, de lelkileg igen!     Ed Glover : (Glover helyeselve bólogat: " lélekben itt ül közöttünk." )     Andrew Trump : (Trump helyeslően bólogat)     Alexander Smith : De, hogy valami vidámság is legyen beszédemben, és ne csak a fekete fátyolos gyász, ezért egy kis humorral zárom beszédemet. Nos, tudják mindannyian, hogy a Smith-terv már ki van hirdetve, sőt folyamatban van! Csak annyit tudok remélni, hogy a "terv" szó hallatán senki sem fogja kommunista proklamációnak hinni. Köszönöm! Jó étvágyat! Ja, és nekem is a Steak a kedvencem! (lemegy a színpadról és visszaül a helyére)     Andrew Trump : (Trump tapsol és odasúg valamit Smithnek)     EdGlover : (Glover tapsol)     Al Moritz : (a résztvevők tapsolnak, Al Moritz taps közben feláll) Köszönöm szépen. Most pedig legyen a vacsoráé a főszerep, remélem, senkinek a gyomrát nem ülte meg ez a sok beszéd.     Andrew Trump : (Trump türelmetlenül nézi a tányérokat)     Ed Glover : (Glover kiválasztja a legvastagabb steaket és a tányérjára helyezi)     Alexander Smith : (Alex Smith egy közepes méretű steaket helyez a tányérjára, majd tesz mellé pár főtt burgonyát és brokkolit)     Al Moritz : (Al Moritz az érsekkel beszélget, és falatoznak, miközben Noun Renfield szenátorral viccelődik)     Andrew Trump : (Trump kivesz egy steaket és egy nagyadag sült krumplit)   Al Moritz : (Mindenki eszik és jól érz magát)     Sébastien Gauthier: (a festő feláll és tósztot mond: "Hölgyek és Urak! Tósztot kívánok mondani! Mint a ciron avantgárdisták képviselője vagyok itt és az ő nevükben is beszélek! Tudomásul kell majd venniük, hogy napok kérdése és a Ciron Avantgárd Mozgalom hivatalosan is létezni fog! Amit Mr. Smith említett csatát, az csak a kezdet volt! Szerintem Taylor elnök is emlékszik rá, hiszen a President Palace előtt is dobáltuk egymást! Emeljük poharunkat arra, hogy a szegényeknek jobb legyen, a teremben levőkre, és a Ciron Avantgárd Mozgalomra! Egészségünkre!)      Al Moritz : (a tagok állva tapsolnak)   Dominick Taylor: (az újságíró feláll és beszédbe kezd) Gratulálok mindenkinek, hiszen szép beszédeket hallhattunk! Én pedig nagy bejelentést teszek! Újságíró vagyok, mint tudják a National Observernél. A következő hónapokban, vagy akár években Közép-és Kelet-Európába fogok körutazást tenni inkognítóban, hogy az ottani kommunista országok helyzetéről írjak haza Cironiába, hogy tudjuk, mi folyik ott. Ne gondoljanak rosszat! Nem vagyok kommunista! Már csak Taylor elnöknek kell levelet írnom ezügyben! Köszönöm!)