Törvény megtekintése

Sz. 8.-4. Egy Törvény, amely megalapozza a nemzeti költségvetés rendszerét, kialakítja a megfelelő ellenőrző hivatalokat, és megszilárdítja a könyvelési folyamatokat

SZPONZOR: Gregory McInnis (R-ED)

I. FEJEZET – FOGALMAK

1. CIKKELY Ezt a Törvényt lehet „Költségvetési és Könyvelési Törvényjavaslat, 1953” címen is idézni.

2. CIKKELY Jelen Törvény használata során –

A „hivatal és az intézmény” és a „hivatalok vagy intézmények” fogalmak jelentenek minden olyan, a Kormányzat fennhatósága alatt álló végrehajtó intézményt, független bizottságot, tanácsot, irodát, hivatalt, ügynökséget vagy bármilyen más intézményt vagy bármilyen más, a Kormányzat fennhatósága alá tartozó intézményt, beleértve Ridgefield Capital City városi hivatalát, de nem foglalja magában a Kormányzat jogalkotói ágát vagy Cironia Köztársaság Legfelsőbb Bíróságát;

A „Költségvetés” fogalom azt a költségvetést jelenti, amelyet a 201. cikkely alapján a Kongresszushoz eljuttattak;

Az „Iroda” fogalom a Költségvetési Irodát jelenti;

Az „Igazgató” fogalom a Költségvetési Iroda Igazgatóját jelenti;

Az „Igazgatóhelyettes” a Költségvetési Iroda Igazgatóhelyettesét jelenti.

II. FEJEZET – KÖLTSÉGVETÉS

201. CIKKELY Az Elnöknek a Költségvetést a Kongresszusnak bármelyik szokásos ülésszak első napján el kell küldeni, amelynek összegezve részletesen tartalmaznia kell a következő adatokat:

(a) A kiadások és az előirányzatok becsült értékét, amelyek a saját megítélése szerint szükséges a Kormányzat támogatására és fenntartására a fiskális év befejezéséig, kivételt képez az azonos évi, a Kormányzat Törvényalkotó Ága és a Legfelsőbb Bíróság működése szempontjából számított becsült érték, amelyet minden év október 15. előtt biztosítania kell az Elnöknek, és ezt fel kell tüntetni a Költségvetésben bármiféle módosítás nélkül.

(b) A Kormányzat saját bevételeinek a becsült értéke a következő fiskális évig (1) a fennálló törvények értelmében a Költségvetés elküldéséig, és (2) a bevételi javaslatok alatt, akármennyi is van, a Költségvetésben fel kell tüntetni;

(c) A Kormányzat előző évi teljes kiadásait és bevételeit;

(d) Az adott évre becsült, a Kormányzat által prognosztizált bevételek és kiadások becslését;

(e) Az éves, állandó és minden más előirányzat mértékét, beleértve az előirányzatok közötti egyensúlyokat az előző fiskális évre, az adott fiskális évre elérhető, folyamatban lévő kiadásokat, minden év november 1. napjáig;

(f) Az egyensúlyról és a Kincstár állapotáról szóló nyilatkozatokat a befejezett fiskális év után, a Kincstár helyzetének becsült értékét a fiskális év végén, amíg folyamatban van, (3) és a Kincstár állapotának helyzetét a következő fiskális év végén, ha ezt a Költségvetés indítványai előírják;

(g) Minden lényeges tényt figyelembe kell venni, többek között a Kormányzat kölcsöneit és az eladósodottságát;

(h) Minden más pénzügyi nyilatkozat és adat, amely a Kormányzat véleménye szerint fontos és kívánatos a saját pénzügyi helyzetének tájékoztatása céljából, nyilvánosságra kell hozni;

(i) A költségvetési tételek finanszírozási időtartama 1 és 10 fiskális év közé kell esnie.

202. CIKKELY (a) Ha az megbecsült bevételeket a következő fiskális évre tartalmazza a Költségvetés, a törvények pénzügyi alapjából kell biztosítani, egészen addig az időig, amíg a Költségvetést nem küldik el, továbbá megbecsült többletek a Kincstárban közel a fiskális év befejezéséhez, elérhetővé kell tenni a kiadásokra a következő fiskális évben, az Elnök a Költségvetésben ajánlást tehet a Kongresszusnak új adókra, hitelekre és más megfelelő eljárásra, amely találkozik a megbecsült deficit nagyságával.

(b) Ha minden megbecsült bevétel és minden megbecsült kiadás összege nagyobb, mint a Kincstárban lévő, a következő fiskális évre felhasználható összeg, a közérdeket figyelembe véve ajánlást tehet ennek elkerülésére.

203. CIKKELY (a) Az Elnök időről-időre elküldheti a Kongresszusnak a bevételtöbbletet vagy a költségvetési hiányt előirányzó becslést, minden bevételi és kiadásszámítást, amely a megítélése szerint szükséges a törvénycsomag elfogadásához a Költségvetés benyújtása után, vagy (2) a közérdek okán. Kísérőszöveggel láthatja el bármelyik becslést, nyilatkozatban magyarázhatja el az okokat, magába foglalva a Költségvetésből kimaradt részeket.

(b) Bármikor, amikor a bevételtöbbletet vagy a költségvetési hiányt előirányzó becslést, amelyeket tartalmaz a Költségvetés, az Elnök megkövetelheti, hogy ajánlást adjon a 202. cikkely (a) alfejezet alapján.

204. CIKKELY (a) Kivéve, ha ez a Törvény máshogy nem rendelkezik, a tartalomjegyzék, a rendelkezés, az előirányzati becslések jegyzéke, a kiadásokról szóló jelentések és a becsült kiadások a Költségvetés részét kell képezzék vagy el kell küldeni a 203. cikkely értelmében jegyzetekkel és adatokkal együtt, hozzáillesztve a hatályban lévő törvény rendelkezései által előírt követelményeit.

(b) A becsléseket a kerekösszegű előirányzatokról fel kell tüntetni a Költségvetésben, vagy a 203. cikkely rendelkezése alapján egy kimutatást kell bemutatni, amelyben minden adatot és annak minden formáját fel kell tüntetni, amely szükségesnek tűnik a Kongresszus tájékoztatása céljából, minden előirányzat kiadási módozatát és a megfelelő előirányzati összegeket a folyamatban lévő és a legutóbbi teljesített fiskális évből. Minden kimutatást olyan formában kell elkészíteni, amelyet erre vonatkozóan a törvények előírnak.

(c) Az Elnök, a Költségvetéssel kapcsolatban, 1953. május első hétfőjéig kell, hogy benyújtsa a költségvetési javaslatot, és az elfogadása után a Költségvetés 1954. évi fiskális év végéig, szeptember 30. napjáig marad érvényben. A javaslatnak tartalmaznia kell minden fontos információt, többek között részletesen közölni kell minden összeget, részletezni és csoportosítani minden rendszert, amelyek, a véleménye szerint, idetartoznak, a lehető leginkább oda illő módon, magyarázó jegyzetekkel, táblázatokkal, ha szükséges bemutatni, hogy az egyes összegek miként módosíthatják a Költségvetés helyzetét.

206. CIKKELY Nem lehet becslést vagy kérelmet benyújtani egy előirányzathoz, és nem lehet kérelmet egy tétel emeléséhez benyújtani, és nem tartalmazhat becslést vagy kérelmet sem egy tétel létrehozására, és nem tartalmazhat ajánlást, amely megjegyzi, mekkora bevételre van szükség a Kormányzat és azok bármelyik hivatalának a működtetéséhez, nem küldhet semmi hasonlót a Kongresszusnak vagy a bizottságnak egyetlen hivatalnok, dolgozó, hivatal vagy intézmény, hacsak erre nem kap felkérést a Kongresszus valamelyik Házától.

207. CIKKELY Jelen helyen létrejön a Pénzügyminisztériumon belül egy Iroda, amely a Költségvetési Iroda elnevezést fogja kapni. Az Irodában helyet kap egy Igazgató és egy Igazgatóhelyettes, akiket az Elnök nevez ki, évente 12,000$ és 10,500$ fizetéssel. Az Igazgatóhelyettes Igazgatóként járhat el az Igazgató távolléte, akadályoztatása esetén, vagy amíg fennáll az igazgatói poszt üresedése az Irodán belül. Az Iroda, olyan szabályok és rendelkezések szerint működik, amelyet az Elnök ír elő, felkészül a költségvetés vagy az alternatív költségvetés elkészítésére, és mindenfajta többlet- és deficit-előrejelzést, felhatalmazást kaphat adatok összegyűjtésére, összefüggések megállapítására, felülvizsgálatra, néhány hivatal és intézmény összegének növelésére vagy csökkentésére.

208. CIKKELY (a) Az Igazgató, olyan szabályok és rendelkezések szerint dolgozik, amelyet az Elnök ír elő, kinevezheti a jogászokat és az egyéb dolgozókat, megállapíthatja a kompenzációkat, a bérleményekre jutó kiadásokat Ridgefield Capital Cityben, a nyomtatásokat, könyvkötéseket, táviratokat, telefonos hálózatokat, jogi könyveket, kézikönyveket, folyóiratokat, irodaszereket, bútorokat, irodai bútorokat és a hivatalhoz szükséges felszereléseket, mindezt az előirányzatokban fel kell tüntetni.

(b) Nincs olyan személy azok közül, akiket az Igazgató nevez ki, többet kereshetne 8,000$-nál egy évben, és nem lehet négyénél több olyan személy, aki legfeljebb 5,000$ fizetést kap egy évben.

(c) Minden alkalmazott az Irodában, aki legalább 5,000$ fizetést vagy annál kevesebbet keres egy évben, jelölését a hatályban lévő közigazgatási törvényekkel és szabályozásokkal összhangban kell megtenni.

(d) Jelen törvény tiltja, hogy dolgozókat csoportosítsanak át végrehajtó hivatalokhoz vagy független intézményekhez, amíg nem rendelkeznek legalább hároméves jogviszonnyal az Irodával, továbbá tilos dolgozókat csoportosítani végrehajtó hivataloktól vagy független intézményektől 1953. június 30. és 1954. június 30-ig tartó fiskális évben.

(e) Az Irodát tilos összevonni bármilyen olyan intézménnyel vagy hivatallal, amelyet 1951 előtt jött létre, vagy amely szerepel Az 1952/53. évre Megalapozott Általános Előirányzott Forrásokról szóló törvényben.

209. CIKKELY Az Iroda, amely az Elnök irányítása alatt áll, adatokkal ellátott tanulmányokat készít a hivatalokról és az intézményekről abból a célból, hogy elérhető legyen az Elnök számára, amikor eldönti, hogy a milyen változásokat (annak a szempontnak a figyelembe vételével, hogy megőrizze a nagyobb gazdasági növekedést és termelékenységet a közszolgáltatás irányítása közben) kell végrehajtani (1) a jelenlegi szervezettségen és tevékenységeken belül, (2) az előirányzatokban, (3) a részleges tevékenységek és szolgáltatások hozzárendelésében, (4) a szolgáltatások átcsoportosításában. Az elvégzett kutatások jelentését vagy jelentéseit az Elnöknek meg kell kapnia, aki, ha úgy gondolja, hogy ez elősegíti a törvénykezési munkát, elküldheti a Kongresszusnak a saját ajánlásaival.

210. CIKKELY Az Irodának fel kell készíteni egy Elnököt egy becikkelyezésre váró törvényjavaslat vagy azok egyes részeinek az előkészítésére, vagy nyilatkozatokat kell eljuttatni a Kongresszushoz a várható bevételek és kiadások változásáról, és a törvényjavaslathoz kapcsolódó előirányzatok költségéről. Az Elnök 1953. december első hétfőjén vagy azt megelőzően küldjön egy hasonló nyilatkozatot, hogy a véleménye szerint mit, mi célból és hogyan kellene megváltoztatni vagy benyújtani egyes törvények vagy azok bizonyos részein belül.

211. CIKKELY Minden feladat- és jogkör, amely a becslések elkészítésével kapcsolatban a Pénzügyminisztériumot illeti meg, átruházásra kerül az Irodára.

212, CIKKELY Az Irodának, abban az esetben, ha a Kongresszus bármely Házának olyan bizottsága, amely hatáskörrel rendelkezik az állami jövedelmek ellenőrzésére vagy az előirányzatokra, bármely olyan információval el kell látni, amelyet kér.

213. CIKKELY Azon szabályozások alatt, amelyet az Elnök ír elő, (1) minden hivatalnak és intézménynek tájékoztatást kell adni az Irodának, ahogy azt az Iroda időről-időre előírhatja, és (2) az Igazható és az Igazgató-helyettes, vagy bármelyik dolgozója az Irodának, amikor felruházzák bizonyos jogkörrel, bizonyos információk megőrzése céljából, hozzáférést és felhatalmazást nyer bármelyik könyv, dokumentum, irat vagy feljegyzés megtekintésére, tartozzon az bármelyik hivatalhoz vagy intézményhez.

214. CIKKELY (a) Bármelyik hivatal vagy intézmény vezetője kijelöl egy költségvetési biztost, aki az adott évben az irányítása alatt egy kitűzött dátumig vagy előtte elkészíti a hivatali becslést. (b) Bármelyik költségvetési biztos, aki elkészült, a hivatal vagy intézmény vezetőjének irányítása alatt közzéteszi a többletről és a kiadásról szóló becslést.

215. CIKKELY Minden egyes hivatal vagy intézmény vezetője felülvizsgálja a hivatali becslést, és elküldi azt az Irodához szeptember 15. előtt. Ha ezt a feladatot elmulasztja, az Elnöknek lehetősége van a becslések és az ismert adatok alapján saját magának benyújtani az Irodának a becslést és a számadást, figyelembe véve a hivatal vagy az intézmény által végzett munkát.

216. CIKKELY A hivatali és mindenfajta többlet- és deficitbecslésnek, amelyet a hivatal vagy az intézmény vezetője elküldött az Irodának, tartalmaznia kell minden olyan formai, módszertani metódust és adatot, amelyet az Elnök korábban előírt.

III. FEJEZET – KÖZPONTI SZÁMVEVŐSZÉK

301. CIKKELY Létrehozásra kerül a Kormányzathoz kötődő hivatal, amely Központi Számvevőszék néven jön létre, és független bármelyik végrehajtó minisztériumtól, Cironia Köztársaság Főszámvevője irányítása alatt áll. A Pénzügyminisztérium Számvevője pozíció megszüntetésre kerül, ez a cikkely 1953. július 1-jével lép hatályba. Minden más hivatalnok és dolgozó a Pénzügyminisztérium Számvevőszékétől átkerül a Központi Számvevőszékhez, minden könyv, irat, feljegyzés, papír, bútor, irodaszer és más ingóság és ingatlan, amely a Pénzügyminisztérium Számvevőszékéhez tartozott, 1953. július 1-jétől a Központi Számvevőszék tulajdonát fogja képezni. A Főszámvevő felhatalmazást kap, hogy kiadja a Központi Számvevőszék pecsétjét.

302. CIKKELY A Központi Számvevőszékben lennie kell egy Cironia Köztársaság Főszámvevőjének és egy Cironia Köztársaság Főszámvevő-helyettesének, akiket az Elnök nevez ki a Szenátus tanácsával és hozzájárulásával, évente 9,500 és 7,000$ fizetés mellett. A Főszámvevő-helyettes olyan feladat- és hatáskörrel rendelkezik, amelyet a Főszámvevő kijelöl számára, Főszámvevőként járhat el a Főszámvevő távolléte, akadályoztatása esetén, vagy amíg fennáll a főszámvevői poszt üresedése a Főszámvevőszéken belül.

303. CIKKELY A jelen cikkelyben felsoroltakon kívül a Főszámvevő és a Főszámvevő-helyettes hivatali ideje 15 évig tart. A Főszámvevő nem jelölhető újra. A Főszámvevő és a Főszámvevő-helyettes bármikor eltávolíthatók a hivatalukból, ha a Kongresszus közös határozatban kinyilvánítja felszólítás és meghallgatás után, ha a Kongresszus döntése alapján a Főszámvevő vagy a Főszámvevő-helyettes tartósan alkalmatlanná vagy eredménytelenné vált, vagy ha bűnös, túllépte hatáskörét, hivatali visszaélést követett el, ha bűncselekményt követett el, vagy ha viselkedése morálisan elítélhető, és nincs más lehetőség a vádemelésen kívül. Bármelyik Főszámvevő vagy Főszámvevő-helyettes, akit a fentebb felsoroltak okán távolítottak el, nem jelölhető újból. Amikor a Főügyész vagy a Főügyész-helyettes eléri a 70. életévet, nyugdíjba kell vonulnia.

304. CIKKELY Minden feladat- és hatáskör jelen rendelkezés értelmében a Pénzügyminisztériumtól átkerül a Könyvvizsgáló, a Pénztárnok, a Nyilvántartó és a revizorok hivatala a Főszámvevőszékhez, minden könyv, irat, feljegyzés, papír, bútor, irodaszer is átkerül. A Főszámvevő hatáskörébe kerülnek a személyes főkönyvek a hivatalnokok ki- és befizetéséről szóló könyvek, és ha nem ütközik Jelen Törvény egyik pontjában sem, vizsgálhatja bármelyik másik hivatalnok kifizetéseit. A könyvelési mérleget a Főszámvevőnek kell megerősítenie, amelyet aztán eljuttat a Kormányzat végrehajtó ágához. A Főszámvevő mérlegét hat revizornak kell áttekintenie, mielőtt eljuttatják a Kormányzathoz.

305. CIKKELY Minden törvény, amely közvetlenül kötődik az hivatalok és intézmények irányításához, a Központi Számvevőszék irányítása alá kerül. Minden könyv, feljegyzés, papír vagy dokumentum, kivonat könyvekből vagy a Központi Számvevőszék jegyzőkönyveiből, megerősítésre kerül a Főszámvevő és a Főszámvevő-helyettes pecsétjével.

306. CIKKELY A Főszámvevő kifizeti a szükséges fizetéseket, elosztják a forrásokat bizonyos hivatalok és intézmények hivatalnokai között, bizonylat ellenében.

307. CIKKELY A Főszámvevő előírja, hogy a formáit, rendszereit és az eljárásait a hivatali előirányzatoknak és forrásoknak, néhány hivatalban és intézményben, és a költségvetési ellenőrök hivatalos vizsgálataihoz Cironia Köztársasággal szemben.  

308. CIKKELY (a) A Főszámvevő kijelölheti, leválthatja és megszabhatja a fizetését bizonyos jogászoknak és más alkalmazottaknak a Központi Főszámvevőszéken, amelyet időről-időre előír számára a törvény.

(b) Minden alkalmazott az Irodában, aki legalább 5,000$ fizetést vagy annál kevesebbet keres egy évben, jelölését a hatályban lévő közigazgatási törvényekkel és szabályozásokkal összhangban kell megtenni.

(c) Nincs olyan személy azok közül, akiket az Igazgató nevez ki, többet kereshetne 8,000$-nál egy évben, és nem lehet négyénél több olyan személy, aki legfeljebb 5,000$ fizetést kap egy évben.

(d) Minden olyan személy, akit a Főszámvevő jelöl, olyan jog- és feladatkört lát el, amelyet a Főszámvevő előír számára.

(e) Minden olyan személy, akit a Főszámvevő jelöl, olyan hivatali tevékenységet lát el, amelyet a Főszámvevő előír számára.

(f) A Főszámvevő olyan szabályozásokat és határozatokat hoz, amelyek szükségesek a Központi Főszámvevőszék működéséhez, belefoglalva azokat a szabályokat és rendelkezéseket, amelyeket előzetesen jóváhagytak olyan jogászok, akik hivatali munkájuk előtt gyakorolták a munkájukat.

309. CIKKELY (a) A Főszámvevő vizsgálódhat a kormányzati hivataloknál és minden olyan esetben, amely kapcsolódik a bevételekhez, kiadásokhoz, a közpénzek felhasználásához, és ha erre utasítást kap az Elnöktől, ezenfelül minden szokásos ülésszak elején írásos jelentést küld a Kongresszusnak a Főszámvevőszék munkájáról, belefoglalva azokat az ajánlásokat, amelyeket a törvényalkotás során alkalmazni lehet a bevételek, kiadások és a közpénzek felhasználása kapcsán, és azt foglalja bele a Főszámvevő, amelyet jónak lát tanácsolni: Bármelyik ülésszak bármelyik időszakában kiadhat speciális jelentést, ha arra a Kongresszus utasítja, ilyen esetben meg kell foglamaznia ajánlásokat a nagyobb gazdasági növekedés és termelékenység elérése érdekében.

(b) A Főszámvevőnek vizsgálatot kell végrehajtania és jelentést kell közzé tennie, ha erre a Kongresszus bármelyik olyan bizottsága, amelynek hatásköre kiterjed a bevételekre, a kiadásokra vagy az előirányzatokra, ezzel megbízza. A vizsgálat idejére kijelölhet maga mellé egy tanácsadót, aki közvetít közte és a bizottság között, és rajta keresztül osztja meg az információkat, azok közül, amelyeket szükségesnek tart közölni.

(c) A Főszemvevőnek jelentenie kell minden olyan kiadást és szerződést bármelyik hivatal vagy intézmény irányából, amely jogsértéssel járt.

(d) Jelentést kell tennie a Kongresszusnak minden kormányzati könyvvizsgálatról, azok hasznosságáról és hatásosságáról, és egyenként minden intézményben végzett felmérésről, azok fiskális helyzetéről és könyvvizsgálatáról.

(e) Köteles információkat szolgáltatni a könyvek helyzetéről és a bevételek alakulásáról időről-időre tájékoztatnia kell a Költségvetési Irodát.

310. CIKKELY Minden hivatal és intézmény köteles időről-időre tájékoztatni a Főszámvevőt saját gazdasági működésükről, tevékenységükről, szervezeti egységükről és pénzügyi tranzakcióiról, figyelembe véve a feladat- és hatásköröket; a Főkönyvelő helyettesei segítségével, ha felhatalmazást kap, jogot nyer bármelyik hivatal könyveinek, dokumentumainak, feljegyzéseinek és iratainak az átvizsgálására, a megszerzett információk megőrzésére. Erről csak az Elnököt köteles tájékoztatni.

311. CIKKELY Létrejön a Közszolgálati Bizottság, amely alkalmas könyvelők foglalkoztatására a Központi Számvevőszék számára, és az alkalmazáshoz szükséges vizsgakérdéseket és feltételeket a Főkönyvelőnek kell elfogadnia.

312. CIKKELY Jelen Törvény az Elnök jóváhagyása után hatályba lép. A 301. cikkelytől a 311. cikkelyig 1953. július 1-jével lép hatályba.

---

vissza